A választáson azonban elveszítette a kormányképes többséget, és két hónapig tartott, mire kinevezett egy kisebbségi kormányt, amely decemberben bizalmatlansági szavazáson megbukott. 1962 óta ez volt az első ilyen eset Franciaországban.
A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy Franciaország folytassa a fegyverkezési politikát, amelyet az Ukrajna elleni 2022. februári orosz invázió után kezdett el, mivel a globális problémák miatt az országnak erősebbnek kell lennie.
Ezek között a problémák között említette az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokat, a szíriai eseményeket, a moldovai, romániai és georgiai választásokba történt külső beavatkozási kísérletet, bár nem nevezte meg Oroszországot mint lehetséges elkövetőt. A francia elnök a jövő évi további tervekről is beszélt.
Döntéseket kell hoznunk gazdaságunk, demokráciánk, biztonságunk és gyermekeink számára
– mondta, hozzátéve, hogy
a következő negyedszázad reménye, jóléte és békéje a mai döntéseinken múlik. Ezért 2025-ben továbbra is dönteni fogunk, és arra kérem önöket is, hogy döntsenek e sorsdöntő kérdések némelyikéről. Mert mindannyiuknak szerepe lesz ebben
– mondta a francia elnök, utalva a 2025-re tervezett franciaországi népszavazásra.
A mintegy tizenegy perces beszéd alatt Franciaország 2024. évi nagy pillanatairól: a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokról, valamint a 2019-ben tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitásáról mutattak be felvételeket.
Borítókép: Emmanuel Macron, amint az Elysée-palotából a nemzethez intézett televíziós újévi beszédét tartja Párizsban, 2024. december 31-én (Fotó: AFP/Kiran Ridley)
