Ugyan az idei amerikai elnökválasztás nem igazán hagyott nyitott kérdést, hiszen Donald Trump amerikai elnök nem csupán az elektori szavazatok, de az állampolgárok által leadott voksok többségét is megszerezte, időről időre felmerül, hogy egyes mintademokráciának tartott országokban meglepően nagy aránytalanságokat produkál a választási rendszer.
A baloldal és a baloldali lapok rendszeresen a magyar rendszer „aránytalanságáról” és „igazságtalanságáról” panaszkodnak, pedig Nyugat-Európában, vagy épp az Amerikai Egyesült Államokban is kevésbé arányos a választási rendszer, mint hazánkban – mondta el lapunk kérdésére Both Hunor, a Századvég vezető elemzője.
Hogy példát is mondjak az aránytalan választási rendszerre: a brit, többségi választási rendszer. Itt az egyes választókerületekben a legnagyobb szavazatarányt elérő jelölt nyeri meg a mandátumot, függetlenül attól, hogy a szavazatok hány százalékát szerzi meg. Vagyis a vesztesekre leadott szavazatok elvesznek, akkor is, ha csak egy szavazattal veszítenek
– magyarázta a szakértő.
Ugyanígy működik az amerikai elektori rendszer is abból a szempontból, hogy a győztes elnökjelölt az összes elektor szavazatát elnyeri egy-egy államból, a vesztesre leadott szavazatok pedig így elvesznek.
Nagy-Britanniában ráadásul az is komoly probléma, hogy egyes választókerületeket még az ipari forradalom előtt jelöltek ki, mára pedig szinte elnéptelenedtek. Mégis ugyanolyan mandátumot jelent a képviseletük
– mutatott rá Both Hunor.
Ez Magyarországon nem fordulhatna elő, hiszen jogszabályban előírták, hogy ha a lakosságszámban az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak országos számtani átlagától húsz százalékkal eltér, akkor módosítani kell a választókerületen – hangsúlyozta a szakértő.
Ez törvény által előírt kötelesség, és nem mellesleg az arányos népképviseletet, egyszerűbben a demokráciát szolgálja
– tette hozzá.
A magyar választási rendszer úgynevezett vegyes választási rendszer, amely ugyan stabil kormányzóképességet biztosít a győztesnek, de arányosan képviseltetheti magát a „vesztes” is az országgyűlésben.
A magyar Országgyűlésnek jelenleg 199 képviselője van, ebből 106-ot úgynevezett egyéni választókörzetekben választanak. Az egyéni képviselői helyet az a jelölt nyeri el, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerzi meg. A maradék 93 képviselőt arányos rendszerben választják, vagyis ahány százalékot kapnak az egyes pártlisták, a 93 mandátum annyi százalékát kapja meg az adott párt – ismertette a vonatkozó szabályokat a Századvég vezető elemzője.
Fontos részlet, hogy a listás helyek elosztásába beleszámítanak az egyéni választókerületekben leadott töredékszavazatok is, vagyis azok a voksok, amik nem eredményeztek egyéni mandátumot, így nem vesznek el – emelte ki a szakértő.
Sokan megírták már, de nem lehet elégszer ismételni, hogy brit vagy amerikai rendszerben négyötödös többsége lenne a magyar kormánypártoknak. Mégsem vonja senki kétségbe a választási rendszerük demokratikusságát. Ezt érdemes lenne szem előtt tartani a panaszkodóknak
– hívta fel a figyelmet Both Hunor.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
