Több száz rakétával támadta egymást hétfőn a Hezbollah libanoni síita milícia és az izraeli hadsereg, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a hadsereg főhadiszállásán tartott helyzetértékelő megbeszélésen példa nélkül állónak nevezte a hétfői nap katonai eredményeit. Úgy fogalmazott, Haszan Naszrallah sejk maradt egyedül életben a Hezbollah csúcsvezetéséből.
Izrael külügyminisztere azt követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy szerezzen érvényt a libanoni Hezbollah izraeli határtérségből való kivonásáról szóló 2006-os határozatának, és egyben a Hezbollah mögött álló Irán ellen keményebb szankciókat hozzanak.
Ezt a fajta elhúzódó, többfrontos kifullasztó háborút, amibe Irán bele szeretné erőszakolni a zsidó államot, Izrael nem sokáig bírja
– mondta lapunknak Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Izrael érdeke az, hogy megváltoztassa a háború logikáját és az elhúzódó hadviselés helyett egy magasabb intenzitású, gyors lefolyású háborút viseljen, tette hozzá.
Iránnak a hosszú évtizedes stratégiája az volt, hogy egy úgynevezett tűzgyűrűvel veszi körül Izraelt. A húszik Jemenben, a Hezbollah, a Hamász, Ciszjordániában a különböző terrorszervezetek és más siíta szervezetek és milíciák Irakban és Szíriában, ezek kellene, hogy körül vegyék Izraelt, mutatott rá a szakértő.
Mi volt ezzel Irán célja? Hosszú távon az, hogy elrettentse Izraelt attól, hogy megtámadja Irán nukleáris fegyverprojektjét, és látva, hogy ez a stratégia jól működik, elhatározta, hogy megpróbálja beleerőszakolni Izraelt egy elhúzódó, kifullasztó háborúba, ami éveken át tart, és ami Izrael összeomlásához vezet, a kialakuló gazdasági és társadalmi nyomás miatt
– tette hozzá.
Azzal azonban hogy a Hamász kirobbantotta a háborút anélkül, hogy a támadását koordinálta volna Iránnal és a Hezbollahal, egy olyan folyamatot indított be, aminek az lett a vége, hogy egyedül maradt Izraellel szemben. A Hamász katonai ereje pedig napjainkra összeomlott, mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Ez tette lehetővé azt, hogy Izrael a figyelmét a Hezbollah ellen fordítsa.
Fotó: Anadolu/AFP/Mostafa Alkharouf
Robert C. Castel szerint a Hezbollah egyedül nem bír ellenállni az izraeli katonai erőfölénynek, segítője, a Hamász már nem létezik ebben a katonai értelemben, és úgy néz ki jelen pillanatban, hogy egyedül maradt ebben a konfliktusban.
A szakértő arról is beszélt, hogy mindezeket figyelembe véve a zsidó állam számára megnyílt egy olyan lehetőség, ami az amerikai elnökválasztásig fog bezárulni. Ez abban nyilvánul meg, hogy Izrael szövetségesei és ellenfelei jelenleg egyfajta kényszerpályán mozognak, ugyanakkor paradox módon Izraelnek a manőverezési szabadsága megnőtt.
Csapdahelyzetben az Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztrációnál láttuk, hogy milyen nyomást fejtett ki a katonai konfliktus miatt Izraelre, majd rájöttek, hogy ez Kamala Harris megválasztása szempontjából nem egy jó taktika, így a demokrata adminisztráció kénytelen segíteni Izraelt, különben az megbosszulhatná magát a választási urnák előtt, hangsúlyozta a szakértő.
Így ha fogcsikorgatva is, de az amerikaiak kénytelenek engedni Izraelnek, hogy azt tegyen szinte, amit jónak lát Libanonban, persze bizonyos határok között, egyetlen vörös vonal maradt Washingtonnak, hogy Izrael ne robbantson ki egy regionális háborút.
Irán dilemmája
Iránnak választania kell a terrorszervezeteik és az atomprojektjük között, hangsúlyozta a szakértő.
A Hezbollah az iráni hatalom úgymond koronagyémántja, sok évtizedes munkával építtették ki, fő feladata, hogy megvédje Iránt, illetve elrettentse Izraelt. Irán döntése, hogy az országot is támadásoknak kitéve beavatkozik-e a háborúba, hogy megmentse az általa támogatott Hezbollahot, vagy pedig nem avatkozik be a konfliktusba. Ez is arra mutat, hogy Izraelnek jelenleg kvázi szabad keze van a Hezbollah elleni háborúban.
A szakértő szerint az sem kizárt, hogy Izrael megpróbál visszafordíthatatlan károkat okozni a síita terrorszervezetnek, illetve Iránt is berángatná a háborúba. Ugyanakkor az is látható, hogy Irán távoli proxy szervezetei, mint a jemeni húszik harci kedve alábbhagyott, a kérdés az, hogy az iraki és szíriai síita milíciák esetleges megjelenése Libanonban meg tudja-e fordítani Izrael katonai fölényét, összegezte Robert C. Castel.
