Mik azok a csatatérállamok és hogyan zajlik a szavazás?

Mely állam lehet döntő a november 5-i amerikai elnökválasztáson és miképp érvényesül az amerikai választói akarat? Ezekről is beszélt lapunknak Angi János, a Debreceni Egyetem történésze, aki többször is testközelből figyelhette meg az amerikai elnökválasztás kulisszatitkait.

Kilátás a Capitoliumra Washington DC-ben, az Egyesült Államokban Fotó: Jakub Porzycki Forrás: NurPhoto/AFP

A mostani hét csatatérállamból kettő a Sziklás-hegység déli részén található Arizona és Nevada, ezek most inkább Trump szavazóbázisát erősítik. A keleti parti Georgia, illetve észak-Karolina is inkább republikánusnak tartott államok. Nehéz jósolni, de Michiganre, Pennsylvaniára, illetve Wisconsinra lehetne most azt mondani, hogy ez a három állam fog igazán dönteni, hangsúlyozta a szakértő.

Ha ebből a háromból talán egyet még el tud hozni Trump, akkor republikánus elnöke lesz 2025 januárjától az Egyesült Államoknak.

A közvélemény-kutatások szerepe

A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy 1948-ban végzett a Gallup először politikai közvélemény-kutatást. Nehéz azonban olyan mintát találni, amely valóban teljesen reprezentatív, a másik probléma pedig az, hogy az utóbbi húsz évben, még akkor is, amikor a republikánusok nyertek, a közvélemény-kutatásokban (popular vote) mindig a demokraták voltak előrébb.

Az a kutatás azonban, amit a pártok használnak, a tracking poll, amely során naponta mérik fel a pártok egy kisebb mintán keresztül a támogatottságukat egy-egy körzetben. Ez mindig az előző öt napot veszi alapul, így jobban le lehet tapogatni a választói mozgásokat, a kisebb-nagyobb elmozdulásokat is, hangsúlyozta Angi János.

Fontos az is, hogy november 5-én nemcsak elnököt és alelnököt választ Amerika, hanem 34 szövetségi államban szenátort, a teljes 435-tagú képviselőházat és ezen kívül nagyon sok helyen kormányzót, helyi szenátort, helyi képviselőt, polgármestert, halottkémet vagy éppen seriffet vagy bírót.

Éppen ezért az amerikai választókat az ottani közvélemény-kutatások nem bizonytalaníthatják el, nehogy úgy érezhessék, hogy lefutott egy-egy választás, emiatt az utolsó egy hétben már nem is közölnek friss adatokat. Az exit poll pedig a sajtó és a közvélemény mielőbbi tájékoztatására szolgál, viszont az ottani négy időzóna miatt az urnazárások folyamatosan történnek, és a keleti parti államok eredményei lesznek az elsők, mondta a szakértő.

Az exit poll számai meglehetősen pontosak, de ez inkább a pártok későbbi stratégiájában szokott fontos lenni, tette hozzá.

Kevesebb mint egy hét van hátra a választás napjáig, és Harris folytatja a kampányt a csatatérállamokban (Fotó: Getty Images/AFP/Jon Cherry)

– Hogy a férfiak miként szavaztak, vagy a hispánok, vagy a latinok, a keresztények vagy éppen az ateisták vagy az izraeliták. 

A szakértő példaként hozta, hogy minden amerikai választáson az utóbbi 30-40 évben a fehér férfiak többsége republikánus volt, még akkor is, amikor a demokraták nagy győzelmet arattak.

Hogyan történik a szavazás

Az elnököt az államok, az ötven állam és a szövetségi főváros együtt választja, és igazából nem az számít, hogy az össz-szavazatokban ki van előrébb, hanem az, hogy ezen államok elektorainak többségét ki szerzi meg, mutatott rá a szakértő.

Kilátás a Fehér Házra Washington DC-ben (Fotó: NurPhoto/AFP Jakub Porzycki)

Annyi elektor jut egy államnak, amennyi kongresszusi képviselője van. Kettő van a szenátusban és egytől ötvenkettőig pedig a lakosságszámnak (Kalifornia a legnépesebb állam) megfelelően a képviselőházban. A szövetségi főváros, aminek nincs képviselete, a kongresszusban szavaz a delegált három elektora révén. Ezek értelemszerűen már kötött szavazatok, de érdekesség, hogy mindig voltak kiszavazások, viszont ez nem befolyásolta a választási eredményt

 – tette hozzá.

Így érvényesül az amerikai választói akarat, összegezte Angi János.

Borítókép: Kilátás a Capitoliumra Washington DC-ben, az Egyesült Államokban (Fotó: NurPhoto/AFP/Jakub Porzycki)