A két ország közti csúcstalálkozóról lapunk is beszámolt. A tárcavezető a magyar–szerb felső szintű stratégiai tanácsülésről nyilatkozva arról beszélt, hogy az együttműködés a két ország között stratégiai jelentőségű, a felek hozzájárulnak egymás fizikai, energia- és gazdasági biztonságának javításához.
Magyarországnak így alapvető stratégiai érdeke az egyre szorosabb együttműködés Szerbiával. Minél szorosabb ez az együttműködés, annál gyorsabban fejlődik a gazdaságunk, annál inkább biztonságban vagyunk, és annál biztonságosabb az energiaellátásunk
– szögezte le.
Majd kifejtette, hogy a két ország még szorosabbra fogja fűzni energetikai összeköttetéseit azzal, hogy egy új kőolajvezeték épül a százhalombattai finomító és a szerbiai hálózat között.
Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy Magyarország ne csupán vásárlója, hanem tranzitországa is legyen a kőolaj-kereskedelemnek, Szerbia számára pedig újabb kőolajforrások nyílnak meg. Magyar oldalon a beruházáshoz tartozó megvalósíthatósági és környezeti tanulmányokat decemberre a szakemberek és a kijelölt vállalatok elkészítik, és onnantól kezdve három esztendőt fog igénybe venni ennek a nagyberuházásnak a végrehajtása
– hívta fel rá a figyelmet.
Arra is kitért, hogy az újabb távvezetékkel a villamosenergia-hálózatok összekötésében is nagy előrelépés fog történni, az átviteli kapacitás ezáltal a kétszeresére nő 2028-ra. Emellett üdvözölte, hogy az idei év végén megkezdi működését a magyar-szerb-szlovén áramtőzsde is, aminek nyomán a térség ellátása biztonságosabb lesz, ráadásul versenyképesebb áron is fog zajlani. Szijjártó Péter érintette a Budapest–Belgrád vasútvonal építését is, és megerősítette,
hogy 2026-ra már 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd vonattal utazni a két főváros között.
A teherforgalom számára is ez a pálya fogja jelenteni a leggyorsabb eljutást a görögországi kikötőkből a nyugat-európai vásárlók felé, amikor például a Kínából Európába irányuló importról lesz szó
– húzta alá.
Ezután emlékeztetett arra, hogy kínai–szerb–-magyar háromoldalú együttműködés keretében egy másik rendkívül fontos beruházás is tervben van, ugyanis Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb határátkelőjét kívánják létrehozni Röszkénél, ahol ma mindig nagyon hosszú sorok állnak. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom folyamatosan bővül, az értéke az elmúlt tíz évben négy és félszeresére nőtt, és mára elérte az ötmilliárd eurót, így különösen lényeges lenne a hosszú, néha napokig tartó várakozás felszámolása a határon.
Ezt kis fejlesztésekkel egy picivel lehet csökkenteni, de áttörést nem lehet elérni. Az áttöréshez az kell, hogy Európa legnagyobb, legmodernebb és legkulturáltabb autópálya-átkelőjét építsük meg Röszke és Horgos között
– vélekedett.
Az erre vonatkozó pénzügyi, technológiai tárgyalásokat két hét múlva Kínában meg is fogjuk kezdeni. A magyar-kínai-szerb háromoldalú együttműködés a vasúti beruházás tekintetében sikeres volt. Így itt az ideje, hogy mindezt a közúti átkelés esetében is érvényesíteni tudjuk
– fűzte hozzá.
Borítókép: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter (Fotó: AFP)
