A hét eleji optimizmus után pár nappal megszakadtak a tárgyalások, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az osztrák Néppárt (ÖVP) közötti koalíciós tárgyalások teljes kudarcba fulladtak.
„Gazdaságilag erős, társadalmilag felelős, hazánk és lakossága érdekeit védő migrációs politikával akartuk visszavezetni Ausztriát Európa élére. Bár sok ponton találkoztunk az ÖVP-vel, a párt nem állt készen a döntő kompromisszumokra” – írta közösségi oldalán Kick.
Herbert Kickl, a Szabadságpárt elnöke a hét közepén úgy döntött, hogy a január elején kapott kormányalakítási megbízását visszaadja, mivel nem sikerült megegyezni a Néppárttal (ÖVP). Így tehát a történelem során ugyan először nyerte meg a választásokat a Szabadságpárt, nem tud kormányt alakítani. Ennek oka, hogy nem tudtak a minisztériumok elosztásán megállapodni
– mondta el lapunknak Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.
A Szabadságpárt a belügyminisztériumot is szerette volna megszerezni (vagyis a migráció kérdésében olyan fontos határvédelem, menedékkérelem, rendőrség stb., valamint a titkosszolgálatok ellenőrzése is), ezt azonban az ÖVP nem engedte. Az ÖVP ugyanis ragaszkodott a külügy-, belügy- és a pénzügyminiszteri pozícióhoz, bár egy adott ponton felajánlották, hogy vegyék ketté a minisztériumot és az FPÖ-nek oly fontos menekültügyi kérdések tartozzanak hozzájuk, míg a rendőrség és a titkosszolgálatok az ÖVP-hez
– tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy Herbert Kickl a külügyről hajlandó lett volna lemondani, de az EU-s ügyeket magánál tartotta volna, míg a belügyhöz és a pénzügyhöz ragaszkodott. A múlt hét elején Kickl abba is belement volna, hogy az FPÖ erősebb pártként hat tárcát, míg az ÖVP gyengébb pártként hét tárcát kapott volna meg.
Az i-re a pontot azonban az is feltette, hogy az osztrák Gazdasági Kamara is kétségbe vonta a Szabadságpárt kormányzóképességét, ami miatt az ÖVP elállt a kompromisszumkötés lehetőségétől.
Mivel a Szabadságpárt nem tudott kormányt alakítani, ezért Van der Bellen elnök a szociáldemokratákat is felkérhetné a kormányalakításra, de az őket vezető Andreas Babler személye nem elfogadható a Néppártnak, így akár az ÖVP-re is visszaszállhat újra a kormányalakítás lehetősége.
Az elnök úgy is dönthet, hogy egy szakértői kormányt nevez ki, amelynek lehet akár többsége is, ha az egyes pártok beállnak mögé. A liberális Neos párt pedig azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az liberális-konzervatív kisebbségi kormány jön létre, amelyet a zöldek és a szociáldemokraták támogatnak kívülről. A szakértői kormány létrehozása például az SPÖ számára sem ördögtől való
– mutatott rá Vass Ágnes. Hozzátette:
Egy esetleges előre hozott választásokon kívül van lehetőség arra, hogy egy szakértői kormány, vagy egy kisebbségi kormány jöjjön létre, illetve hogy a januárban megszakadt tárgyalásokat az érintett pártok – az ÖVP, az SPÖ és esetleg a zöldek vagy a Neos – újrakezdenék. Van der Bellen elnök is hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során kell a kompromisszum, hiszen a koalíciós tárgyalások célja nem az, hogy az egyes pártok legyőzzék egymást
– véli a szakértő. Kick a megszakadt tárgyalások után azt hangsúlyozta, hogy a tavaly szeptember 29-i választások óta már több mint 140 nap telt el, ami nagyon hosszú idő.
Ezekben a viharos időkben, most Európában, de nemcsak Európában, hanem az egész világon, világos, új irányra van szükségünk
– hangsúlyozta a patrióta pártelnök.
Úgy tűnik, egyre több jel utal arra, hogy az FPÖ egy új választásban látná a megoldást.
Ennek lehetősége nem zárható ki, ugyanakkor ezt az FPÖ-n kívül mindenki nagy erőkkel igyekszik elkerülni. Ennek oka, hogy ha új választások lennének, abból az FPÖ csak még jobban megerősödve jöhet ki. Egyes felmérések szerint a Szabadságpárt akár a 35 százalék feletti győzelmet is képes lenne elérni, miközben az ÖVP húsz százalék alatt maradna
– mondta el Vass Ágnes.
A szakértő szerint az abszolút többség még így sem lenne meg az FPÖ számára, ugyanakkor még nehezebb lenne egy FPÖ- (illetve Kickl-) ellenes kormánykoalíciót létrehozni. Vass Ágnes úgy fogalmazott: az látható, hogy az úgynevezett mainstream pártoknak érdemben nagyon kevés mondanivalójuk vagy üzenetük van a választók felé – azonkívül ugyanis, hogy csak az FPÖ-t ne, mást nem nagyon tudnak megfogalmazni. Kérdés, mit tehet a Szabadságpárt?
Az FPÖ számára több lehetőség is van. Ők alapvetően, és érthető módon az előre hozott választást támogatják; az ő számukra ez lenne az egyetlen megoldás. Amennyiben ez mégsem valósul meg, a kisebbségi kormány rendkívül instabilnak tűnne jelenleg, míg a szakértői kormány létrehozása jelen körülmények között egyelőre nem annyira esélyes. A Szabadságpárt ugyanakkor folyamatosan erősödhet mindeközben
– hangsúlyozta.
Az osztrák kormányalakítás kapcsán adódik a kérdés, hogy a választásokat megnyerő és az állampolgárok többségi akaratát képviselő Szabadságpárt, hogyan tudja majd érvényesíteni a patrióta álláspontot.
Már most erősen érvényesíti a patrióta álláspontot, a kérdés az, hogyan folytatódnak pontosan a koalíciós tárgyalások és mi lesz azok eredménye. Az ÖVP már csinált olyat 1999-ben, hogy az SPÖ-vel egyeztetett nyilvánosan, de a háttérben az akkori FPÖ-vel is tárgyalt. Annak akkor egy ÖVP–FPÖ-kormány lett az eredménye. Így most sem kizárt, hogy az ÖVP tárgyal valakivel a háttérben, de az most nem az FPÖ.
Vass Ágnes szerint az világosan látszik, hogy az FPÖ a koalíciós tárgyalások során nem tűrt kompromisszumot az EU-val, vagy akár a közmédiával kapcsolatban sem, mert tudja, hogy választóinak ezek a kérdések is rendkívül fontosak, így Kickl kiállt a patrióta gondolkodás mellett.
Az EU-ból az FPÖ sem akar kilépni, annak belső reformját, Brüsszel észhez térítését, az erős nemzetek Európáját, az illegális bevándorlással szembeni határozottabb fellépést a koalíciós tárgyalások alakulásától függetlenül is fontosnak tartják, és ezt a választóik is értékelik
– összegezte a szakértő.
