Szoros figyelem követi az őszi németországi tartományi választásokat – vasárnap két keleti tartományban, Szászországban és Türingiában járulnak az urnák elé a szavazók. Az első exit poll eredmények a Politico brüsszeli hírportál szerint vasárnap este hat órától várhatók, ám becslések szerint a jobboldal tarolhat a voksoláson: nem kizárt ugyanis, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) párt az első helyet fogja megszerezni. Szakértők azonban szoros versenyt jósolnak a Kereszténydemokrata Unióval (CDU).
A tartományi választásokat még Bulgáriában is követik, a legolvasottabb bolgár hírportálnak, a PiK-nek a hazánkban élő Georgi Markov egykori alkotmánybíró gyűjtötte össze 10 pontban, miért is fontosak a kelet-németországi voksolások Magyarország szempontjából.
Cikkében kiemelte, a keletnémetek pontosan 35 évvel ezelőtt lázadtak fel a kommunizmus ellen, 1989 nyarán több ezren érkeztek Magyarországra, akik nem voltak hajlandók visszatérni hazájukba.
Noha a kommunista Erich Honecker kérte a keletnémetek kiadatását, a Németh Miklós vezette kormány nem toloncolta őket vissza. Markov a harmadik pontban személyes visszaemlékezését osztotta meg: 1989. szeptember 11-én este a tévében látta a felvételeket arról, hogy Horn Gyula akkori külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágták a drótkerítést. „Csoda történt Budapesten” – fogalmazott írásában a bolgár szerző. Miután a kerítést átvágták, több ezer NDK-állampolgár lépte át a határt. „Magyarország ledöntötte a berlini fal első tégláját” – idézte Helmut Kohl volt német kancellár szavait. A döntésről Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter hitetlenkedve kérdezett rá Németh Miklóstól a kerítés átvágása kapcsán, mi lesz ennek az ára nyugatnémet márkában kifejezve, ám az akkori miniszterelnök csak annyit válaszolt: „Magyarország nem kereskedik emberekkel”.
Markov szerint a németek fellázadásának döntő szerepe volt a kommunizmus európai felszámolásában, Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve azt írta, „ha nem lázadtunk volna fel a kommunizmus ellen Kelet-Európában és a Nyugatra vártunk volna, még mindig a KGST-ben (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködése a hidegháború alatt – a szerk.) és a Varsói Szerződésben lennénk”.
A szerző az ötödik pontban arra tért ki, hogy ahogyan 35 éve a keletnémetek fellázadtak a kommunizmus ellen, vasárnap a keletnémetek ugyanúgy fognak fellázadni a neoliberalizmus ellen.
A volt alkotmánybíró is egyetért a becslésekkel, melyek szerint az AfD lehet a voksolás győztese. Álláspontja szerint ugyanis a régióban az embereknek már elegük volt a késelő migránsokból és abból, hogy a keresztények sorra esnek áldozatul a szélsőségeseknek, ahogyan az a solingeni támadás során is történt. Ám a listának még koránt sincs vége: késes támadásokat jelentettek Dortmundból, és a hagyományos zsidó fesztivált terrorveszély miatt nem rendezték meg Hamburgban. A nyolcadik pontban Markov méltatta, hogy a baloldali Sahra Wagenknecht elismerte az elmúlt évek politikai hibáit, beleértve Angela Merkel volt német kancellár Willkommenskultur programját, melynek következtében migránsok tömegei lepték el Németországot.
A bolgár szerző egyúttal arra számít, a nyugat-európai országban év végéig egy jobbratolódás megy végbe, mely Ausztriát is eléri, ahol szeptember 29-én tartják a parlamenti választásokat.
Karácsonyra osztrák–magyar szövetség lesz
– utalt a két kormány egyre szorosabb kapcsolataira Markov, aki szerint Herbert Kickl vezetésével az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) győzedelmeskedhet a szomszédban.
Cikkében végül az amerikai elnökválasztásra tért ki, hangsúlyozva, hogy a Soros-szervezetek felméréseivel szemben Donald Trump lehet a győztes.
