Amerika: vihar előtti csend

Ezek lesznek az amerikai elnökválasztás legfontosabb témái.

Donald Trump (L) volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt, valamint Kamala Harris amerikai alelnök és demokrata elnökjelölt elnökjelölti vitán vesz részt a Pennsylvania állambeli philadelphiai Nemzeti Alkotmányközpontban 2024. szeptember 10-én. Fotó: Saul Loeb Forrás: AFP

A déli határ válsága egyenesen következik az ultraprogresszív gondolat egyik központi eleméből, amely a határnélküliség, a migráció és a nyílt társadalom támogatása. Joe Biden elnöksége alatt jóval több mint tízmillió illegális határátlépés történt. Ebben a bő három évben megduplázódott – és meghaladta a húszmilliót – az Amerikában törvénytelenül tartózkodó idegenek száma. Ez természetesen vonzza maga után a bűnözés növekedését, a lakhatási költségek emelkedését, illetve a reálbérek csökkenését. 

Az illegális bevándorlás témája mellett az elmúlt választási ciklusban végig napirenden volt a „szülői jogok védelme”, ami az amerikai szóhasználatban megközelítőleg megegyezik azzal, amit itthon gyermekvédelemnek hívunk. A Covid-lezárások alatt szembesültek a szülők azzal, hogy mit tanítanak a gyermekeiknek a legtöbb amerikai iskolában. Az LMBTQ-agymosás intenzitása nagyon sok családnál kongatta meg a vészharangot. A genderőrület terjedése az USA-ban egyre gyakrabban jelenik meg a választók életét befolyásoló tényezőként. Az iskolai túlkapások mellet jó példa erre a férfiak jelenléte a női sportokban, illetve a tény, hogy a magukat „transznak” nevező személyek egyre gyakrabban férkőznek be a korábban hölgyek számra fenntartott, elkülönítette helyekre – az öltözőktől egészen a női börtönökig.

Amerikában a liberális, új etika és a hagyományos értékek ütközésének legősibb terepe az abortusz, amely hosszú évtizedek óta a politikai harc egyik kiemelt csatatere. 

Idén különösen aktuális ez a téma, miután az előző ciklusban a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság megsemmisítette a „Roe v. Wade” elnevezéssel ismert korábbi ítéletét, amely lényegében alkotmányos „joggá” emelte a művi vetélést, és az államokat arra kötelezte, hogy minimális korlátozások mellett minden esetben tűrjék a beavatkozást a terhesség első két trimeszterében. A legfelsőbb bíróság döntését követően az abortusz szabályozása visszatért az államok hatáskörében, és az elmúlt években történtek szigorítások – például Texas esetében – de enyhítések is. 

Bár a konzervatívok egy több évtizedes harcot nyertek meg a „Roe v. Wade” törlésével, ennek politikai ára van. A legális, törvényileg szabályozott abortusznak jelentős többsége van az amerikai társadalomban, és hiába cáfolja Trump, hogy szövetségi szinten tiltaná be annak minden fajtáját, a demokraták mégis ezzel riogatnak.

Minden valószínűség szerint ez a 2024-es kampányuk leghatékonyabb eleme.

Minden ok meglenne arra is, hogy a progresszió – migráció és gender mellett – harmadik alappillére, az örökös háború is megjelenjen az idei elnökválasztások témái között. Az ukrajnai konfliktus, amelyet a demokraták mindenáron támogatnak, Trump pedig eltökélten ellenez, ma is katasztrofális eszkalációval fenyeget. Ám úgy tűnik, hogy semmi – még az atomháború réme sem – képes felülírni az amerikai voksolások alapszabályát: a külpolitika nem oszt, nem szoroz. Az Egyesült Államok polgárai elsöprő többséggel belpolitikai álláspontok alapján döntenek arról, hogy kit támogassanak. Ukrajna – sajnos – nem számít. 

A fenti témák határozzák meg tehát a választási ütközet politikai földrajzát. Az elkövetkező napokban, hetekben – sok más mellett – a Mandiner és az Alapjogokért Központ bemutatja majd az amerikai hatalmi harc szokásjogát, hagyományait, a választások menetét és a felsorakozó seregek vezéralakjait is. 

Borítókép: Donald Trump (b) volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt, valamint Kamala Harris amerikai alelnök és demokrata elnökjelölt elnökjelölti vitán vesz részt a Pennsylvania állambeli philadelphiai Nemzeti Alkotmányközpontban 2024. szeptember 10-én (Fotó: AFP/ Saul Loeb)