– Miben hasonlít Georgia hazánkra, akár történelmileg, akár politikailag? Mekkora a kormánypárt és az ellenzék támogatottsága?
– Georgia helyzete a 2024-es választásokon leginkább a magyar 2022-es választáshoz hasonlítható. Van egy nagy kormányzó tömb, a Georgiai Álom nevű párt, amely már több ciklus óta van hatalmon. Vele szemben áll több kisebb párt, amelyek ugyan külön indulnak, de egyértelművé tették mindenkinek, hogy ők a kormányzó párttal koalíciót alkotni nem fognak, és kormányváltásra törekednek.
Tehát valójában két nagy tömb van, még akkor is, ha egy nagy közös listát nem állítottak az ellenzéki pártok.
A másik nagyon fontos tényező ebben a kampányban, ebben a politikai helyzetben az a háborús helyzet, ami Georgiát is komolyan érinti. Az ország területének húsz százalékát megszállták az oroszok, és a grúzok még emlékeznek, hogy 2008-ban nagyon komoly háborút vívtak. Gyakorlatilag hasonló a helyzet, mint Ukrajnában, hiszen Ukrajnának most körülbelül a húsz százaléka van megszállva, ugyanez igaz Georgiában is, de 2008 óta nem újult ki a háború.
Viszont most arra törekednek a nyugati hatalmak, hogy Georgiát bevonják ebbe az oroszellenes és ukránbarát háborús politikába. És így a kampány is ennek megfelelően történt.
A kormányzó Georgiai Álom párt amellett kampányolt, hogy azt a fajta háborús helyzetet, ami 2008-ban volt náluk, és amit most tapasztalunk Ukrajnában, el akarják kerülni. Nem akarnak egy újabb háborút Oroszországgal, hiszen az szörnyű pusztítással járna. Mégiscsak egy 3,5-4 milliós országról van szó, szemben a nagy orosz szomszéddal, ezért teljesen érthető ez a hozzáállás.
A másik oldalon pedig az ellenzék egy hasonló kampányt folytatott, mint a magyar ellenzék 2022-ben. Ők azzal kampányoltak, hogy a Kelet és a Nyugat között kell választani, hogy Oroszország irányába megy az ország vagy az EU-integráció utját követik.
Ahogyan itthon is a Fidesz–KDNP azt mondta, hogy sem Kelet, sem Nyugat, hanem azt mondtuk, hogy a magyar érdekek mellett állunk, és Magyarországnak nem érdeke, hogy belerángassanak minket ebbe a háborúba, hasonló üzenettel kampányolt a Georgiai Álom párt is. Tehát egy hasonló párbaj zajlott: háború vagy nem háború, Európa vagy Oroszország.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy Georgiában az elmúlt években több alkalommal is módosították a választási rendszert. Áttértek egy arányos rendszerre. Ennek következtében változtak a választási szabályok, bevezettek egy elektronikus szavazatszámláló rendszert annak érdekében, hogy meggyorsítsák a feldolgozást, hiszen a legutóbbi választásokon, 2020-ban nagyon nagy bizonytalanság volt a mandátumokban és az eredményt illetően is. A legnagyobb georgiai választási megfigyelő szervezet rosszul számolta ki a mandátumokat, és emiatt csalással vádolták a kormánypártot nagyon sokáig, míg végül kiderült, hogy igazából csak elrontották az összesítést. Ezért is nagyon fontos volt az új elektronikus rendszer, amit most széleskörűen alkalmaztak is. Amellett, hogy az ember megmutatja a személyi igazolványát, nemcsak aláír egy papírt, hanem kap egy blokkot, azt bedobják egy szavazóládába, majd pedig megkapják a szavazólapot, kitöltik, és szintén egy gép húzza be a lapot a szavazóurnába.
Számolták azt is, hogy hányan vették át a szavazólapot, és hány szavazat volt leadva. Az elektronikus számlálással felgyorsították az eredmény megállapítását, de a hivatalos eredménynek papíralapú nyoma is van, és utóbbi a hivatalos eredmény.
– Korábban úgy említette, hogy ami ott zajlik, az egy színes forradalom. Hogyan is néz ki, mik az elemei egy színes forradalomnak, illetve milyen célja van?