Szijjártó Péter: Senki nem állt ki a tűzszünet mellett

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának év végi brüsszeli ülésén az ukrajnai háború, a georgiai helyzet és a közel-keleti konfliktus voltak a fő napirendi pontok. Magyarország élesen bírálta az EU háborús stratégiáját, vétót emelt az ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozó támogatás ellen, és sikeresen megakadályozta a georgiai vezetők szankcionálását. A magyar külügyminiszter szerint a fegyverszünet sürgetése és a békepárti megoldások előtérbe helyezése elengedhetetlen lenne, ám Brüsszel továbbra is ragaszkodik a háborúpárti megközelítéshez.

Szijjártó Péter Fotó: Purger Tamás

A tanácskozáson emellett szó esett az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós támogatás kifizetéséről, amelyet az Ukrajnának fegyvereket szállító tagállamok költségeinek fedezésére szánnak. Magyarország azonban vétót emelt a javaslat ellen. A magyar külügyminiszter leszögezte: 

Magyarország eddig sem járult hozzá fegyverszállításhoz, és most sem fogjuk támogatni ezt a kötelező alapon történő kifizetést.

A vétó ellenére jelezte, hogy ha más tagállamok önkéntes alapon vállalják a hozzájárulást, Magyarország nem fog akadályt gördíteni eléjük.

A napirenden szerepelt továbbá Georgia helyzete, ahol az Európai Unió több vezetőt is szankciós listára akart helyezni. A magyar és a szlovák külügyminiszter közös fellépésének köszönhetően ezt sikerült megakadályozni. 

A georgiai emberek döntését tiszteletben kell tartani. Egy konzervatív, békepárti kormány nyerte el a bizalmat, amely az elmúlt 12 évben jelentős gazdasági eredményeket ért el

 – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Hozzátette, hogy a georgiai kormány alatt az egy főre jutó GDP és a beruházások mértéke is jelentősen emelkedett, amit Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül.

A tanácskozás zárásaként elfogadták a 15. szankciós csomagot, amely Magyarország számára bizonyos engedményeket tartalmazott. Ennek keretében meghosszabbították az orosz eredetű kőolajtermékek exportjának jogi lehetőségét, amely a Mol számára kiemelten fontos. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter élesen bírálta a csomag korábbi, „őrült ötleteit”, például egyházi vezetők és sportcsapatok szankcionálását. „Egyházi személyek szankciózása a béke utolsó reményét is elvenné” – vallja Szijjártó Péter.

A külügyminiszteri tanácskozás rávilágított arra, hogy az ukrajnai konfliktus és az Európai Unió stratégiája továbbra is megosztja a tagállamokat. Miközben egyes országok a háborús erőfeszítések fokozását támogatják, mások a békepárti megoldásokat sürgetik, amelyeket azonban Brüsszel jelenleg nem hajlandó napirendre tűzni.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácsülésén 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)