– A keresztények száma és jelentősége a Közel-Keleten évtizedek óta folyamatosan csökken. Ma már csak két százalék az arányuk, ami drámai fejlemény – magyarázza Matthias Vogt, a kölni Német Szentföldért Egyesület munkatársa. Ötven évvel ezelőtt még jóval tíz százalék fölött volt, az első világháború idején pedig még húsz százalék körül mozgott.
Az iszlám tudós három fő okot említett a drasztikus csökkenés hátterében:
– Az egyik a háborúk, a terror és az erőszak. A második a gazdasági helyzet, amely megakadályozza, hogy a keresztények megélhetést biztosítsanak. A harmadik pedig a társadalmi részvétel hiánya. A keresztények másodrendű állampolgároknak érzik magukat, ezért máshol keresnek perspektívát.
Kamal Sido közel-keleti szakértő hasonlóan vélekedik:
– Amikor az állami struktúrák összeomlanak, amikor káosz alakul ki, mint Szíriában, Irakban, Líbiában vagy Jemenben, a keresztények a frontok közé szorulnak. Ezért kell szorosan figyelemmel kísérni a szíriai helyzetet, ahol a diktátor, Bassár el-Aszad bukása után iszlamisták vették át a hatalmat.
Hozzátette, hogy az új uralkodók megpróbálják majd tovább iszlamizálni Szíriát, így a keresztények és más kisebbségek helyzete valószínűleg inkább romlik, mint javul. Szíriában például a polgárháború előtt mintegy másfél millió keresztény élt, de ma már csak 250 ezren vannak. Az pedig egyelőre rendkívül bizonytalan, hogy milyen szerepet játszhatnak még a szíriai társadalomban a jövőben.
A szíriai keresztények számíthatnak Magyarországra – írta az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár csütörtökön a Facebook-oldalán. Jelezte: „államtitkárságukon az elmúlt hetekben és ezekben a napokban is kiemelten figyelik a szíriai fejleményeket, különösen a keresztények helyzetét. Tájékoztatása szerint most, a karácsonyi időszakban egyszerre kapnak aggasztó és reménykeltő híreket. Egyrészről az új damaszkuszi vezetés számos ígéretet tett a vallási kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatban, és biztató gesztusokat tettek a keresztények felé is. Másrészről viszont keresztény partnereik iszlamista fenyegetésről, felgyújtott karácsonyfákról és megzavart ünnepekről számolnak be” – ismertette Azbej Tristan, hangsúlyozva: Magyarország kiáll a közel-keleti keresztények mellett, ezért a Hungary Helps program vészhelyzeti keretéből hatmillió forint azonnali humanitárius segélyt juttatnak el a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül a Szír Melkita Egyháznak. Ezenfelül mintegy húszmillió forinttal támogatják a Szír Ortodox Egyház libanoni menekültellátási tevékenységét is – tette hozzá.
De Libanonban is aggasztó adatokat közöltek a keresztények számáról. Az államalapításkor, 1943-ban még 50 százalék feletti volt az arányuk az összlakosságon belül, mára azonban az arányuk kevesebb mint 30 százalékra csökkent, csak úgy, ahogy a társadalmi befolyásuk. Libanonban tehát szintén nagyon-nagyon nagy a bizonytalanság. Hasonló a helyzet Irakban is: míg az egykori diktátor, Szaddám Huszein idején másfél millió keresztény élt ott, addig most kevesebb mint háromszázezren vannak. Ennek fő oka egyrészt a szunniták és síiták közötti feszültség, másrészt az Izrael és Irán közötti konfliktus.
A keresztények még a szent földjükön, Izraelben és Palesztinában is csak a társadalom töredékét teszik ki – a palesztin területeken például kevesebb mint két százalékot.
Ahol tilos a kereszténység
Az egyetlen ország, ahol a keresztény lakosság száma viszonylag stabil, az Egyiptom, ahol a becslések szerint a lakosság hat-nyolc százalékát teszik ki. Különösen rossz a helyzet azonban Szaúd-Arábiában, ahol tilos a keresztény hit nyilvános gyakorlása. Mivel nincsenek templomok, a Fülöp-szigetekről és Indiából érkező több ezer keresztény vendégmunkás kénytelen a nagykövetségeiken ünnepelni az Úr napjait, gyakorlatilag titokban. Bár ezeket a szaúdi hatóságok tolerálják, nem szabad túl sokat beszélni róla arrafelé.
Borítókép: Egyre kevesebb a keresztény a közel-keleti térségben, nagy bajban a kereszténység (Fotó: AFP)
