– Közép- és Nyugat-Afrika is szenved. Kétéves aszályok után ismét heves esőzések érték el a Száhelt, és elmosták a térség jelentős részét – mondta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.
Rámutatott arra, hogy már több száz ember vesztette életét, és százezrek váltak földönfutóvá. Az áradások több tízezer hektárnyi termést mostak el, miközben már az esőzések előtt is legalább 10 millió ember szorult humanitárius támogatásra Maliban, Nigerben, Csádban és Burkina Fasóban.
Ezzel párhuzamosan nagyon sok állat pusztult el, ezáltal megnőtt a fertőzésveszély – a szennyezett víz miatt több helyen is felütötte fejét a kolera. A térség puccsok és terrorcsoportok által tépázott gyenge államai pedig nem képesek megszervezni a hatékony védekezést és a menekültek ellátását – ebben a tevékenységben szinte teljes egészében a külső szereplőkre szorulnak.
– Egész Afrikára jellemző egyébként, hogy az elmúlt években megfordult a trend: a kényszermigráció elsődleges oka már nem a fegyveres konfliktusok, hanem a természeti csapások
– hangsúlyozta Marsai Viktor. És „bár a menekültek többsége hazájában marad és a veszély elmúltával hazatér, a romló életkörülmények egyre több embert bírnak rá az Európába vezető utazásra” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Jemenben már csaknem 600 ezer embert érintenek a heves esőzések, ezen túlmenően az elmúlt hetekben csaknem 100 ember halt meg áradásokban.
– A heves esőzések több mint 560 ezer embert érintettek az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) adatai szerint – nyilatkozta érdeklődésünkre Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatója. Mint kifejtette, a jemeni áradások és földcsuszamlások óriási károkat okoztak a közel-keleti országban, nem mellesleg újabb belső migrációs hullámot eredményeztek.
– Sokan olyan térségekbe vándoroltak, ahol az infrastruktúra már eleve romos állapotban van a hosszú évek óta tartó konfliktus miatt, mivel a katasztrófavédelmi és segélyszolgálatok nehezen tudják elérni a kitelepített lakosságot
– tette hozzá.