„A változás élére álltunk”

Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a Patrióták a változás élére álltak, és sikerült olyan irányba terelni az európai politikai diskurzust, amely jobban szolgálja a nemzetek és választópolgáraik érdekeit – fogalmazott lapunknak adott interjújában Schaller-Baross Ernő. A Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt a magyar uniós elnökség sikeréről, és arról is, milyen hatással lehet az Európai Unió életére az új amerikai adminisztráció.

Schaller-Baross Ernő

– Sűrű év volt 2024 Brüsszelben is, az európai parlamenti választások eredményei pedig azt mutatják, hogy az európai emberek mást várnak az unió vezetőitől, mint amit addig kaptak. Látványosan megerősödtek a patrióta hangok az Európai Parlamentben. Az azóta eltelt nagyjából fél évben mit tapasztalt? Milyen változások érezhetőek Brüsszelben? És mire van még szükség?

– A Patrióták Európáért képviselőcsoport megalakulása 2024-ben jelentős politikai siker és mérföldkő volt, amely bizonyítja, hogy a konzervatív, jobboldali pártok képesek gyors és hatékony együttműködésre az Európai Parlamentben. Ez a történelmi lépés világosan mutatja: egyre több európai állampolgár változást követel, és elutasítja a brüsszeli fősodor által képviselt föderalista és ideológiai alapú megközelítéseket, amelyek háttérbe szorítják a nemzeti szuverenitást. A Patrióták az EP harmadik legnagyobb frakcióját alkotják és tagpártjai számos tagállamban erősödnek, amit jól példáz az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közelmúltbeli sikere, hiszen a párt vezetője kormányalakítási megbízást kapott. 

Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a változás élére álltunk, és sikerült olyan irányba terelni az európai politikai diskurzust, amely jobban szolgálja a nemzetek és választópolgáraik érdekeit. 

Szövetségeseink száma egyre bővül, de további erőfeszítésekre van szükség a brüsszeli centralista törekvések ellensúlyozására. Olyan intézkedések meghozatala elengedhetetlen, amelyek az európai együttműködés jövőjét a nemzeti szuverenitás védelmére és a konstruktív partnerségre alapozzák, miközben tiszteletben tarjuk a szerződéseinket. Meggyőződésünk, hogy az idő nekünk dolgozik, és a változás már elkezdődött Európában  

– Látható, hogy az Európai Néppárt paktumot kötött a baloldallal és a liberálisokkal, pedig nyilvánvaló, hogy szavazóik nagy része nem ezt várta. Milyen következményei lehetnek ennek? Milyen hamar láthatóak majd ezek a következmények?

– Az Európai Néppárt egyértelműen az elvtelen kompromisszumok és a status quo fenntartása mellett kötelezte el magát. Ahelyett, hogy a választóknak tett ígéreteit tartaná szem előtt, szövetségre lépett az európai baloldallal, kizárva a Patrióták képviselőcsoportját, miközben a parlamenti tisztségeket egymás között osztották fel. Ha valóban a konzervatív értékeket képviselnék, akkor a jobboldalon keresnének partnereket, ahol a szükséges változásokhoz biztosítható lenne az egyértelmű többség.

Az európai politikai elit azonban szemmel láthatóan hatalmát félti, és nem riad vissza antidemokratikus megoldásoktól sem. Mindez szembemegy azzal a választói akarattal, amely a tavalyi európai parlamenti választáskor egyértelműen a változás mellett tette le a voksát. 

Ennek ellenére a baloldali, liberális és néppárti koalíció a változatlanság politikáját kívánja továbbvinni, nem csupán egyes ügyek mentén, hanem a jelek szerint az Európai Parlament mostani teljes ciklusára, ahogy azt hivatalos együttműködési megállapodásuk is rögzíti. Ennek következményei már most is jól láthatók: Európa-szerte egyre több helyen büntetik a Néppártot a választók. Számos országban felismerhetővé vált, hogy a szocialistákkal és zöldekkel való szövetség jelentős politikai áldozatokkal jár.

– Az Európai Bizottságot továbbra is Ursula von der Leyen vezeti. Várható tőle, hogy meghallva az európai emberek hangját, változtat bizonyos politikáin?

– Az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli bürokrácia nem teljesítette vállalásait, és számos kitűzött cél tekintetében kudarcot vallott. Ezért is tartjuk fontosnak bemutatni, hogy létezik életképes európai alternatíva az elhibázott brüsszeli politikával szemben. Célunk, hogy visszatereljük az Európai Uniót a józan ész útjára, valamint hatékony, valós megoldásokat kínáljunk kontinensünk kihívásaira. Bár bizonyos területeken már érzékelhető némi korrekciós szándék vagy halasztási igény a saját jogalkotási törekvéseik végrehajtása kapcsán, világos, hogy a gazdaságilag romboló, szélsőséges „zöldpolitikák” helyett az európai versenyképesség javítására és a gazdabarát agrárpolitikára kellene összpontosítani. A migrációs paktumot érintően szintén egyre több kétség merül fel, hiszen az illegális migráció erőltetése,  a bevándorlók tömege és a nyugati társadalmak átalakulása, az integráció hiánya komoly feszültségeket teremt, és veszélyezteti az európai együttműködés alapjait. Ennek ellenére a szükséges intézkedések továbbra is késlekednek. További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat politikai nyomásgyakorlás és zsarolás eszközeként tartják vissza. Ez a gyakorlat alapvetően sérti az intézmények közötti jóhiszemű együttműködés elvét, valamint szembemegy az uniós intézmények működési rendjének szabályaival.

– Hogyan befolyásolja a brüsszeli folyamatokat Donald Trump győzelme az Egyesült Államokban? Bizonyos ügyekben már látszik, hogy az új amerikai adminisztráció máris hatással van a világra. Például számos cég változtat eddigi liberális, a woke-ideológiára épülő üzletpolitikáján. De nagy port vert fel a Meta bejelentése is a közösségi oldalakon elharapódzott cenzúra eltörléséről is. Milyen hatása lehet Trumpnak az EU működésére?

– Elsősorban békét várunk Donald Trump elnökségétől, hiszen az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok lezárása Trump elnöki programjának egyik kiemelt célkitűzése. Az új amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevet a béke és tűzszünet érdekében, amit korábbi intézkedései is alátámasztanak, s így korrigálható az Európai Bizottság téves politikája. 

Visszatérése komoly kihívást jelenthet az Európai Unió liberális és zöldértékeket képviselő vezetői számára, különösen a migrációs politika és a társadalmi progresszió woke-ideológiára épülő kérdései kapcsán. 

A technológiai óriások szabályozása terén is várható nézeteltérés, mivel a Trump-adminisztráció valószínűleg kevésbé fogja támogatni az EU szigorú, sokszor egyoldalú szabályozási megközelítését. Ez eltérő politikai irányvonalak kialakulásához vezethet a digitális tér szabályozásában, különös tekintettel az adatvédelemre és a közösségi platformok moderációjára. Az EU már most elemzi a Meta által bejelentett tartalommoderációs változtatások hatásait. Mark Zuckerberg, a Meta vezetője néhány napja megdöbbentő nyíltsággal ismerte el, hogy a platform tényellenőrei politikai nyomásra, politikai alapon cenzúráztak bizonyos tartalmakat. A Patrióta képviselőtársaimmal ezért vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezzük az Európai Parlamentben a közösségi média cenzúrájának ügyében. A többi frakció kritikái azonban nem kizárólag a digitális szabályozás technikai kérdéseiről szólnak – a digitális belső piac vizsgálata és annak ellenőrzése gyakran egyéb politikai szándékokat is tükröz, túlmutatva a demokratikus értékek védelmén. Jómagam elfogadhatatlannak tartom azt a gyakorlatot, hogy amikor bizonyos politikai eredmények nem illeszkednek a föderalista, liberális-baloldali fősodor nézeteihez, automatikusan vizsgálatok indulnak. Ezzel szemben más esetekben, amelyek nem veszélyeztetik a politikai status quo-t, hallgatás övezi a helyzetet. Ez a kettős mérce nemcsak igazságtalan, hanem aláássa a szabályozás hitelességét és az uniós intézmények iránti bizalmat is. 

– 2024 második felében Magyarország volt az unió soros elnöke, kifejezetten aktív elnökséget tudhat maga mögött hazánk, amit számos külföldi politikus is sikeresnek ítélt. Hogy látja, melyek a magyar elnökség kiemelkedő eredményei?

– A magyar soros elnökség jelentős sikereket ért el annak ellenére, hogy a kormánynak komoly kihívásokkal és kedvezőtlen politikai környezettel kellett szembenéznie. Elnökségünk kiemelkedő szerepet játszott Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának megvalósításában – ez egy olyan eredmény, amelyet valószínűleg egyetlen más tagállam sem tudott volna ilyen gyorsasággal elérni. A magyar elnökség alatt elfogadott döntések közül kiemelném a budapesti nyilatkozatot, amely az EU versenyképességének erősítését tűzte ki célul. Hazánk ambiciózus programot dolgozott ki, amely az európai polgárok mindennapi életét érintő válságok kezelésére és megoldására összpontosított. Majdnem egy évtizednyi bizonytalanság után a magyar elnökség őszinte, célzott válaszokat adott az Európai Uniót érintő válságtünetekre. Ezeket a javaslatokat a magyar elnökség következetesen képviselte és sikeresen végre is hajtotta. 

Schaller-Baross Ernő: A magyar soros elnökség jelentős sikereket ért el
Fotó: Brigitte Hase/EP Plenary session

Diplomáciai erőfeszítéseinknek köszönhetően a nyugat-balkáni bővítési folyamat is új lendületet kapott. A Nyugat-Balkán esetében a csatlakozási tárgyalások előmozdítása hozzájárul ahhoz, hogy közelebb hozzuk az Európai Uniót a kulturális Európához. A magyar miniszterelnök a soros elnökségi feladatok ellátása mellett érdemi diplomáciai lépéseket tett az ukrajnai háború kapcsán is, előmozdítva a fegyverszünet és a béketárgyalások megkezdésének ügyét.

– Mint európai parlamenti képviselő hogyan készül a következő évekre? Mit tart prioritásnak a munkájában?

– Európai parlamenti képviselőként a következő években is elkötelezetten fogok dolgozni a magyar emberek érdekében, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy megvédjük nemzeti szuverenitásunkat. Prioritásom, hogy szakterületeimen hatékony és kiegyensúlyozott szabályozási kereteket alakítsunk ki, különösen a digitális szolgáltatások területén. Célom egy olyan digitális belső piac megerősítése, amely támogatja az innovációt és a versenyképességet, miközben a szólásszabadságot tiszteletben tartja. 

Nem fogok engedni a brüsszeli bürokrácia cenzúrára irányuló kísérleteinek, mert meggyőződésem, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az európai demokrácia egyik alapköve. 

Az alkotmányügyek területén szintén kiemelt fontosságúnak tartom a tagállami szuverenitás védelmét és az intézményi egyensúly elvének tiszteletben tartásának biztosítását. Határozottan hiszem, hogy az uniós döntéshozatalnak tiszteletben kell tartania a tagállamok alkotmányos identitását, valamint azokat a jogokat, amelyek biztosítják a nemzetek önálló döntéshozatali képességét. Ezen elkötelezettségeim mellett különösen támogatni fogom a békepárti erőfeszítéseket, és nem hagyom, hogy hazánk polgárait bármilyen veszélynek kitegyék. A következő években fideszes és kereszténydemokrata képviselőtársaimmal arra fogunk törekedni, hogy a magyar érdekek képviselete mellett egy erős, együttműködésen alapuló, de a tagállamok szabadságát tiszteletben tartó Európai Unió építéséhez járuljunk hozzá.

Borítókép: Schaller-Baross Ernő (Forrás: Schaller-Baross Ernő)