Történelmi döntés született a magyar EU-elnökség alatt: Románia és Bulgária 2025. január 1-jén belép a schengeni övezetbe. Az évek óta húzódó bővítési folyamat lezárása stratégiai, politikai és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű az EU számára, különösen a határon túli magyar közösségeknek.
A schengeni bővítés azt jelenti, hogy Románia és Bulgária lakói, vállalkozásai és diákjai szabadabban mozoghatnak az EU belső határai nélkül. A döntés gazdasági értelemben is mérföldkő: csökkenti a kereskedelmi akadályokat, egyszerűsíti a logisztikát, és lendületet ad a magyar–román gazdasági kapcsolatoknak. Lajkó Fanni szerint a döntés nem csupán technikai, hanem mélyebb jelentéssel is bír:
A schengeni tagság az uniós tagság egyik legfontosabb előnye, amely erősíti a tagállamok közötti bizalmat és integrációt. Ez egyértelmű üzenet arról, hogy a kettős mérce nem lehet akadály az EU jövője szempontjából.
Az elemző külön kiemelte a magyar nemzeti érdekek fontosságát is. A határ menti közösségek számára ez a döntés megkönnyíti a mindennapi életet. A családok, barátok kapcsolattartása akadálymentessé válik, miközben a gazdasági együttműködés új lendületet kap – mondta.
Románia és Bulgária már több mint egy évtizede teljesítette a schengeni feltételeket, mégis politikai érdekek és kettős mércék akadályozták csatlakozásukat. Ausztria a migrációs nyomásra, Hollandia pedig gazdasági érdekekre hivatkozva blokkolta a döntést.
Ausztria érvei a migrációról politikai nyomásgyakorlást tükröztek, miközben Hollandiában a konstancai kikötő potenciális versenytársa volt Rotterdamnak. Ezek a blokkoló tényezők azonban nem állják meg a helyüket, hiszen a schengeni bővítés az egész EU javát szolgálja
– mutatott rá a szakértő.
A magyar EU–elnökség mindvégig támogatta a bővítést, és határozottan fellépett az érintett országok érdekében.
Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Magyarország elkötelezett a régió stabilitása és az EU egysége mellett. A schengeni bővítés nemcsak a régió országainak sikerét, hanem a magyar külpolitika eredményességét is jelzi
– összegezte az elemző.
Borítókép: Románia miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, Cătălin Predoiu, az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson, Magyarország belügyminisztere, Pintér Sándor, Ausztria belügyminisztere, Gerhard Karner, és Bulgária belügyminisztere, Atanasz Ilkov a schengeni övezet bővítéséről tartott budapesti sajtótájékoztatón, 2024. november 22-én (Fotó: AFP)
