Szijjártó Péter: Senki nem állt ki a tűzszünet mellett

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának év végi brüsszeli ülésén az ukrajnai háború, a georgiai helyzet és a közel-keleti konfliktus voltak a fő napirendi pontok. Magyarország élesen bírálta az EU háborús stratégiáját, vétót emelt az ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozó támogatás ellen, és sikeresen megakadályozta a georgiai vezetők szankcionálását. A magyar külügyminiszter szerint a fegyverszünet sürgetése és a békepárti megoldások előtérbe helyezése elengedhetetlen lenne, ám Brüsszel továbbra is ragaszkodik a háborúpárti megközelítéshez.

2024. 12. 16. 14:33
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter Fotó: Purger Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külügyminiszter az idei utolsó uniós külügyminiszteri tanácsülés után. Elmondása szerint az ülésen három fő napirendi pontot tárgyaltak meg: az ukrajnai háború helyzetét, a georgiai fejleményeket és a közel-keleti konfliktust. A tanácskozás kiemelkedő témája az ukrajnai háború volt, amely kapcsán több fontos megállapítás született.

A tárcavezető részéről erőteljes kritika érte az Európai Unió jelenlegi háborús stratégiáját. A tanácskozás során elhangzott, hogy az ukrajnai konfliktusban „egy minőségileg új helyzet alakult ki”, amely két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az Egyesült Államokban egy békepárti elnök megválasztására, másrészt az orosz csapatok fokozott előrenyomulására a frontvonalon. Ez utóbbi tényt az ukrán külügyminiszter is elismerte, aki videókapcsolaton keresztül szólalt fel. 

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új realitások ellenére Brüsszel továbbra is ragaszkodik a „kudarcot vallott háborúpárti stratégiához”. Véleménye szerint ez a stratégia nemcsak eszkalációs veszélyeket hordoz, hanem jelentős terheket ró az európai országokra, miközben nem hozza közelebb a békét.

Senki nem állt ki ma a fegyverszünet mellett, sőt többen érveltek ellene

– emelte ki a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy egy fegyverszünet lehetőséget teremtene emberéletek megmentésére és az orosz előrenyomulás megállítására. „A tűzszünet azt jelenti, hogy nincsenek harcok, és ha nincsenek harcok, akkor nincs orosz előrehaladás sem” – érvelt a javaslat mellett.

A tanácskozáson emellett szó esett az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós támogatás kifizetéséről, amelyet az Ukrajnának fegyvereket szállító tagállamok költségeinek fedezésére szánnak. Magyarország azonban vétót emelt a javaslat ellen. A magyar külügyminiszter leszögezte: 

Magyarország eddig sem járult hozzá fegyverszállításhoz, és most sem fogjuk támogatni ezt a kötelező alapon történő kifizetést.

A vétó ellenére jelezte, hogy ha más tagállamok önkéntes alapon vállalják a hozzájárulást, Magyarország nem fog akadályt gördíteni eléjük.

A napirenden szerepelt továbbá Georgia helyzete, ahol az Európai Unió több vezetőt is szankciós listára akart helyezni. A magyar és a szlovák külügyminiszter közös fellépésének köszönhetően ezt sikerült megakadályozni. 

A georgiai emberek döntését tiszteletben kell tartani. Egy konzervatív, békepárti kormány nyerte el a bizalmat, amely az elmúlt 12 évben jelentős gazdasági eredményeket ért el

 – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Hozzátette, hogy a georgiai kormány alatt az egy főre jutó GDP és a beruházások mértéke is jelentősen emelkedett, amit Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül.

A tanácskozás zárásaként elfogadták a 15. szankciós csomagot, amely Magyarország számára bizonyos engedményeket tartalmazott. Ennek keretében meghosszabbították az orosz eredetű kőolajtermékek exportjának jogi lehetőségét, amely a Mol számára kiemelten fontos. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter élesen bírálta a csomag korábbi, „őrült ötleteit”, például egyházi vezetők és sportcsapatok szankcionálását. „Egyházi személyek szankciózása a béke utolsó reményét is elvenné” – vallja Szijjártó Péter.

A külügyminiszteri tanácskozás rávilágított arra, hogy az ukrajnai konfliktus és az Európai Unió stratégiája továbbra is megosztja a tagállamokat. Miközben egyes országok a háborús erőfeszítések fokozását támogatják, mások a békepárti megoldásokat sürgetik, amelyeket azonban Brüsszel jelenleg nem hajlandó napirendre tűzni.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácsülésén 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.