Kazahsztán egyelőre nem nyújt be kérelmet a BRICS-hez való csatlakozásra – jelentette ki Berik Uali, a kazah elnök sajtótitkára a Tengrinews ügynökségnek adott interjújában, amelyet a TASS hírügynökség is idézett. Bár a BRICS-hez való csatlakozásról érkeztek javaslatok az elnökhöz, Tokajev kormánya nem látja időszerűnek ezt a lépést.
Ezeket a javaslatokat gondosan mérlegeli az államfő, és az illetékes hatóságok a kazah nemzeti érdekek figyelembevételével elemzik őket. Ugyanakkor Kazahsztán a jelenlegi és a közeljövőben várható helyzet alapján inkább nem nyújt be csatlakozási kérelmet, tekintettel a tagsággal kapcsolatos többlépcsős folyamatra és a BRICS jövőbeni fejlődési kilátásaira
– nyilatkozta Uali.
A sajtótitkár hangsúlyozta, hogy Kazahsztán számára az ENSZ továbbra is a legfontosabb, univerzális és alternatíva nélküli nemzetközi szervezet. Ez a döntés egyértelműen tükrözi az ország nemzetközi diplomáciai prioritásait, amelyek középpontjában az ENSZ keretében folytatott együttműködés áll. Kazahsztán a globális stabilitás és biztonság szempontjából az ENSZ-et tartja az egyetlen szervezetnek, amely képes hosszú távon garantálni ezen célokat.
A BRICS egyre fontosabb szereplővé válik a világpolitika színterén.
A szövetség tagjai – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – már eddig is jelentős politikai és gazdasági erőt képviseltek, és a 2023-as johannesburgi csúcstalálkozó során további hat ország meghívást kapott a csatlakozásra. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia és Irán 2024-től hivatalos tagjai a BRICS-nek, míg Szaúd-Arábia és Argentína különböző okok miatt elhalasztotta csatlakozási döntését.
A BRICS-országok gazdasági ereje egyre jelentősebb globálisan. A csoport jelenlegi tagjai a világ lakosságának közel felét képviselik, és együttes GDP-jük a globális gazdaság mintegy 27 százalékát teszi ki. Az új tagokkal bővült BRICS gazdasági ereje tovább növekszik, különösen az energiaszektorban, hiszen Irán és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával az olajtermelés globális részesedése is jelentősen nő.
Kazahsztán visszafogott hozzáállása a BRICS-tagsághoz részben az ország geopolitikai helyzetéből fakad.
A közép-ázsiai ország az elmúlt években igyekezett egyensúlyt találni a különböző nagyhatalmak között, és fontosnak tartja az ENSZ keretén belüli szerepvállalást.
Berik Uali hangsúlyozta, hogy Kazahsztán az ENSZ-t továbbra is a világ legfontosabb és egyetlen univerzális szervezetének tartja, és elkötelezett marad a multilaterális diplomácia mellett. Ez a nemzetközi szervezet Uali szerint hosszú távon a legjobb garanciát jelenti Kazahsztán számára az ország biztonsága és fejlődése szempontjából.
A BRICS-tagság kérdése nem csupán a politikai elköteleződésről szól. A szervezet célja, hogy alternatív globális pénzügyi rendszert hozzon létre, amely független a dollártól és a nyugati pénzügyi intézményektől.
Ezzel azonban jelentős kockázatok is járnak, különösen azok számára, akik gazdasági és politikai egyensúlyra törekednek a nyugati és keleti szövetségek között.
Kazahsztán mint fontos energiatermelő ország, amely gazdaságilag és politikailag is független kíván maradni, egyelőre óvatosan viszonyul a BRICS alternatív pénzügyi rendszeréhez.
A BRICS következő, 2024. október 22–24. között megrendezésre kerülő csúcstalálkozóját az oroszországi Kazanyban tartják, ahol többek között a szervezet bővítéséről is szó lesz.
Oroszország már bejelentette, hogy körülbelül hrminc ország érdeklődött a csatlakozási lehetőség iránt, köztük Törökország, Indonézia és Kazahsztán is.
Ugyanakkor valószínűtlen, hogy további országok csatlakozása a kazanyi csúcson megvalósulna. Ehelyett Oroszország azt javasolta, hogy hozzanak létre egy „partnerország” kategóriát, amely lehetővé tenné a nem BRICS-tagok számára, hogy részt vegyenek bizonyos projektekben anélkül, hogy teljes jogú taggá válnának.
Borítókép: Hakan Fidan török külügyminiszter és Murat Nurtileu kazah külügyminiszter a Nyizsnyij Novgorodban tartott kétnapos BRICS külügyminiszteri csúcstalálkozón (Fotó: AFP)
