Észak-Korea tovább növelte a feszültséget Dél-Koreával, miután alkotmányában ellenséges államként jelölte meg déli szomszédját. Az Észak hivatalos hírügynöksége, a KCNA megerősítette, hogy a népi gyűlés alkotmánymódosítással törölte az egyesítés célját, amely korábban a két Korea közötti kapcsolatok javításának alapját képezte.
Ezzel egyidejűleg az észak-koreai hadsereg megkezdte az ország területének „fokozatos teljes elválasztását” a Délről, beleértve a közlekedési és vasúti kapcsolatok megsemmisítését is.
A KCNA szerint Észak-Korea a határon lévő, 60 méteres útszakaszokat és vasúti pályákat robbantotta fel, ezzel szimbolikusan elvágva a déli szomszédjától, amelyet immár hivatalosan is ellenséges államként kezelnek. A hadsereg a jövőben további lépéseket tervez a „déli határ végleges megerősítése” érdekében, amelynek részeként Észak katonai készültségbe helyezte magát.
Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője már 2023 decemberében nyíltan kijelentette,
hogy az egyesítés Dél-Koreával lehetetlen, miután Szöult az Egyesült Államokkal való kollaborációval vádolta,
amelynek célja Észak kommunista rendszerének megdöntése. Azóta a két Korea közötti kapcsolatok gyors ütemben romlanak, a jelenlegi események pedig újabb fejezetet jelentenek ebben az ellenséges viszonyban.
A dél-koreai kormány élesen bírálta Észak-Korea alkotmánymódosítását. A dél-koreai egyesítési minisztérium kijelentette, hogy továbbra is kitart a békés egyesítés mellett, és nem hagyja, hogy Észak provokációi eltérítsék a békefolyamat irányát.
Sajnálatos és veszélyes lépés Észak részéről, hogy ellenséges államként jelöli meg Dél-Koreát, de mi továbbra is a béke és a diplomácia útját választjuk
– nyilatkozta a minisztérium szóvivője.
A nemzetközi elemzők ugyanakkor óvatos optimizmust mutatnak azzal kapcsolatban, hogy a helyzet nem fog teljes háborúvá eszkalálódni. Szakértők szerint Kim Dzsong Un rendszere elsősorban belpolitikai célok miatt fokozza a katonai konfrontációt, hogy erősítse belső támogatottságát.
Észak-Korea nagyon jól tudja, hogy egy teljes körű háború katasztrofális következményekkel járna számára
– mondta Kim Dong-yup, a Szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetemének professzora.
Az elmúlt évtizedek során az észak–déli kapcsolatok hullámzóak voltak. A dél-koreai liberális kormányok idején gyakran törekedtek a békülésre, és voltak olyan időszakok, amikor interkoreai csúcstalálkozók is megvalósultak. Ezzel szemben a jelenlegi, konzervatív vezetés keményebb álláspontot képvisel Észak-Koreával szemben, amely a fegyverkezésre, szankciókra és az amerikai szövetség megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Ez a politika jelentős mértékben növeli a feszültségeket a két Korea között, amelyet Észak rakétatesztekkel és hasonló látványos lépésekkel próbál meg kiélezni.
Bár a legutóbbi alkotmánymódosítás és az infrastrukturális kapcsolatok lerombolása tovább mélyíti a szakadékot a két ország között, a legtöbb elemző úgy véli, hogy egy közvetlen katonai összecsapás esélye továbbra is alacsony. Az interkoreai kapcsolatok azonban ismét hidegháborús szintre süllyedtek, és a közeljövőben nem várható jelentős enyhülés.
Borítókép: Egy férfi elsétál egy televízió képernyője mellett, amelyen az Észak- és Dél-Koreát összekötő úton történt robbantásról szóló híradót mutatják (Fotó: AFP)
