Amerikai elnökválasztás 2024 – Mi lesz a nyerő, ki lesz a nyerő?

Az amerikai elnökválasztási kampány főbb kérdései leginkább a gazdaság, a migráció, valamint a demokraták által szorgalmazott abortusz ügye kapcsán írható körül – mondta lapunknak Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója. A legfrissebb felmérések szerint az elnökjelöltek fej fej mellett állnak, a választókat leginkább érintő témákat azonban a republikánusok programja képviseli.

A 2024. október 25-én készült képkombináción (R) az Egyesült Államok alelnöke és Kamala Harris demokrata elnökjelölt, és (R) Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt Fotó: Brendan Smialowski és Jim Watson Forrás: AFP

A demokraták 2020-ban Arizona állam támogatásával szerezték meg az elnökséget, amely a kilencvenes évek óta először szavazott a párt jelöltje mellett. Így Biden lett az első demokrata, aki 1996 óta megnyerte Arizonát, másodikként Harry S. Truman 1948-as győzelme óta. Ez az állam több száz mérföldön keresztül határos Mexikóval, és azóta az ország bevándorlási vitának középpontjába került. Trump többször támadta Harris bevándorláspolitikáját, valamint azt is megfogadta, hogy megválasztása után az USA történetében a legnagyobb visszatoloncolási akciót hajtja végre.

Trump kampánytáblája az arizonai Douglas egyik utcájában. A bevándorlást többször is a választók egyik fő problémájaként említik, ám a hét ingadozó állam közül, amelyek várhatóan eldöntik, ki kapja meg a Fehér Ház kulcsait, csak Arizonának van közös határa Mexikóval. Fotó: AFP/Olivier Touron

A 2024-es amerikai elnökválasztási kampányban azonban nem csak a migráció témája kapott figyelmet. 

 

Gazdaság és megélhetés

Három fő kérdés köré csoportosítható az elnökválasztás előtt az amerikai társadalom érdeklődése. Az első egyértelműen a gazdaság állapota. A legtöbb amerikai úgy érzi, hogy a gazdaság rossz irányba megy, és sokkal rosszabbul él, mint korábban Trump elnöksége alatt

– mondta el lapunknak Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója.

Kiss István. Forrás: Danube Institute

A relatíve magas infláció, illetve a reálértéken stagnáló bérek miatt az átlag amerikai személyes benyomása az, hogy nem jó most Amerikában élni. A felmérések szerint is az amerikaiak legfontosabb kérdése a gazdaság

– tette hozzá.

Az OECD adatai szerint az Egyesült Államok gazdasága bővült, a tartós költségvetési hiány azonban hozzájárult ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság a második világháború óta a legmagasabb szintre emelkedjen, és a kilátások a következő évtizedekben a népesség elöregedésével tovább növekednek.

A romló gazdasági helyzet kérdése mellett a legtöbb amerikait a bevándorlás kérdése foglalkoztatja, ami a gazdasággal kéz a kézben jár, hiszen sokan a bevándorlást okolják a munkájuk elvesztése és a gazdaság állapotának romlása miatt is, mutatott rá a szakértő.

– Ez nagyon meghatározó, és az is érdekes, hogy olyan rétegeket is megmozgat ezt a kérdés, mint például a fekete szavazók vagy a másodgenerációs bevándorlók. Ők úgy érzik, hogy nem kapnak meg olyan lehetőségeket, amiket azok, akik adott esetben illegálisan jöttek be – fogalmazott.

Van egy kisebbségi szavazóréteg, akik átverve érzik magukat a kontrollálatlan bevándorlás miatt. Ez nemcsak a déli, hagyományosan csatatérállamokra igaz, mint Arizona vagy Nevada, hanem akár Michiganre is

– tette hozzá.

A republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump volt amerikai elnök hallgatja Alexis Nungaray beszédét. Nungaray a 12 éves Jocelyn Nungaray édesanyja, akit okmányok nélküli migránsok öltek meg 2024 júniusában. Fotó: Getty Images/AFP/Anna Moneymaker

A demokrata adminisztráció nagy volumenű szövetségi beruházásokkal kívánja növelni a gazdaságot, a technológiai fejlesztésekre fókuszálva. Donald Trump ezzel szemben főként adócsökkentéssel és deregulációval növelné a gazdasági növekedést, azzal érvelve, hogy a kisebb állami beavatkozás és a kisebb szabályozás ösztönzi a vállalkozásokat és a beruházásokat. Trump a fosszilis energiatermelés mellett is kiáll, ami szerinte biztosítja az ország energiafüggetlenségét, és munkahelyeket teremt.

 

Társadalmi kérdések

A társadalmi kérdések, mint a faji egyenlőség, a genderkérdések és a család szerepe szintén élesen megosztják a jelöltek szavazóit. Trump konzervatívabb álláspontot képvisel, elutasítja a nemi identitás liberális értelmezését, valamint támogatja a hagyományos családi értékeket.

Egy abortuszpárti aktivista a 2024-es Demokrata Nemzeti Kongresszuson Chicagóban. Fotó: Middle East Images/AFP/Dominic Gwinn

A szakértő arról beszélt, hogy a gazdaság és a migráció témaköre inkább a republikánusoknak kedvez, míg a kampány harmadik fő témája az abortusz kérdése, amit a demokraták tűztek zászlajukra. – 2022-ben is sok szavazók mozgósítottak ezzel, és próbálják a legfelsőbb bíróság korábbi döntését felhasználva azt a képet erősíteni, hogy egy esetleges Trump-elnökség alatt be is tiltanák az abortuszt, ami nyilván nem igaz – mondja a szakértő, és hozzátette,

ezt Trump is cáfolta, de a kérdés az egyik legfontosabb demokrata kampánytéma.

Amerikában a liberális és a konzervatív politika ütközésének hagyományos terepe az abortusz, amely hosszú évtizedek óta a politikai harc egyik kiemelt csatatere. Az előző ciklusban a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a Roe v. Wade elnevezéssel ismert korábbi ítéletét, amely lényegében alkotmányos joggá emelte az abortuszt, és az államokat arra kötelezte, hogy minimális korlátozások mellett minden esetben tűrjék a beavatkozást a terhesség első két trimeszterében.

 

Sokan Trump első ciklusa miatt váltak republikánus szavazókká

Ha a médiumokat nézzük, akkor hallani lehet a kiábrándult trumpistákról, de ezzel szemben sokan vannak olyanok, akik 2016-ban nem szavaztak Trumpra, most viszont fognak, ilyen például az alelnöke, J. D. Vance is

 – hangsúlyozta Kiss István.

Ami látható, hogy a washingtoni elit szinte retteg Donald Trump visszatérésétől. Az amerikai választás legfontosabb tétje, hogy marad-e a technokraták uralma vagy visszatér a hagyományos tengerentúli politika, amit az amerikai választók bizalmát bíró politikusok irányítanak. Ezért is festenek a demokraták sötét képet Trump demokráciafelfogásáról, a valóság azonban mást mutat.

Donald Trump elnök 2020. december 7-én. Fotó: Getty Images/AFP/Doug Mills

Az első elnöksége alatt Trump nem számolta fel a demokráciát, nem tette tönkre az országot, nem csinált külpolitikai katasztrófát, ezért vannak sokan olyanok, akik korábban nem, de az első elnöki ciklusa alatt elért eredményei miatt Trump-szavazókká váltak – mutatott rá a szakértő.

– Ez igaz Biden korábbi szavazóira is fordított előjellel, hiszen az ígéretek ellenére a Biden-adminisztráció tevékenysége – Kamala Harris alelnökségével – több szempontból is kudarcosnak mondható – mutatott rá a szakértő.

– Sokkal veszélyesebb világban élünk ma, mint Trump elnöksége alatt. A konfliktus Ukrajnában, a konfliktus a Közel-Keleten, de mondhatnánk akár a katasztrofális afganisztáni kivonulást is, emellett a belpolitikai helyzet, a bűnözés és a bevándorlás is sokat romlott, így sokan gondolják azt, hogy a négy év Trump jobb volt, mint a négy év Biden

– összegzett Kiss István.

Borítókép: Kamala Harris demokrata elnökjelölt és Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt (Fotó: AFP/Brendan Smialowski és Jim Watson)