Körülbelül 240 millió ember szavazhat az idei amerikai választásokon, de valószínűleg csak kis különbség dönti mjd el, hogy ki legyen a következő elnök. A 2024-es elnökválasztás megnyeréséhez 270 elektori szavazatra lesz szükség.
Azok a bizonyos csatatér államok
A szakértők úgy vélik, hogy az úgynevezett csatatérállamok megnyerése biztosíthatja a győztes jelöltnek a Fehér Ház kulcsát. Mindkét kampány tehát a bizonytalan szavazókat célozza meg ezekben az államokban.
A 2024-es elnökválasztáson az elemzések konszenzusa szerint hét, összesen 93 elektori szavazattal rendelkező csatatér állam létezik: Pennsylvania, Georgia, Michigan, Wisconsin, Arizona, Észak-Karolina és Nevada.
A csatatérállamok dinamikusan változnak. Az ifjabb George Bush kontra Al Gore választáson, amikor többször újraszámolták a szavazatokat, Florida volt az egyik ilyen csatatérállam és azon az egy államon múlt, hogy ki lesz az elnök, mondta lapunknak Angi János, a Debreceni Egyetem történésze.
Ohio példáját hozta a szakértő, ahol egy 150 éves megfigyelés szerint republikánus elnök sosem nyert, ha Ohiót nem hozta, mutatott rá. Ohio is csatatérállam volt nagyon sokáig, de most már nyilvánvaló republikánus többségű, tette hozzá.
A szakértő arról beszélt, hogy a nagy áttörést Trump nyolc évvel ezelőtt azzal hozta, hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben néhány olyan államot is megnyert, amely elsősorban az autóiparban vagy az acéliparban dolgozó szakmunkások miatt korábban inkább demokrata többségű volt.
Az a három északi állam, ami most is a hét csatatérállamból döntő tud majd lenni, az olyan klasszikus régi ipari állam, mint Michigan Detroittal, ami az amerikai autóipar fellegvára, vagy éppen Pennsylvania, ahol jelentős acélipari központok voltak. Ezeket 1988 óta mindig nyerték a demokraták, csak nyolc évvel ezelőtt hozta el Trump, nem utolsósorban azért, mert olyan kiábrándult szavazók voltak ott, akik vagy elveszítették a munkájukat, vagy éppen csökkentették a fizetésüket vagy a munkaidejüket.
– emlékeztetett Angi János.
A mostani hét csatatérállamból kettő a Sziklás-hegység déli részén található Arizona és Nevada, ezek most inkább Trump szavazóbázisát erősítik. A keleti parti Georgia, illetve észak-Karolina is inkább republikánusnak tartott államok. Nehéz jósolni, de Michiganre, Pennsylvaniára, illetve Wisconsinra lehetne most azt mondani, hogy ez a három állam fog igazán dönteni, hangsúlyozta a szakértő.
Ha ebből a háromból talán egyet még el tud hozni Trump, akkor republikánus elnöke lesz 2025 januárjától az Egyesült Államoknak.
A közvélemény-kutatások szerepe
A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy 1948-ban végzett a Gallup először politikai közvélemény-kutatást. Nehéz azonban olyan mintát találni, amely valóban teljesen reprezentatív, a másik probléma pedig az, hogy az utóbbi húsz évben, még akkor is, amikor a republikánusok nyertek, a közvélemény-kutatásokban (popular vote) mindig a demokraták voltak előrébb.
Az a kutatás azonban, amit a pártok használnak, a tracking poll, amely során naponta mérik fel a pártok egy kisebb mintán keresztül a támogatottságukat egy-egy körzetben. Ez mindig az előző öt napot veszi alapul, így jobban le lehet tapogatni a választói mozgásokat, a kisebb-nagyobb elmozdulásokat is, hangsúlyozta Angi János.
Fontos az is, hogy november 5-én nemcsak elnököt és alelnököt választ Amerika, hanem 34 szövetségi államban szenátort, a teljes 435-tagú képviselőházat és ezen kívül nagyon sok helyen kormányzót, helyi szenátort, helyi képviselőt, polgármestert, halottkémet vagy éppen seriffet vagy bírót.
Éppen ezért az amerikai választókat az ottani közvélemény-kutatások nem bizonytalaníthatják el, nehogy úgy érezhessék, hogy lefutott egy-egy választás, emiatt az utolsó egy hétben már nem is közölnek friss adatokat. Az exit poll pedig a sajtó és a közvélemény mielőbbi tájékoztatására szolgál, viszont az ottani négy időzóna miatt az urnazárások folyamatosan történnek, és a keleti parti államok eredményei lesznek az elsők, mondta a szakértő.
Az exit poll számai meglehetősen pontosak, de ez inkább a pártok későbbi stratégiájában szokott fontos lenni, tette hozzá.
– Hogy a férfiak miként szavaztak, vagy a hispánok, vagy a latinok, a keresztények vagy éppen az ateisták vagy az izraeliták.
A szakértő példaként hozta, hogy minden amerikai választáson az utóbbi 30-40 évben a fehér férfiak többsége republikánus volt, még akkor is, amikor a demokraták nagy győzelmet arattak.
Hogyan történik a szavazás
Az elnököt az államok, az ötven állam és a szövetségi főváros együtt választja, és igazából nem az számít, hogy az össz-szavazatokban ki van előrébb, hanem az, hogy ezen államok elektorainak többségét ki szerzi meg, mutatott rá a szakértő.
Annyi elektor jut egy államnak, amennyi kongresszusi képviselője van. Kettő van a szenátusban és egytől ötvenkettőig pedig a lakosságszámnak (Kalifornia a legnépesebb állam) megfelelően a képviselőházban. A szövetségi főváros, aminek nincs képviselete, a kongresszusban szavaz a delegált három elektora révén. Ezek értelemszerűen már kötött szavazatok, de érdekesség, hogy mindig voltak kiszavazások, viszont ez nem befolyásolta a választási eredményt
– tette hozzá.
Így érvényesül az amerikai választói akarat, összegezte Angi János.
