Teljesen új geopolitikai helyzet jött létre, amikor Donald Trump hivatalba lépett. A liberális mainstream elvesztette a legnagyobb vezérét – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Brüsszelben az uniós külügyminiszterek tanácskozása után.
Ugyanis eddig az Egyesült Államok és annak elnöki adminisztrációja vezette a nemzetközi liberális mainstreamet. Mostantól azonban a patrióta, szuverenista, béke és családpárti, migrációellenes oldalon van az Egyesült Államok elnöke és az Egyesült Államok adminisztrációja
– fogalmazott a miniszter, majd kiemelte, hogy ez a helyzet Magyarország számára sokkal előnyösebb a korábbinál. – Ez a geopolitikai helyzet alátámasztja, hogy Magyarországnak fantasztikus éve lehet az idei esztendőben, hiszen most már mi vagyunk a mainstream, és Donald Trump első elnöki intézkedései teljes összhangban vannak az elmúlt 14-15 esztendő magyar kormányzati politikájával. És ami talán a legfontosabb, Donald Trump is békét akar.
Szijjártó Péter: Politikai vakságban az EU
Szijjártó Péter kiemelte, azt kellett tapasztalnia, hogy az Európai Unió, „annak tagországai, a liberális politikai vezetők egészen egyszerűen nem látják a fától az erdőt, és nem veszik észre, hogy egy teljesen új globális politikai valóság jött létre, és pontosan ugyanazt a kudarcba fulladt mantrát fújják, amelyet fújtak az elmúlt években, és amely kudarcba fulladt mantra olcsó kártérítést okozott itt Európában”.
Ma végighallgathattam annak bizonygatását, hogy az Európai Unió többet adott Ukrajnának, mint az Egyesült Államok. Világossá vált, hogy az Európai Unió, Brüsszel liberális vezetői hosszú távon háborút akarnak. Hiszen a mai napon elhangzott, hogy míg 2024-ben több mint 20 milliárd eurónyi forrást költöttek az európai uniós országok fegyverszállításra, addig idén ennél többet akarnak. Az Európai Unió több fegyvert akar idén szállítani Ukrajnába, mint szállított eddig. Ez egy nagyon komoly eszkalációs veszélyt jelent és megnehezítheti Donald Trump elnök béketörekvéseit is
– jelentette ki a tárcavezető. Teljesen politikai vakságban szenvednek az európai vezetők, amikor arról beszélnek, hogy a szankciók működnek, miközben nemrégen egy ötperces prezentációt hallottunk arról, hogy hogyan kerülik ki a szankciókat. Egy új, 16. csomagot akar összeállítani Lengyelország, és lengyel elnökség van, a lengyelek hozzáállását ismerve elég ambiciózusak, hogy egy durva csomag álljon össze. Természetesen itt észnél leszünk, és semmilyen olyan szankciót nem fogunk engedni, amely Magyarország stratégiai, nemzetbiztonsági érdekeivel szembemenne – szögezte le.
Szijjártó Péter kitért arra is, az ülésen talán a legnagyobb aggodalomra ad okot az orosz–ukrán háború eszkalációjának lehetősége szempontjából, hogy többen is arról beszéltek, hogy felül kell vizsgálni a vörös vonalakat.
Ez a legveszélyesebb, ez a leginkább aggodalomra okot adó nyilatkozat, hiszen a vörös vonalak felülvizsgálata rendkívül súlyos eszkalációs kockázatot jelent. Mik lehetnek ilyenek? Például a katonai kiképző misszió egy részének Kijevbe telepítése, amelyet mi határozottan ellenzünk, és egyéb hasonló lépések
– tette hozzá, majd így folytatta:
A legelvakultabb mondat úgy hangzott, hogy a szankciós károk nem veszteséget jelentenek, hanem az Európa biztonságában történő beruházásokat. Tehát, hogyha egy tanácskozáson komolyan el tud hangozni egy ilyen mondat, akkor azt gondolod, hogy ott óriási a baj.
Szijjártó Péter megjegyezte, az ülésen döntést kellett hozni arról, hogy az Oroszország elleni 15. szankciós csomagot fenntartsa-e az EU, vagy sem. Most az ipari, gazdasági, szektorális szankciókról döntöttek, és majd márciusban kell döntést hozni a személyeket illető szankciókról. – A helyzet a következő, Magyarország számára a szankciók az elmúlt három esztendőben 19 milliárd eurónyi, vagyis 7500 milliárd forintnyi kárt okoztak. És ugye ezzel párhuzamosan az ukránok folyamatosan tettek olyan lépéseket, amelyek Magyarország és más közép-európai országok energiaellátását veszélyeztették. Szeretném elmondani, hogy egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért egy ország energiaellátása elleni támadás az a szuverenitás elleni támadásként kell, hogy értelmeződjön – fogalmazott Szijjártó Péter.
Azt a feltételt támasztottuk az Európai Bizottság számára, hogy az Európai Bizottság végre védje meg Magyarország energiabiztonságát az azt veszélyeztető ukrán lépésekkel szemben. Ugyanis eddig az történt, hogy az Európai Bizottság, Brüsszel, az európai uniós tagállamok sokkal jobban aggódtak egy nem európai uniós tagország energiabiztonságáért, mint az európai uniós országok energiabiztonságáért. Ha csak fele annyit aggódnának az európai uniós tagországok energiabiztonságáért, mint Ukrajna esetében, akkor már jól állnánk
– emelte ki a miniszter.
Magyarország elvégezte a feladatát
Kitért arra is, hogy Magyarország elvégzett minden házi feladatot. – Mi összekötöttük magunkat földgáz interkonnektorral, hat szomszédos országgal a hétből. De mondok önöknek egy példát. Van olyan szomszédunk, egy európai uniós tagország, akitől mi hétmilliárd köbméternyi földgázt is tudnánk vásárolni, nem orosz forrásból, de az ő oldalukon csak egymilliárd köbméternyi földgázt tudnak nekünk eladni, mert nem hajlandók végrehajtani azt a beruházást, ami szükséges lenne a mennyiségek növeléséhez. Vagy van olyan szomszédos ország, európai uniós tagország, amely a nem orosz forrásból származó kőolaj Magyarországra szállításának tranzitdíját a piaci benchmark ötszörösére emelte a háború kitörését követően – sorolta.
Most végighallgattam a baltiak fennhéjázó kioktatását, hogy hogyan kell megszabadulni beruházásokkal az orosz energiaforrásoktól. Csak van egy egészen picike szempont, amit nem vesznek figyelembe, ezt pedig úgy hívják, hogy földrajz. Tehát ha egy országnak van tengerpartja, akkor egy LNG terminállal simán kinyitja magát a világ felé, és onnan vesz cseppfolyósított földgázt, ahonnan akarja. De hogyha egy ország szárazföld által körülzárt, mint Magyarország, és a szomszédok meg a szomszédok szomszédai nem hajták végre a beruházásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mi újabb forrásokat tudjunk bevonni a magyar energiaellátásba, akkor Magyarország ellátása nem orosz kőolajból és nem orosz földgázból lehetetlen
– magyarázta Szijjártó Péter, aki kiemelte, hogy hosszú tárgyalásokat követően, amelyeket az elmúlt napokban több külügyminiszterrel és az Európai Unió külügyi főképviselőjével, Kaja Kallasszal folytatott, az Európai Bizottságtól Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyek nélkülözhetetlenek az energiabiztonság jövője szempontjából. Az Európai Bizottság elismerte, hogy az uniós tagállamokat ellátó energiainfrastruktúra épsége az egész EU biztonságát illető kérdés.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az energiabiztonság kérdésében Magyarország szorosan együttműködik Szlovákiával.
A szlovákokkal teljesen azonos az álláspontunk. Egyetértünk abban, hogy Ukrajna lépései elfogadhatatlanok, mivel veszélyeztetik a közép-európai országok energiaellátását
– mondta Szijjártó Péter.
A miniszter arra is kitért, hogy az Európai Unió jelentős befolyással bír Ukrajnára. „Ukrajna európai uniós források nélkül nem lenne képes fenntartani magát, különösen a mostani háborús helyzetben. Az Európai Bizottságnak kötelessége nyomást gyakorolni Kijevre, hogy biztosítsák a tranzitfolyamatok zavartalanságát” – hangsúlyozta Szijjártó.
Szintén újságírói kérdés kapcsán arra is emlékeztetett a külügyminiszter, hogy Magyarország továbbra is szolidáris az ukrán néppel.
Nem akarunk nagyobb szenvedést okozni az Ukrajnában élő embereknek, akik már így is sokat szenvedtek a háború miatt
– mondta.
Végezetül a miniszter ismételten kihangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is prioritásként kezeli energiabiztonságát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar emberek ellátása zavartalan legyen.
„A kormány mindig a magyar érdekek védelmében jár el, és ez most sincs másként” – zárta szavait.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
