Borrell szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalási kísérletekre azzal válaszolt, hogy nagyon súlyos támadást indított az ukrán polgári infrastruktúra, különösen a villamosenergia-infrastruktúra ellen. „Tehát nem úgy tűnik, hogy hajlandó tárgyalni. Éppen ellenkezőleg” – mutatott rá.
Mint mondta, lejáró mandátuma utolsó felhívásában a tagállamok külügyminisztereitől azt kéri, hogy „legyenek egységesebbek, vegyék fel a kesztyűt és gyorsabban hozzanak döntéseket”.
Oroszország nem állítja le a háborút, míg ők hezitálnak. Minden alkalommal, amikor döntéseket hoztunk Ukrajna támogatása érdekében, túl sokáig tartott. Az ukrán népnek több támogatásra van szüksége. Ezt a támogatást meg kell adnunk, abba kell hagynunk a vitatkozást, és gyorsabban kell cselekednünk.
– írta az MTI.
Arra a kérdésre válaszolva, mi a véleménye arról, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel, Borrell azt mondta: „Nem tudom, hogy Scholz kancellár miről beszélt Putyin elnökkel, de biztos vagyok benne, hogy a beszélgetés az ő részéről Ukrajna további támogatásának keretében történt. Nekem az a feladatom, hogy továbbra is támogassam Ukrajnát. Semmi más. Bárki is tárgyaljon bárkivel, nem bánom, nem érdekel” – jelentette ki.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Borrell úgy fogalmazott: „elfogytak a szavak a helyzet leírására. Negyvennégyezer ember halt meg Gázában, az áldozatok hetven százaléka nő vagy gyermek. Az egész területet elpusztították” – hívta fel a figyelmet.
Bejelentette, javaslatot fog benyújtani annak tanulmányozására, hogy „milyen döntéseket lehetne hozni az EU–Izrael Társulási Tanácsnak való megfelelés érdekében az emberi jogok szempontjából, és milyen intézkedéseket lehetne bevezetni, hogy a Nemzetközi Bíróság szabályainak megfelelően az EU-ban ne kereskedjenek az Izrael által megszállt palesztin területeken előállított termékekkel.”
„Sokan próbálják megállítani a háborút Gázában. Az Egyesült Államok nagy nyomást gyakorol, sok kollégám sokat utazik a Közel-Keletre, nyomást gyakorolnak a túszok szabadon bocsátása és a háború leállítása érdekében. Egyelőre azonban nincs előrelépés, ezért kell nyomást gyakorolnunk az izraeli kormányra” – hangoztatta.
Az új georgiai vezetéssel kapcsolatban Borrell konkrét intézkedéseket sürgetett. Véleménye szerint az uniós támogatásokat a civil szervezeteknek kell eljuttatni, hogy segítsék őket a tisztességes választásokért folytatott harcukban. „Georgia népét az Európai Unió továbbra is támogatni fogja. Az ország uniós csatlakozási folyamatát felfüggesztjük, amíg a tbiliszi vezetés vissza nem tér a helyes útra” – tette hozzá.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter a tanácsra érkezésekor hangsúlyozta: Hollandia mindig is támogatta, hogy az Ukrajnának szállított fegyvereket orosz földön vethessék be, különösen azokon a területeken, amelyekről Ukrajnát támadják. „Úgy gondolom, hogy ez megfelelő válasz az orosz oldalt támogató észak-koreai csapatok jelenlétére is. Emellett legális is, mivel az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerint megengedett, hogy egy magát védő ország fegyvert használjon az agresszor területén” – tette hozzá.
Az izraeli–palesztin konfliktussal összefüggésben úgy vélekedett, hogy az EU-nak továbbra is párbeszédet kell folytatnia Izraellel.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter szerint az izraeli–palesztin helyzetben a belga vezetés iránytűje a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog védelme. „Azt tapasztaljuk, hogy az egyetemes egyezményeket, amelyeket minden ország jóváhagyott és aláírt, egyre inkább lábbal tiporják” – hangoztatta. Hozzátette: amennyiben az EU meg akarja védeni az Izraellel való partnerségét, akkor biztosítani kell, hogy ezt minden elemében tiszteletben tartsák.
Annalena Baerbock német külügyminiszter üdvözölte, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta, hogy az ukrán haderő támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen az amerikai nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel.
„Az amerikai fél döntése nem fordulatot jelent, hanem a más partnerek által már megvalósított intézkedések fokozását, ami nagyon fontos ebben a pillanatban” – tette hozzá.
A francia külügyminiszter, Jean Noel Barrot, akinek országa nagy hatótávolságú rakétákat szállított Ukrajnának, kijelentette, hogy Kijev számára továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy Oroszországon belüli katonai célpontokat támadjon.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter óvatosságra intett, mivel véleménye szerint „továbbra sem világos, hogy hány rakétával rendelkeznek az ukránok. „Fontos tudni, hogy Ukrajna elegendő rakétát kapott-e ahhoz, hogy a harctéren ez előnyt jelentsen majd számukra” – mutatott rá.
Orosz–ukrán háború 
