A csaknem másfél évtizede húzódó uniós csatlakozás miatt úgy tűnik egyre inkább fogy a türelem Szerbia részéről. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a szerb miniszterelnök-helyettes konkrét feltételekhez kötötte a balkáni ország uniós csatlakozásának folytatását. Szerbia nem akar részt venni az Oroszország vagy Kína elleni konfliktusban – sorolta Alekszandar Vulin.
A jelenlegi szerb vezetés, az ország EU-tagságát tartja az egyik legfőbb céljának, szavak szintjén legalábbis mindenképpen, hiszen rendszeresen hangsúlyozzák ezt. Ugyanakkor az egyértelműen érezhető, hogy a lelkesedés és az optimizmus köreikben is egyre inkább megcsappan, amit a kormány tagjai is hangsúlyoznak. Erről beszélt a lapunk megkeresésére Palusek Erik. Az NKE Tudománystratégiai Iroda kutató-kutatási projektmenedzsere hozzátette: A szerb államfő, Alekszandar Vucsics a napokban maga is azt nyilatkozta, hogy nem lát esélyt arra, hogy országa 2030-ig EU-tag legyen.
Az ilyen, nem túl optimista, annál inkább realista nyilatkozatai során azért mindig elhangzik az is, hogy a hosszú távú cél továbbra is a tagság elnyerése. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elnökkel ellentétben a szerb hatalmi körökön belül korántsem mindenki tartja annyira vonzónak Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz. Vannak, akik erőteljesebben kritizálják az uniót, amiért nem sietteti a nyugat-balkáni irányú bővítést, mások egyenesen nemkívánatosnak tartják az EU-s tagságot
– mondta a szakértő.
Vulin korábban elmondta azt is, hogy melyek a szerbek vörös vonalai a brüsszeli elvárásokkal szemben.
Ha Koszovó elismerése, az azonos neműek házasságának lehetővé tétele vagy az Oroszországgal és Kínával való konfliktusban való részvétel vár ránk ezen az úton, akkor jobb, ha nem is megyünk arra
– hangsúlyozta a politikus.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó kutató szerint az már korábban is egyértelmű volt, hogy az Európai Unió olyan feltételeket is támasztott Szerbiával szemben, amelyeket az ország nem hajlandó teljesíteni. Szerbia nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, nem hajlandó lemondani a területről, amit az is jól mutat, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd nem működik, inkább Belgrád–Pristina adok-kapokról beszélhetünk, amelyben egyik fél sem hajlandó semmilyen kompromisszumos megoldásra. Újdonság, hogy a szerb vezetőség az eddigieknél is határozottabban jelezte, nem mond le Koszovóról, amikor az elmúlt héten olyan követelésekkel állt elő a tárgyalások további feltételeként, amelyekkel Koszovó ismét szerb ellenőrzés alá kerülne és amelyeknek a teljesítése (akár a nemzetközi közösség, akár az önálló államiságát kivívni próbáló Koszovó részéről) elképzelhetetlen – tette hozzá. Ezek az ütközési pontok mindenképpen jelentős akadályát jelentik a Szerbia és az EU közötti kölcsönös közeledésnek is.
Belgrád ugyanakkor 12, Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépet vásárol Franciaországtól – erről kötött megállapodást a szerb kormány és a francia Dassault Aviation cég Belgrádban Emmanuel Macron francia és Alekszandar Vucsics szerb elnök jelenlétében. Egyes vélemények szerint ez a lépés a balkáni ország Nyugat felé fordulását jelzik.
Többen is nyugati fordulatként beszéltek a Rafale gépek beszerzésének kapcsán, ami valóban egy jelentős fordulat a szerb hadászati politikában, hiszen korábban a legdrágább haditechnikai felszereléseket rendszeresen keletről szerezték be a szerbek, elsősorban Oroszországtól, ugyanakkor Szerbia továbbra sem akar hallani az Oroszország elleni szankciók elfogadásáról. Nyugati fordulat helyett sokkal inkább úgy tűnik, hogy Vucsics elnök megpróbál egy olyan egyensúly-politikát kialakítani és folytatni, amelynek köszönhetően országa a Nyugattal és a Kelettel is jó viszonyokat ápolhatna és nem kellene elköteleződnie egyik irányban sem
– húzta alá Palusek Erik. Kiemelte: ez a politika a Tito által vezetett, egykori Jugoszlávia esetében működött is, azóta azonban eltelt fél évszázad és a Kelet–Nyugat ellentét az akkorinál is kiélezettebb és valószínűsíthető, hogy ezt a politikát hosszabb távon nem lehet majd folytatni.
A szakértő kérdésünkre megjegyezte, a szerb hatalom bizonyos köreiben már korábban is felmerült a BRICS-tagság ötlete úgy, hogy közben mások az EU-csatlakozásról sem mondtak le. A korábban említett Vulin jellemzően a keleti partnerségek megerősítésének és a BRICS-hez történő közeledésnek a szószólója, míg az elnök próbál „európaibb" politikát folytatni, Kelet és Nyugat között egyensúlyozni.
Vucsics egyelőre egyértelműen nem utasította vissza, de nem is fogadta el Putyin meghívását a BRICS-csúcsra, csak annyit mondott, hogy sok kötelezettsége lesz azokban a napokban, elodázva így a válaszadást. Akárhogy is dönt majd Vucsics, az erős üzenet lesz az EU és Oroszország, valamint a BRICS felé is. Ha elmegy a csúcsra, azért, ha nem, akkor pedig azért
– szögezte le a szakértő.
Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök (Fotó: AFP)
