„Ha itt maradok, az életemet kockáztatom”

Az afgán fővárosban élő férfi mesélt lapunknak a tálibok hatalomátvételéről.

Kabul, 2021. augusztus 16. Afganisztánból távozni akaró emberek másznak be a kabuli nemzetközi repülőtérre 2021. augusztus 16-n, miután elterjedt a hír, hogy külföldi országok vízum nélkül is kimenekítik a helyi lakosokat. Előző nap a tálib lázadók harc nélkül behatoltak Kabulba, s elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták. MTI/EPA Fotó: - Forrás: MTI/EPA

AFGANISZTÁN

Embertömegek rohannak kétségbeesetten az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló kabuli repülőtéren az amerikaiak kimenekítésére érkezett repülőgépek után. Néhányuknak sikerült felkapaszkodniuk, de nem jártak sikerrel, lezuhantak. A következő képsoron pedig az emberek már egy földön fekvő férfi holttestét állják körbe. Ilyen felvételek járták be világszerte a közösségi oldalakat, miután a tálibok öt óra leforgása alatt elfoglalták az afgán fővárost, és az emberek félelemtől vezérelve igyekeznek mindent megtenni, hogy kijussanak Afganisztánból.

 Lapunknak Mujtaba Moradi, a civil társadalom és emberi jogi hálózat (CSHRN) kutatója nyilatkozott Kabulból, aki úgy fogalmazott: „Afganisztán jövője eldőlt, a tálibok átvették a hatalmat az egész ország felett, és létrehozzák az Afganisztáni Iszlám Emirátust.”

– Mindenki próbál menekülni. Akiknek van útlevelük, azok el tudják hagyni Afganisztánt, akiknek viszont nincs, azok itt ragadtak – magyarázta lapunknak Mujtaba Moradi, aki egyébként az Egyesült Államok vagy Kanada visszajelzésére vár, hogy kaphat-e vízumot valamelyik országba. A Kabulban élő fiatal hozzátette, a hivatalok bezártak vasárnap, így gyakorlatilag lehetetlenné vált az útlevélszerzés, és az emberek sorsa is bizonytalanná vált. A CSHRN munkatársa nem tudja, mit történne vele, ha nem sikerül elmenekülnie az országból. Emberi jogi aktivistaként úgy véli, életveszélyben van, ami gyakorlatilag minden állampolgárra igaz, aki nem támogatja az új tálib vezetést. 

Ha itt maradok, azzal az életemet kockáztatom. Nincs más lehetőségem, mint hogy elhagyjam Afganisztánt. Az elmúlt években az emberi jogokkal foglalkoztam, különösen a lányok és a nők helyzetével 

– jelentette ki Mujtaba Moradi.

Visszatérés a saríához

Turbánt viselő, szakállas férfiak vonultak be a kabuli elnöki palotába, vállukon puskákkal. Húszévnyi, véres harcok után a tálibok ismét átvették az uralmat Afganisztán felett. Legutóbb, amikor erre sor került, a házasságtörőket kivégezték, a nők nem tanulhattak, nem dolgozhattak, egyedül sem utazhattak és burkát, egy egész testet elfedő ruhadarabot kellett viselniük. Mindemellett betiltották a televíziót, a zenét és a nem iszlám ünnepeket sem lehetett megünnepelni. Thomas Ruttig, az Afghanistan Analysts Network agytröszt Afganisztán-szakértője szerint amennyiben a külföldi csapatok kivonulása után csökken a politikai nyomás a békemegállapodás megkötésére, nem kizárt, hogy ismét hasonló sors vár Afganisztánra. 

A talibán először 1996 és 2001 között vezette a dél-ázsiai országot, a szervezetet főként gerillaharcosok alkották, akik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a pakisztáni titkosszolgálatok támogatásával kiűzték a szovjet erőket 1989-ben. Tagjaik többsége a pastuk közül való, akik Afganisztán legnagyobb etnikai csoportját alkotják: a csaknem negyvenmilliós lakosság mintegy ötven százalékát teszik ki. A tálibok neve szintén az arab nyelvből ered, amelynek jelentése „diák”. 

Burkába öltözött nők Berlinben. Ilyen viseletet követelnek. Fotó: Johannes Eisele

A szervezetet Mohammed Omár – a sajtóban elterjedt nevén Omár molla – hozta létre 1994-ben azzal a céllal, hogy Afganisztán-szerte bevezessék a saríát, azaz az iszlám jogrendszert és kiűzzenek minden külföldi erőt az országból. A tálibok hatalmának az amerikai és a NATO szövetségeseinek megszállása vetett véget, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően bevonultak Afganisztánba, hogy elpusztítsák az al-Kaida helyi kiképzőtáborait. 

A szervezetet jelenleg a hatvan év körüli Mavlavi Hibatullah Ahundzada jogtudós vezeti, akit még 2016-ban neveztek ki a posztra, miután elődje, Mohammed Ahtar Manszúr mollával végzett az amerikaiak dróncsapása. Ahundzada  2016. májusi hirtelen eltűnéséig 15 éven át egy délnyugat-pakisztáni városban, Kucslakban tanított és prédikált, amiről volt munkatársaitól és tanítványaitól értesült a Reuters brit hírügynökség. Holléte máig nem ismert az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szerint.

Az uniós államok sorra menekítik ki állampolgáraikat: Angela Merkel német kancellár arról beszélt minap, hogy tízezer ember evakuálását tervezik, Románia pedig 35, a térségben rekedt román állampolgáráról tud. Csehországban már tegnap leszállt a hadsereg repülőgépe 46 személlyel a fedélzetén. A mentőakciók közepette Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte, Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat, egyetlen esetben azonban mégis kivételt tesz a magyar kormány. A politikus ismertette, vizsgálják, hogyan tudnának segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mind mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel, és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik. Afganisztánban a diplomáciai létesítmények többsége bezárt, azonban az orosz és a kínai nagykövetség továbbra is működik. 

Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő tegnap közölte, Peking baráti kapcsolatra törekszik a tálibokkal.

Brit katonák indulnak az Afganisztánban ragadt állampolgárok kimenekítésének biztosítására. Fotó: Mrs Sharron Flyod

Mujtaba Moradi arról is beszélt lapunknak, hogy  hétfőre szinte minden bolt bezárt a városban, előtte azonban az országban rekedtek igyekeztek legalább egy hétre, de akár egy hónapra elegendő élelmiszert bevásárolni. Elmondta, az emberek attól tartanak, hogy a tálibok drasztikus áremelést terveznek, így az alapvető árucikkek megfizethetetlenné válnak. A Reuters hírügynökség értesülései szerint Kabul egykor nyüzsgő utcái kihaltak, beleértve a „zöld övezetet” is, amely a diplomáciai létesítményeknek adott otthont. Egy helyi árus arról beszélt, az egyébként forgalmas negyedben szinte már csak fegyverekkel felszerelt, tálibokkal teli autókat lehet látni, akik éjjel-nappal járőröznek. A férfi továbbá azt is megemlítette, a Kabulban maradt afgán politikusok egyelőre várnak és rejtőzködnek. 

– Az első gondolatom az volt, hogy sürgősen meg kell növesztenem a szakállamat, utána pedig a feleségemmel egyből összeszámoltuk, van-e neki és a lányoknak elegendő burka otthon 

– magyarázták a riportban.

Lapunknak Mujtaba Moradi is elmondta, az embereknek nincs más választásuk, mint várni, hogy mi fog történni az elkövetkező hetekben. 

A tálibok most nem lőnek, valószínűleg azért, mert igyekeznek megerősíteni a pozíciójukat 

– ismertette a CSHRN munkatársa.

Vidáman járőröző tálibok Kabulban. Fotó: STRINGER

 Időközben az orosz külügyminisztérium közölte, a tálibok megkezdték a közrend helyreállítását Kabulban. A Reuters azt írta, a tálib vezetőség ígéretet tett arra, hogy nem végzik ki az egykori afgán kormány tisztségviselőit, a szélsőségesek egyik tagja pedig arról beszélt, a fegyvereseknek megtiltották, hogy bármit is tegyenek a civilek megfélemlítésére. A helyiek Asraf Gáni volt afgán elnök lépését is bírálták, aki azt követően hagyta el az országot, hogy a tálibok átlépték a város határát – az orosz nagykövetség közleménye szerint négy autóval és egy készpénzzel teli helikopterrel. A hétvégén még arról írtak a hírportálok, hogy a politikus Tádzsikisztánba menekült, a legfrissebb sajtóhírek szerint azonban már Ománban tartózkodik.

Borítókép: Mindenki a kabuli repülőtérre próbál bejutni. Forrás: MTI/EPA