A csaknem másfél évtizede húzódó uniós csatlakozás miatt úgy tűnik egyre inkább fogy a türelem Szerbia részéről. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a szerb miniszterelnök-helyettes konkrét feltételekhez kötötte a balkáni ország uniós csatlakozásának folytatását. Szerbia nem akar részt venni az Oroszország vagy Kína elleni konfliktusban – sorolta Alekszandar Vulin.

A jelenlegi szerb vezetés, az ország EU-tagságát tartja az egyik legfőbb céljának, szavak szintjén legalábbis mindenképpen, hiszen rendszeresen hangsúlyozzák ezt. Ugyanakkor az egyértelműen érezhető, hogy a lelkesedés és az optimizmus köreikben is egyre inkább megcsappan, amit a kormány tagjai is hangsúlyoznak. Erről beszélt a lapunk megkeresésére Palusek Erik. Az NKE Tudománystratégiai Iroda kutató-kutatási projektmenedzsere hozzátette: A szerb államfő, Alekszandar Vucsics a napokban maga is azt nyilatkozta, hogy nem lát esélyt arra, hogy országa 2030-ig EU-tag legyen.
Az ilyen, nem túl optimista, annál inkább realista nyilatkozatai során azért mindig elhangzik az is, hogy a hosszú távú cél továbbra is a tagság elnyerése. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elnökkel ellentétben a szerb hatalmi körökön belül korántsem mindenki tartja annyira vonzónak Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz. Vannak, akik erőteljesebben kritizálják az uniót, amiért nem sietteti a nyugat-balkáni irányú bővítést, mások egyenesen nemkívánatosnak tartják az EU-s tagságot
– mondta a szakértő.
Vulin korábban elmondta azt is, hogy melyek a szerbek vörös vonalai a brüsszeli elvárásokkal szemben.
Ha Koszovó elismerése, az azonos neműek házasságának lehetővé tétele vagy az Oroszországgal és Kínával való konfliktusban való részvétel vár ránk ezen az úton, akkor jobb, ha nem is megyünk arra
– hangsúlyozta a politikus.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó kutató szerint az már korábban is egyértelmű volt, hogy az Európai Unió olyan feltételeket is támasztott Szerbiával szemben, amelyeket az ország nem hajlandó teljesíteni. Szerbia nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, nem hajlandó lemondani a területről, amit az is jól mutat, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd nem működik, inkább Belgrád–Pristina adok-kapokról beszélhetünk, amelyben egyik fél sem hajlandó semmilyen kompromisszumos megoldásra. Újdonság, hogy a szerb vezetőség az eddigieknél is határozottabban jelezte, nem mond le Koszovóról, amikor az elmúlt héten olyan követelésekkel állt elő a tárgyalások további feltételeként, amelyekkel Koszovó ismét szerb ellenőrzés alá kerülne és amelyeknek a teljesítése (akár a nemzetközi közösség, akár az önálló államiságát kivívni próbáló Koszovó részéről) elképzelhetetlen – tette hozzá. Ezek az ütközési pontok mindenképpen jelentős akadályát jelentik a Szerbia és az EU közötti kölcsönös közeledésnek is.