– „Politikai bomba”: számos média és szakértő így jellemezte a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletét. Tényleg ilyen komoly a döntés?
– Közelről sem! Sokkal inkább erkölcsi bomba, óriási morális bukás. Izrael bő egy éve olyan terrorszervezetek ellen harcol, amelyek el akarják törölni a Föld színéről. Olyanok ellen, amelyek civileket mészároltak le otthonaikban, egész családokat gyújtottak fel, nőket erőszakoltak meg, és még mindig több mint száz túszt tartanak fogva. Szóval mit üzen a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése? Hogy demokratikus társadalmaknak nincs joga a gonosz ellen harcolni. Ráadásul mindezt egy terrorszervezet által szolgáltatott hamis „bizonyítékok” alapján.
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak fontos szervezetnek kellene lennie. De ezzel most hatalmas hibát követtek el. Egyúttal aláásták a nemzetközi jog szerepét.
– Miért tennének ilyet?
– Nem ismerem a motivációjukat, de az biztos, hogy hibáztak. Döntésükkel nem csupán Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, valamint Joáv Gallant korábbi védelmi minisztert ítélték el, hanem a teljes izraeli társadalmat. Pártszimpátiától függetlenül egy dologban mindenki egyetért Izraelben: hogy igazságos háborút vívunk. Mindannyian tudjuk, hogy az ellenünk felhozott vádak hamisak.
– Vegyük sorra a vádakat! A bíróság szerint Izrael a gázai műveletében az éhínséget fegyverként használta, illetve szándékosan vett célba civileket.
– Nézze, éppen a közelmúltban történt, hogy az UNRWA (az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten) bejelentette, mintegy száz teherautónyi segélyt küld a Gázai övezetbe. Megkapták minden támogatásunkat, szabadon beengedtük a szállítmányokat. Erre a 100-ból 97-et kifosztott a Hamász, mielőtt célba értek volna. Az UNRWA persze szemérmesen hallgatott arról, ki rabolta ki a teherautókat. Az igazság az, hogy az UNWRA képtelen kezelni a segélyezést, mert terroristák szövik át a szervezetet. Köztük olyanok, akik az október 7-i terrortámadásban is aktívan részt vettek.
– És a civilek?
– Amikor az áldozatok számáról beszélnek, arról kevesebb szó esik, hogy közülük 17-20 ezer terrorista. Vagy emlékeztetnék arra az állítólagos tavalyi esetre, amikor egy kórház elleni rakétatámadásban ötszáz ember veszett oda. A teljes nemzetközi média ettől zengett. Arról aztán megfeledkeztek, hogy később kiderült, valójában nem a kórházat érte a csapás, hanem a parkolót, hogy nem ötszáz ember halt meg, hanem ötven, és ami a legfontosabb, hogy nem Izrael lőtte ki a rakétát, hanem az Iszlám Dzsihád. A Gázai övezetből indított rakéták 11 százaléka egyébként is saját területükön csapódik be. Szóval csak azt akarom mondani, hogy ezeket is mind hozzászámolják az összes áldozathoz. Ráadásul egy 2022-es ENSZ-jelentés szerint a városi harcban minden harcos halálára kilenc civil halott jut. Még ha hiszünk is a Hamász statisztikáinak, az arány Gázában akkor is egy az egyhez!
Természetesen akár egyetlen civil halála is borzalmas. A háború egy pokol.
Viszont mindent megteszünk, hogy elkerüljük a civilek szenvedését. Segélyszállítmányokat küldünk, előre értesítjük őket a csapásokról – hogy lehet ezt szándékos genocídiumnak nevezni?
– Tehát nincs jogi következménye a döntésnek?
– Izrael nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. De még ha az is lenne, ennek a bíróságnak nincs joghatósága fellépni olyan demokratikus államok ellen, amelyek saját igazságszolgáltatással rendelkeznek. Márpedig Izraelnek nagyon is szabad, független bírósága van, amely még saját kormánya ellen is fel mert lépni. Ki tudjuk vizsgálni, és ki is vizsgáljuk az aggályos eseteket.
Érdemes azt is tudni, hogy talán az izraeli hadseregben a legmagasabb a jogi szakértők száma.
Számos művelet csak akkor indulhat meg, ha értékelésük szerint minden a nemzetközi jogi normáknak megfelelően történik. És nem a Nemzetközi Büntetőbíróság, hanem magunk miatt!
– És mi a helyzet a politikai következményekkel? Igaz, ugyanez a bíróság Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki, de az orosz elnök nem nagyon zavartatja magát…
– Az igazságügyi rendszernek mindenkit egyenlően kellene mérnie. Nézzék meg mi történik például Szíriában, Iránban vagy Szudánban, de velük szemben mélyen hallgatnak. Szégyen, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai eszköz lett. Ezzel a szervezet saját magát teszi komolytalanná.
– A világ legalábbis megosztott a kérdésben. Több állam elítélte a döntést, mások világossá tették, hogy teljesíteni fogják az elfogatóparancsot. Mit üzen ez?
– Norvégia, Írország, Spanyolország vagy Josep Borrell leköszönő uniós külügyi biztos támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését. Többek között Magyarország, Csehország, az Egyesült Államok pedig elítélte. Pedig a jogi eseteknek egyértelműeknek kellene lenniük: igazad van vagy nincs? A tény, hogy a világ politikai szempontok alapján mérlegelte az ítéletet, pontosan azt bizonyítja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság is politikai döntést hozott. Ebben a döntésben sem jogosság, sem igazság nincsen.
– Orbán Viktor támogatása jeleként azonnal meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahut. Számíthatunk az izraeli miniszterelnök látogatására?
– Először is szeretném kifejezni hálámat Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyors és támogató reakciójáért. Magyarország barátsága sokat jelent nekünk, és korántsem vesszük készpénznek. Benjamin Netanjahu ezekben a háborús időkben kevés külföldi utat vállal. Jelenleg is intenzív tűzszüneti tárgyalások folynak Libanonnal, több mint száz túsz még mindig nem szabadult ki, és hat különböző fronton kell helytállnunk.
Viszont közismert, hogy kiváló, baráti kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, telefonon is rendszeresen egyeztetnek. Szóval biztos vagyok benne, hogy ha megfelelő alkalom adódik, boldogan látogat majd Magyarországra.
– Láthattuk nemrégiben, mi történt Amszterdamban: valósággal vadásztak a zsidókra a Maccabi Tel-Aviv és az Ajax mérkőzése után. Ön nemrég érkezett Budapestre, mik az első benyomásai?
– Egyetlen kifogásom van Magyarországgal szemben: még nem tanítottatok meg minket győzni a mérkőzéseken. Bár legutóbb a belgákkal szemben nyertünk! Viccet félretéve, kérdezték tőlem a meccs előtt: nem félek attól, hogy Budapesten is megismétlődik, ami Amszterdamban? Mire azt feleltem: nem, az teljesen elképzelhetetlen.
Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb helye a zsidók számára.
Az utcákon sétálva folyton héber beszéd üti meg a fülem. Nincs ez mindenütt így, néhány európai fővárosban meg sem mernek szólalni héberül, mert könnyen bajuk lehet belőle. Mindez a magyar kormány, a magyar média és a magyar ember érdeme. Egyébként az amszterdami pogrom sem volt előzmény nélküli! Az utcákon rendszeresen tüntető csőcselék, a média hergelése mind hozzájárultak, hogy ez megtörténhetett. És félreértés ne essék: nem Izrael bírálatával van a gond! Hanem arról, hogy elnézik a gyűlöletbeszédet, az erőszakot. Nemrégiben a berlini rendőrfőnök ismerte el, hogy vannak területek, ahová jobb, ha zsidók vagy homoszexuálisok nem teszik be a lábukat. Tisztelem, amiért kimondta, mert a probléma azonosítása az első lépés a megoldás felé.
