2024 második felében Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, amely a magyar diplomácia történetének egyik legjelentősebb eseménysorozata volt. Az elnökség alatt számos olyan politikai és szakpolitikai döntés született, amelyek nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió jövőjét meghatározhatják. A budapesti sajtótájékoztatón Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos részletesen bemutatta az eredményeket és a kihívásokat.
Bóka János kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképességének erősítése központi szerepet kapott az elnökség alatt. Ennek eredményeként született meg a budapesti nyilatkozat, amely az Európai Unió állam- és kormányfőinek egyhangú döntése alapján politikai elkötelezettséget vállal a versenyképesség javítására.
Ez egy olyan kérdés, amely minden európai szakpolitikát érint, legyen szó a gazdaságpolitikáról, a kereskedelempolitikáról vagy a mezőgazdasági és kohéziós politikáról
– hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A nyilatkozat konkrét célkitűzéseket is megfogalmazott: például az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az energiaárak megfizethetőségének biztosítását. Az Európai Bizottság azonban késlekedett a versenyképességi iránytű bemutatásával, amely elengedhetetlen lenne a célok végrehajtásához.
Schengeni bővítés és Nyugat-Balkán: történelmi előrelépések
A magyar elnökség alatt fontos döntés született Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról is, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.
Ez több mint tíz év várakozás után valósulhatott meg, és nemcsak európai, hanem magyar nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű
– emelte ki Bóka.
A Nyugat-Balkán európai integrációja szintén jelentős lendületet kapott. A magyar elnökség három kormányközi konferenciát szervezett, amely példátlan az elmúlt években. Albániával és Montenegróval hatalmas előrehaladást értek el, míg Szerbia esetében megjelent az út a harmadik klaszter megnyitása felé. „A bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamatként kell hogy működjön. A magyar elnökség újraindította a már-már befagyott csatlakozási tárgyalásokat, és fontos, hogy ezek a folyamatok a jövőben is folytatódjanak” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Stratégiai szakpolitikai döntések és költségvetési sikerek
A magyar elnökség sikere továbbá, hogy közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatban az összes tagállam mezőgazdasági minisztere egyhangú nyilatkozatot fogadott el. Ez precedensértékű, hiszen korábban soha nem született ilyen konszenzusos állásfoglalás ebben a kérdésben. Emellett a magyar elnökség stratégiai iránymutatásokat fogalmazott meg a bel- és igazságügyi együttműködés terén, valamint sikerrel elfogadtatta az EU 2025-ös költségvetését is.
Kovács Zoltán külön kitért az elnökség logisztikai és pénzügyi sikereire.
Összesen 173 hivatalos eseményt szerveztünk Magyarországon, emellett több mint hatvan kapcsolódó rendezvényt is lebonyolítottunk. Ez óriási terhelést jelentett a magyar közigazgatásnak, de kollégáink kiválóan helytálltak
– mondta az államtitkár.
A Magyarországon lebonyolított magas szintű események közül Bóka János és Kovács Zoltán is kiemelte az Európai Politikai Közösség valamint az Európai Unió csúcstalálkozóját, amelyek során a nyugati világ vezetői mind Budapestre utaztak.
Jövőbeni kihívások és lehetőségek
Az elnökség értékelése során Bóka János és Kovács Zoltán egyaránt hangsúlyozták a változás szükségességét az Európai Unióban.
A 2025-ös év az átmenet után a változás éve lehet. Az EU intézményi hitelességi válsága sürgős megoldásokat igényel, különösen a jogállamiság, a transzparencia és a korrupció elleni küzdelem terén
– mondta Bóka.
Kiemelték: a magyar elnökség tapasztalatai alapján fontos, hogy a lengyel elnökség továbbvigye a megkezdett folyamatokat. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a lengyel kormány belpolitikai konfliktusokat is belekever az uniós munkába.
A magyar EU-elnökség eredményei történelmi jelentőségűek, különösen a schengeni bővítés, a Nyugat-Balkán integrációja és a versenyképességi nyilatkozat elfogadása terén. Az elnökség sikere bebizonyította, hogy Magyarország képes aktív és meghatározó szerepet vállalni az uniós döntéshozatalban, ugyanakkor számos kihívás vár még megoldásra, amelyeket a következő elnökségeknek kell kezelniük.
Borítókép: Bóka János (Fotó: MTI/Purger Tamás)
