A hét eleji optimizmus után pár nappal megszakadtak a tárgyalások, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az osztrák Néppárt (ÖVP) közötti koalíciós tárgyalások teljes kudarcba fulladtak.
„Gazdaságilag erős, társadalmilag felelős, hazánk és lakossága érdekeit védő migrációs politikával akartuk visszavezetni Ausztriát Európa élére. Bár sok ponton találkoztunk az ÖVP-vel, a párt nem állt készen a döntő kompromisszumokra” – írta közösségi oldalán Kick.
Herbert Kickl, a Szabadságpárt elnöke a hét közepén úgy döntött, hogy a január elején kapott kormányalakítási megbízását visszaadja, mivel nem sikerült megegyezni a Néppárttal (ÖVP). Így tehát a történelem során ugyan először nyerte meg a választásokat a Szabadságpárt, nem tud kormányt alakítani. Ennek oka, hogy nem tudtak a minisztériumok elosztásán megállapodni
– mondta el lapunknak Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.

A Szabadságpárt a belügyminisztériumot is szerette volna megszerezni (vagyis a migráció kérdésében olyan fontos határvédelem, menedékkérelem, rendőrség stb., valamint a titkosszolgálatok ellenőrzése is), ezt azonban az ÖVP nem engedte. Az ÖVP ugyanis ragaszkodott a külügy-, belügy- és a pénzügyminiszteri pozícióhoz, bár egy adott ponton felajánlották, hogy vegyék ketté a minisztériumot és az FPÖ-nek oly fontos menekültügyi kérdések tartozzanak hozzájuk, míg a rendőrség és a titkosszolgálatok az ÖVP-hez
– tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy Herbert Kickl a külügyről hajlandó lett volna lemondani, de az EU-s ügyeket magánál tartotta volna, míg a belügyhöz és a pénzügyhöz ragaszkodott. A múlt hét elején Kickl abba is belement volna, hogy az FPÖ erősebb pártként hat tárcát, míg az ÖVP gyengébb pártként hét tárcát kapott volna meg.
Az i-re a pontot azonban az is feltette, hogy az osztrák Gazdasági Kamara is kétségbe vonta a Szabadságpárt kormányzóképességét, ami miatt az ÖVP elállt a kompromisszumkötés lehetőségétől.

Mivel a Szabadságpárt nem tudott kormányt alakítani, ezért Van der Bellen elnök a szociáldemokratákat is felkérhetné a kormányalakításra, de az őket vezető Andreas Babler személye nem elfogadható a Néppártnak, így akár az ÖVP-re is visszaszállhat újra a kormányalakítás lehetősége.
Az elnök úgy is dönthet, hogy egy szakértői kormányt nevez ki, amelynek lehet akár többsége is, ha az egyes pártok beállnak mögé. A liberális Neos párt pedig azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az liberális-konzervatív kisebbségi kormány jön létre, amelyet a zöldek és a szociáldemokraták támogatnak kívülről. A szakértői kormány létrehozása például az SPÖ számára sem ördögtől való
– mutatott rá Vass Ágnes. Hozzátette:
Egy esetleges előre hozott választásokon kívül van lehetőség arra, hogy egy szakértői kormány, vagy egy kisebbségi kormány jöjjön létre, illetve hogy a januárban megszakadt tárgyalásokat az érintett pártok – az ÖVP, az SPÖ és esetleg a zöldek vagy a Neos – újrakezdenék. Van der Bellen elnök is hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során kell a kompromisszum, hiszen a koalíciós tárgyalások célja nem az, hogy az egyes pártok legyőzzék egymást
– véli a szakértő. Kick a megszakadt tárgyalások után azt hangsúlyozta, hogy a tavaly szeptember 29-i választások óta már több mint 140 nap telt el, ami nagyon hosszú idő.
Ezekben a viharos időkben, most Európában, de nemcsak Európában, hanem az egész világon, világos, új irányra van szükségünk
– hangsúlyozta a patrióta pártelnök.