Atomenergia-ellenes az unió leendő zöld biztosa

Az atomenergia-barát képviselők és olyan országok, mint Franciaország, nem akarják, hogy az EU lehetséges következő zöld vezetője meghiúsítsa az atomenergia újjáélesztésére tett erőfeszítéseiket.

Sokba kerül az áramimport Németországnak, ráadásul az energia egy része francia atomerőművekből származik Fotó: Hans Lucas via AFP

Aggodalomra ad okot az Európai Parlament atompárti képviselői és az uniós országok körében, hogy Teresa Ribera, Spanyolország legfőbb éghajlatvédelmi tisztviselője meghiúsíthatja az atomenergia kiépítésére vonatkozó terveket, miközben az iparág politikai fellendülése van folyamatban, írta a Politico. Teresa Ribera köztudottan megrögzött atomenergia-ellenes. Spanyolország volt miniszterelnök-helyettese országa atomreaktorainak bezárását is felügyelte, az atomenergia költségei ellen tiltakozott, és „nagy hibának” nevezte, hogy az EU fenntartható beruházásnak minősítette az atomenergiát.

Madrid endorses Ribera to become Spanish Commissioner https://t.co/0fDMOC84Gf

— Euractiv (@Euractiv) April 24, 2024

Ezek a véleménykülönbségek valószínűleg idén ősszel erősödnek fel, amikor Ribera a parlament elé állhat az uniós biztosi meghallgatásán. Mindenféleképpen kérdéseket fog kapni ezzel kapcsolatban is, és a válaszai nagyban befolyásolják majd a jelöltségét. Az egyik tagállam, amely érintett a témában az Franciaország, ahol az atomenergia biztosítja az ország villamosenergiájának mintegy hetven százalékát.

Minden politikai csoportban vannak olyan képviselők, akik nem szavaznak arra, aki az atomenergia támogatásának lelkes ellenzője

– mondta Christophe Grudler, francia EP-képviselő, a Renew Europe frakció tagja.

Az EU következő energiaügyi vezetőjének pozíciójáért folyó verseny az atomenergia körüli megújult érdeklődés közepette történik, fontos pillanat ez egy olyan ágazat számára, amely azt állítja, hogy Brüsszel már rég megfeledkezett róla. 2022-ben éledt fel ez az érdeklődés, amikor az orosz–ukrán háború miatt az unió új energiaforrások után kezdett kutatni. Azóta sokan az atomenergiát tekintik a legjobb megoldásnak.

Az atomenergia az unió villamosenergia-termelésének ötödét teszi ki, bár a huszonhét országból csak tizenháromban működnek reaktorok. Az atomenergia iránti újonnan kialakult érdeklődést kihasználva egy nukleáris energiát támogató koalíció tavaly bejelentette, hogy 2050-ig ötven százalékkal kívánja növelni az EU nukleáris kapacitását.

Yves Desbazeille, a Nucleareurope nevezetű lobbicsoport főtitkára szerint az elkövetkező öt év lehetőséget jelent az EU számára, hogy a megújuló energiával, (például a szél- és napenergiával) egyenrangúvá tegye az atomenergiát a brüsszeli zöld jogszabályokban. Desbazeille szerint az EU energiarendszerének szén-dioxid-mentesítése hatalmas kihívás lesz, ami azt jelenti, hogy Brüsszel nagyobb támogatása „elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa teljesíteni tudja általános célkitűzéseit”.

Az atomenergia kapcsán a konfliktus ősszel tetőzheti, amikor Riberat meg fogják hallgatni, a Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága  vagy a Környezetvédelmi Bizottsága elé kerülhet. 

Bár Ribera többször is kimutatta érdeklődését a pozíció iránt, a végső döntést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője hozza meg. Az EU vezetője még nem hozta nyilvánosságra azt sem, hogyan fogja felosztani a számtalan zöldpolitikai kérdést - a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésétől kezdve az európai gyártók versenyképességének megőrzéséig.

Borítókép: a Golfech atomerőmű Tarn-et-Garonne-ban, Occitanie régióban. (Fotó: AFP)