– Közép- és Nyugat-Afrika is szenved. Kétéves aszályok után ismét heves esőzések érték el a Száhelt, és elmosták a térség jelentős részét – mondta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.
Rámutatott arra, hogy már több száz ember vesztette életét, és százezrek váltak földönfutóvá. Az áradások több tízezer hektárnyi termést mostak el, miközben már az esőzések előtt is legalább 10 millió ember szorult humanitárius támogatásra Maliban, Nigerben, Csádban és Burkina Fasóban.
Ezzel párhuzamosan nagyon sok állat pusztult el, ezáltal megnőtt a fertőzésveszély – a szennyezett víz miatt több helyen is felütötte fejét a kolera. A térség puccsok és terrorcsoportok által tépázott gyenge államai pedig nem képesek megszervezni a hatékony védekezést és a menekültek ellátását – ebben a tevékenységben szinte teljes egészében a külső szereplőkre szorulnak.
– Egész Afrikára jellemző egyébként, hogy az elmúlt években megfordult a trend: a kényszermigráció elsődleges oka már nem a fegyveres konfliktusok, hanem a természeti csapások
– hangsúlyozta Marsai Viktor. És „bár a menekültek többsége hazájában marad és a veszély elmúltával hazatér, a romló életkörülmények egyre több embert bírnak rá az Európába vezető utazásra” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Jemenben már csaknem 600 ezer embert érintenek a heves esőzések, ezen túlmenően az elmúlt hetekben csaknem 100 ember halt meg áradásokban.
– A heves esőzések több mint 560 ezer embert érintettek az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) adatai szerint – nyilatkozta érdeklődésünkre Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatója. Mint kifejtette, a jemeni áradások és földcsuszamlások óriási károkat okoztak a közel-keleti országban, nem mellesleg újabb belső migrációs hullámot eredményeztek.
– Sokan olyan térségekbe vándoroltak, ahol az infrastruktúra már eleve romos állapotban van a hosszú évek óta tartó konfliktus miatt, mivel a katasztrófavédelmi és segélyszolgálatok nehezen tudják elérni a kitelepített lakosságot
– tette hozzá.
Az arab ország különböző részeibe irányuló belső migráció következményeként tovább romlik az amúgy is törékeny infrastruktúra, beleértve az egészségügyi központokat, iskolákat és az utakat, ami akadályozza az újjáépítést és a segélyek hatékony elosztását.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy az árvizek és földcsuszamlások drámai humanitárius helyzetet teremtettek Jemenben, ahol a lakosság már évek óta szenved az alultápláltságtól és a kolerajárványtól.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az áradások következtében a tiszta ivóvízhez való hozzáférés tovább romlott, ami megnöveli a kolera és más, víz által terjedő betegségek terjedésének kockázatát.
Az ENSZ Népesedési Alapja közzétette a X-en, hogy a segélyszervezetek bejutása „szinte lehetetlen” az elpusztult és elárasztott utak miatt, ami még tovább fokozza a válságot. A legszegényebb falusi közösségek, amelyek a legnagyobb mértékben szenvednek a polgárháború következményeitől, tevék segítségével kapnak segélyeket, de ez a módszer is csak korlátozottan hatékony. A következő hónapokban további ciklonokra lehet számítani, amelyek tovább nehezítik a humanitárius segítségnyújtást és a helyzet stabilizálását az országban.
Borítókép: Jemeniek megemlékeznek Mawlid al-Nabiról Mohamed próféta születése alkalmából a jemeni Szanaában 2023. szeptember 15-én (Fotó: AFP/Anadolu/Mohammed Hamoud)
