Mit rejt Oroszország nukleáris pajzsa?

Vlagyimir Putyin új nukleáris doktrínát hagyott jóvá, amely kiterjeszti Oroszország stratégiai védelmét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetére és kiemelten Fehéroroszországra. A Nyugat provokációnak tartja az új irányelveket, míg Moszkva az átláthatóságot és a védelem biztosítását hangsúlyozza.

2024. 11. 28. 18:03
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára. Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország frissítette nukleáris doktrínáját, amely most először külön hangsúlyt helyez a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) tagállamainak védelmére. A változtatásokról Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára számolt be az KBSZSZ ülésének szünetében Asztanában. Az új doktrína szerint Oroszország nukleáris „pajzsa” elsősorban a szervezet hat tagállamára – köztük Fehéroroszországra – terjed ki, amely a külön rendelkezések alapján kiemelt védelmet élvez a hagyományos fegyverekkel történő támadások esetén is.

A frissített dokumentumot Vlagyimir Putyin orosz elnök november 19-én írta alá. A doktrína kiterjeszti azokat az eseteket, amelyek során Oroszország jogosultnak tartja nukleáris fegyverek bevetését, különös tekintettel az KBSZSZ államaira és Fehéroroszországra. 

Sojgu elmondása szerint a korábbi doktrínában már szerepelt a szövetségesek védelme, de a mostani változtatások célja, hogy „világosabb és átláthatóbb” keretet adjanak a nukleáris elrettentés politikájának.

A dokumentumban külön kitételek vonatkoznak Fehéroroszországra, amely Oroszország egyik legszorosabb szövetségese. A nukleáris fegyverek bevetésének feltételei közé tartozik, ha az országot közvetlen agresszió éri hagyományos fegyverekkel, vagy ha fennáll az állam létezését veszélyeztető fenyegetés.

A doktrína változtatásai nem maradtak válasz nélkül. Az Egyesült Államok „felelőtlennek” nevezte Moszkva lépését, míg a NATO „megfélemlítési kísérletként” értékelte az új irányelveket. 

A Kreml ugyanakkor azzal érvelt, hogy az új doktrína csupán világosabbá teszi Oroszország nukleáris politikáját, és egyértelmű jelzést küld a potenciális agresszoroknak.

Az KBSZSZ hat tagállama – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország – együttesen alkotja azt a katonai szövetséget, amelyet Oroszország most új szintre emelt. Azonban a szövetségen belül is vannak feszültségek: 

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök februárban jelezte, hogy hazája „befagyasztja” részvételét a szervezetben, mivel szerinte az KBSZSZ nem teljesítette Jerevánnal szembeni kötelezettségeit.

Borítókép: Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.