A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Selye János Gimnázium bencés emlékévi ünnepségén rendezett pódiumbeszélgetésen először is az utóbbi tíz év válságairól beszélt, a migrációs áradatot, a koronavírus-járványt és az ukrajnai háborút is érintve. Ezt követően kitért Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésére, és kiemelte, hogy az utóbbi négy évben mélypontra került a kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, miután az előző washingtoni adminisztráció mindenfajta gaztettet végrehajtott hazánkkal szemben, például az ESTA-rendszert is szigorították és megszüntették a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. A szavai szerint a demokrata párti vezetés emellett öntötte az olajat a tűzre az ukrajnai háború kapcsán, sok-sok tízmilliárd dollár értékben szállítottak például fegyvereket, ami csak elnyújtotta a konfliktust.
Aki meg próbált a béke mellett érvelni, azt azonnal Putyin kémjévé, Lavrov barátjává, vagy épp a Kreml propagandistájává minősítették
– mondta. Üdvözölte, hogy a világ azóta nagyot változott, az új amerikai elnök homlokegyenest más politikát visz, például a migráció és az agresszív LMBTQ-propaganda visszaszorítását, a külföldi politikai beavatkozásra szánt források leállítását célzó intézkedések új időszakot hoznak a világpolitikába. Úgy vélekedett, hogy mindebből kifolyólag jelenleg erős félelem uralkodik az európai vezetők körében, azonban nem nehéz belátni, hogy a béke megteremtése elősegítené a kontinens gazdasági fejlődését, hiszen például csak Magyarországot 7500 milliárd forintnyi anyagi kár érte a háború, a szankciók miatt.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a magyar és az új amerikai vezetés hasonlóképp gondolkodik a világot feszítő legfontosabb problémákról, ráadásul a személyes kapcsolat is jó Orbán Viktor és Donald Trump között.
Kiemelte: ennek nyomán erős a felek elkötelezettsége a magyar–amerikai kapcsolatrendszert újraépítése iránt, s ez új mozgásteret fog adni a magyar kormány politikájának is. Ezzel kapcsolatban a gazdasági semlegesség stratégiáját is említette, amelyben hazánk mára a keleti és a nyugati beruházók egy fontos találkozási pontjává vált, a gyakorlatban ugyanis jól működik az együttműködés ezen vállalatok között.
Ezért én abban is reménykedem, hogy Donald Trump – mint egy igazi dealmaker, egy, az üzleti életben is sikeres döntéseket hozott ember – fog tudni olyan megállapodásokat kötni a világgazdaság jelentős szereplőivel, amelyek végül is nem kereskedelmi háborúkban, hanem nagy globális együttműködésben csúcsosodnak ki
– jelentette ki. A miniszter a magyar–szlovák kapcsolatokkal összefüggésben leszögezte, hogy a magyar külpolitikának a szíve közepe a nemzetpolitika, a kormánynak felelőssége van abban, hogy a külhoni magyar nemzeti közösségek sorsa is rendben legyen.
Minden magyar felelős minden magyarért. Mi ezt valljuk
– húzta alá. Márpedig – mint kifejtette – minél jobb egy szomszédos országgal az együttműködés, annál jobb az ott élő magyar nemzeti közösség helyzete is, ezért a kormány normális együttműködésre törekszik minden szomszédjával.
Ez többé-kevésbé – inkább többé, mint kevésbé – sikerült. Ukrajnával egyértelműen kudarcra vezettek ezek a törekvések, ugyanis gyakorlatilag az elmúlt tíz évben az éppen hivatalban lévő ukrán kormányok folyamatosan sértették meg, szorították vissza a magyar és más nemzeti közösségek jogait
– közölte. Ugyanakkor ellenpéldaként hozta fel Szlovákiát, Romániát és Szerbiát, amely országokkal egy abszolút sikertörténetről lehet beszélni, és amely országokkal a korábbi, adott esetben akár ellenséges viszony helyett mára stratégiai szövetség, barátság épült ki.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó:MTI/Kocsis Zoltán)
