Külföldről destabilizálnák a kaukázusi országot

A georgiai ellenzék mellett már európai uniós külügyminiszterek is megkérdőjelezték a georgiai választás eredményét és tisztaságát. Többen csalást emlegetnek. Úgy tűnik, a brüsszeliek egy másik kormányt akarnak Georgiában. László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője választási megfigyelőként volt Georgiában. A kialakul helyzetről kérdeztük, arról, hogy mit tapasztalt a választások lebonyolítása kapcsán.

László András a Fidesz EP képviselője. Forrás: László András

– A kampányban mást fogalmaztak meg a kormányoldalról és az ellenzéki oldalról. Egyértelműen látszik: arra készültek az ellenzéki oldalon, hogy kormányváltás lesz. Másrészt arra, hogyha ez demokratikusan nem sikerül, akkor meg legyen alapozva a közhangulat ahhoz, hogy megkérdőjelezzék az eredményt, és csalást kiálthassanak.

Ha visszaemlékezünk 2022-re, Magyarországon a választások előtt egy-két nappal még voltak olyan közvélemény-kutatások, amik azt mérték, hogy a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás fej fej mellett halad: 47-47 százalékra mérték a két tábort, miközben a valóság teljesen más volt.

Magyarországra is nagyon sok nemzetközi megfigyelő érkezett, hogy garantálják a választás tisztaságát. Most az látszik, hogy Georgiában az eredmény olyan mértékű különbséget mutat, mint idehaza a 2022-es választás. A kormányzó párt 16-17 százalékkal megelőzte az ellenzéki pártok összesített eredményét. Itthon, ha jól emlékszem, 54 százalékot kapott a Fidesz–KDNP és 34-et a baloldal. Náluk ez 53 és 38 százalék.

Tehát arra törekedtek, hogy egy fej fej melletti szoros verseny látszatát keltsék, ami lehetővé teszi, hogy egy szoros eredmény esetén, vélt vagy valós csalásokra hivatkozva, meg lehessen akadályozni, hogy a Georgiai Álom újra kormányt alakítson. Végül nagy volt a különbség, de mégis az látszik, hogy az ellenzéki pártok már a választások estéjén bejelentették, hogy ők nem fogadják el az eredményt.

Az államelnök is, aki ugyan formálisan párt nélküli, megkérdőjelezte az eredményt. Más nemzetközi megfigyelők pedig nagyjából ugyanazt figyelték meg, amit mi, magyar megfigyelők is tapasztaltunk, hogy valójában nagyon-nagyon nehezen lehetett volna csalni a szavazatokkal.

Néhány provokációt láttunk mi is a médiában, de én személyesen ilyet nem tapasztaltam. A rendszer olyan mértékben ellenőrzött volt a különböző választókörökben. Ha voltak is csalások, több mint háromszázezer szavazat a különbség, annyit kellett volna elcsalni. A részvétel körülbelül kétmillió fő, ehhez képest a háromszázezer szavazat egy óriási szám. A médiában a csalásra vonatkozó eddig bemutatott bizonyítékok eltörpülnek emellett.

A nyugati kormányok egy ideig hezitáltak, azóta már egy tucatnyi európai uniós kormány jelentette be, hogy nem hajlandó elfogadni a választások eredményét. Ez egy óriási destabilizációs veszély, hiszen bizonyíték nincs ilyen mértékű csalásra, a nemzetközi partnerek viszont mégis megkérdőjelezik a választások tisztaságát.

Ezzel külföldről biztosítják azt a politikai támogatást, ami kinyitja az ajtót egy újabb színes forradalom és az erőszakos kormányváltás előtt.

– Az Európai Unió felhasználná Georgiát az Oroszország elleni küzdelemben?

– Az Európai Unió nyilván egy háborúpárti kormányt szeretne. Georgiában él a 2008-as emlék az orosz háborúról, két terület továbbra is megszállás alatt van. És nyilván ezt a sérelmet könnyű lenne kihasználni arra, hogy Georgiából nyugati segítséggel induljon akár egy második front Oroszország ellen, akár ennek csak a lebegtetésével megosszák az oroszok figyelmét és erejét, így gyengítsék az orosz jelenlétet az ukrajnai fronton. És erre nem hajlandó a jelenlegi kormánypárt. 

Fontos leszögezni, hogy amivel az ellenzék kampányolt, hogy ez egy oroszbarát párt, és letéríti Georgiát az európai uniós integrációs útról, az nem igaz. A mostani kormánypárt is szeretne tovább haladni az európai uniós integrációs úton. Ezzel szemben az európai partnerek és a georgiai ellenzék is úgy tesz, mintha a kormánypárt EU-ellenes párt lenne. 

Ez az egész egy lehetetlen helyzetet teremt, és nagyon destabilizáló, hiszen a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Georgiában a lakosság túlnyomó többsége nyolcvanszázalékos arányban támogatja az EU-integrációs törekvéseket. 

– Milyen jelentősége van, hogy a magyar miniszterelnök egy delegációval az országba látogatott?

– Egyértelmű, hogy Magyarország kormánya és a Fidesz–KDNP 2022 kezdete óta egy olyan álláspontot képvisel, ami nagyon közel áll a georgiai kormánypárt álláspontjához. Látjuk, hogy háború van, de ez nem a mi háborúnk, és nem szeretnénk, hogy ebbe belerángassák országunkat. Nekünk közös határunk van Ukrajnával, Georgiának pedig hosszú közös határa van Oroszországgal.

A miniszterelnök látogatása egyszerre szimbolikus és tartalmilag jelentős. 

Szimbolikus, mert Magyarország érti és elismeri azt a szuverén politikai irányt, amit egyébként a georgiai kormány eddig is képviselt, és amelyet a választások eredménye is megerősített. Másrészt pedig tartalmilag is jelentős, hiszen itt nemcsak azonos politikákról  vagy tapasztalatokról van szó, hanem arról is, hogy Magyarország az Európai Unió Tanácsának elnökségét adja ebben a fél évben. Magyarország 2011-ben, az első magyar elnökség alatt is erősen bővítéspárti volt, támogattuk Horvátország csatlakozásának felgyorsítását. A magyar kormány most is bővítéspárti, és szeretnénk az elnökségi szerepünket kihasználva eljuttatni azt az üzenetet Brüsszelbe, hogy ez az újraválasztott többség továbbra is az EU integrációs útvonalán akar továbbhaladni. Erről nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök, erről nyilatkozott a georgiai miniszterelnök is. Ez egy fontos üzenet, amit a magyar kormány, a magyar delegáció vissza tud hozni és át tud adni a nyugati politikusoknak.

– Kijelenthető, hogy Georgia vezetése egyértelműen békepárti, valamint több témában is azonos állásponton vannak Magyarországgal?

– Nagyon hasonló politikai és történelmi tapasztalataink vannak. Georgiának gazdaságilag, politikailag és érzelmileg is fontos az EU-tagság, ahogyan nekünk is. De fontos elmondani, hogy az Európai Unióban nagy bővítés legutóbb 2004-ben volt, húsz éve. Utána csatlakozott Románia és Bulgária. Horvátország csatlakozása óta, most már több mint tíz éve, a bővítési folyamat leállt.

Azok az országok, amelyeknek az Európai Unió bővítést és csatlakozást ígér, egyre inkább kételkednek. Nem várhatja el tőlük a nyugati politika, hogy alkalmazkodjanak, főleg egy ilyen geopolitikai helyzetben. Georgia azt fogja figyelni, hogy a környező nagyhatalmak, Törökország, Irán, Oroszország hogyan helyezkednek. Nem fognak beállni olyan konfliktusokba, amivel a nagyhatalmak haragját kivívják, amivel a saját biztonságukat és érdeküket fenyegetik, úgy, hogy utána pedig segítség nélkül maradjanak.

– A kialakult geopolitikai helyzettel kapcsolatban mi a magyar ellenzék álláspontja? Átveszik az Európai Unió retorikáját?

– A Tisza Párt az Európai Néppárt tagja. A néppárt vezetősége pedig megkérdőjelezi Georgia választásának tisztaságát. A strasbourgi EP-plenáris vitán, amikor a magyar elnökségről volt szó, hallottuk Ursula von der Leyentől és Manfred Webertől, hogy ők Magyar Pétert szeretnék látni a magyar kormány élén a választások után.

A recept, amit Georgiában most látunk, az ugyanúgy érvényesülhet 2026-ban Magyarországon is. Választási eredménytől függetlenül megpróbálnak majd ránk erőltetni bárkit, akiről úgy érzik, hogy vele leválthatják a mostani Fidesz–KDNP-kormányt.

Ha Georgiában nem számít, hogy mi a választás eredménye, ha nem számít, hogy nincs olyan mértékű bizonyíték, ami alapján meg lehetne kérdőjelezni a választási eredményeket, akkor valójában bárhol bármely választás eredményét meg lehet kérdőjelezni. Biztosítani fogják a segítséget annak a vezetőnek vagy annak a pártnak, akit vagy amelyet ők szeretnének hatalmon látni. Nekünk erre fel kell készülnünk. 2022-ben is láttunk már egy komoly külföldi beavatkozást. 

Tízmillió dollár támogatást kapott a baloldal külföldről. Nagy nemzetközi választási megfigyelőmissziót küldtek. Továbbra is támogatják a baloldali médiát. A mostani georgiai helyzet tanulsága, hogy fel kell készülnünk egy még nagyobb és még erősebb külföldi beavatkozásra.

Borítókép: László András (Forrás: László András)