Hiába aggatnak a konzervatív pártokra olyan címkéket, mint szélsőjobboldali vagy egyenesen neonáci, Németországban és Ausztriában sem működik már a címkézés. A helyzet annyira rossz, annyira elégedetlenek az emberek, hogy ezt az elégedetlenséget ki akarják fejezni, és ezért a rendszerkritikus pártokra szavaznak – mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója.
Az elit a globalista agendát képviseli
– hangsúlyozza a szakértő.
Azért kellenek ezek az eszközök, mint a nagykoalíció meg a szivárványkoalíció, hogy a szavazók ellenében is érvényesíteni tudják ezt a politikát
– teszi hozzá.
A fősodratú pártok igazából a brüsszeli és washingtoni a hatalmi központok programját valósítják meg, aminek egyre kisebb a támogatottsága, ezért szavaznak egyre többen a protestpártokra – mondja Kiszelly Zoltán.
Ausztriában az FPÖ vezette koalíció legfőbb akadálya a pártvezető, Herbert Kickl személye lehet. Ahogy Hollandiában Geert Wilders a migrációval szemben, úgy Kickl is alternatívát kínál a német orientációval szemben, amit az elitek (és itt nem csupán a politikai, de a gazdasági elitről is beszélünk) egyszerűen nem engedhetnek meg – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Kickl egy olyan osztrák politikát akar, ami függetlenebb a németektől
– emeli ki.
Az osztrák választás egyik legfontosabb témája a migráció volt. – Ez látszik a kutatásokból – mondja Kiszelly Zoltán, hozzátéve, hogy az osztrákok 23 százaléka a migrációt, 18 százaléka a szociális ellátórendszer helyzetét tartotta a fő problémának.
Ahogy egyre nagyobb az adósság és egyre kevesebb a pénz Nyugaton, az emberek érzik, hogy a húsz évvel ezelőttihez képest egyre rosszabb a helyzet, és erre az elit nem ad megfelelő választ – mutat rá a szakértő.
Ausztria, bár pénzt ad és a menekülteket befogadja, nem annyira lelkes támogatója az ukránoknak, így ott az orosz–ukrán háború problémája elsősorban a semlegesség kapcsán jelenik meg – magyarázza Kiszelly Zoltán. Ezt a Néppárt (ÖVP) lazítaná, az FPÖ viszont megvédené. Az osztrákok számára Németország helyett egyre inkább Svájc a példa. Nem véletlen, hogy sem Ausztria, se Svájc nem csatlakozott a NATO-hoz, pedig voltak ilyen tervek – mondja a szakértő.
Az osztrák választók most azt látják, hogy
van egy lopakodó kifarolás a semlegességből
– mondja Kiszelly Zoltán, példaként hozva Ausztria csatlakozását a European Sky Shield Initiative légtérvédelmi kezdeményezéshez, ami mögött a németek állnak. Herbert Kickl ebben a semlegesség feladásának első lépcsőjét látta – tette hozzá.
A globalista elitek már nem tudják és nem is akarják azt a jólétet garantálni, mint korábban, mint a hidegháború idején. Az emberek érzik, hogy nem is lesz jobb, és az ebből eredő általános rosszkedv a migráció és a háború problémáján keresztül jelenik meg.
Az emberek a szavazatukkal lázadnak, eközben azonban az elitek szivárványkoalícióval, nagykoalícióval és hasonló megoldásokkal biztosítják a hatalmukat.
A szakértő szerint Ausztriában valószínűleg nagykoalíció lesz, mert Kicklt nem engedheti hatalomra az elit. Kicklt azért utálják, mert tényleg rendet rakna, lecsapolná a mocsarat, és azt nem engedhetik meg.
Márpedig Kickl nélkül nincs FPÖ – emeli ki Kiszelly Zoltán.
A rendszerkritikus pártok kénytelenek alkut kötni az elittel, ha kormányra akarnak kerülni, ezt láthattuk Hollandiában, de Olaszországban, Dániában, Finnországban és Svédországban is. Németországban az AfD-nek és Ausztriában az FPÖ-nek viszont olyan vezetői vannak, akik nem akarnak alkut kötni, ezért üldözik őket – magyarázza a szakértő.
Borítókép: Az FPÖ a választási győzelmet ünnepli Ausztriában (Fotó: AFP)
