Az új georgiai vezetéssel kapcsolatban Borrell konkrét intézkedéseket sürgetett. Véleménye szerint az uniós támogatásokat a civil szervezeteknek kell eljuttatni, hogy segítsék őket a tisztességes választásokért folytatott harcukban. „Georgia népét az Európai Unió továbbra is támogatni fogja. Az ország uniós csatlakozási folyamatát felfüggesztjük, amíg a tbiliszi vezetés vissza nem tér a helyes útra” – tette hozzá.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter a tanácsra érkezésekor hangsúlyozta: Hollandia mindig is támogatta, hogy az Ukrajnának szállított fegyvereket orosz földön vethessék be, különösen azokon a területeken, amelyekről Ukrajnát támadják. „Úgy gondolom, hogy ez megfelelő válasz az orosz oldalt támogató észak-koreai csapatok jelenlétére is. Emellett legális is, mivel az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerint megengedett, hogy egy magát védő ország fegyvert használjon az agresszor területén” – tette hozzá.
Az izraeli–palesztin konfliktussal összefüggésben úgy vélekedett, hogy az EU-nak továbbra is párbeszédet kell folytatnia Izraellel.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter szerint az izraeli–palesztin helyzetben a belga vezetés iránytűje a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog védelme. „Azt tapasztaljuk, hogy az egyetemes egyezményeket, amelyeket minden ország jóváhagyott és aláírt, egyre inkább lábbal tiporják” – hangoztatta. Hozzátette: amennyiben az EU meg akarja védeni az Izraellel való partnerségét, akkor biztosítani kell, hogy ezt minden elemében tiszteletben tartsák.
Annalena Baerbock német külügyminiszter üdvözölte, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta, hogy az ukrán haderő támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen az amerikai nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel.
„Az amerikai fél döntése nem fordulatot jelent, hanem a más partnerek által már megvalósított intézkedések fokozását, ami nagyon fontos ebben a pillanatban” – tette hozzá.
A francia külügyminiszter, Jean Noel Barrot, akinek országa nagy hatótávolságú rakétákat szállított Ukrajnának, kijelentette, hogy Kijev számára továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy Oroszországon belüli katonai célpontokat támadjon.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter óvatosságra intett, mivel véleménye szerint „továbbra sem világos, hogy hány rakétával rendelkeznek az ukránok. „Fontos tudni, hogy Ukrajna elegendő rakétát kapott-e ahhoz, hogy a harctéren ez előnyt jelentsen majd számukra” – mutatott rá.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!