Az ominózus szabály 1958 óta szerepel Franciaország alkotmányában, és olyankor alkalmazzák, amikor az adott kormánynak nincs tiszta többsége, vagy a többség megoszlik – mutatott rá lapunknak Soós Eszter Petronella politológus, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.
Nem a parlament megkerülését jelenti, hanem a szavazás nélküli törvényelfogadást
– mondta a szakértő.
A szabályhoz tartozik, hogy legalább 58 képviselő 24 órán belül bizalmatlansági indítványt nyújthat be, amelyet meg kell tárgyalni – tette hozzá Soós Eszter Petronella.
Ha azt megszavazzák, akkor ugye a kormánynak le kell mondania, ha nem szavazzák meg, akkor pedig elfogadottnak tekintendő a törvényjavaslat
– magyarázta a szakértő.
Példáért nem is kell messzire menni, hiszen alig két hónappal ezelőtt Michel Barnier kormánya is ebbe bukott bele, amikor a költségvetés társadalombiztosítási részét parlamenti szavazás nélkül próbálta keresztülvinni.
A szabályt számos más esetben is alkalmazták, például 2023 tavaszán szintén ennek révén fogadták el Emmanuel Macron nyugdíjreformját, amely a közvélemény heves ellenállásával találkozott. Ez volt egyébként a századik alkalom, amikor alkalmazták a szabályt.
A 49.3-as pont alkalmazásának nem hivatalos rekordere Michel Rocard, aki 1988 és 1991 között, Francois Mitterrand elnöksége alatt töltötte be a kormányfői pozíciót. Rocard miniszterelnöksége alatt 28 alkalommal nyúlt a parlamenti szavazás nélküli törvényelfogadtatáshoz – derül ki a Radio France francia rádió összeállításából.
Rocard messze megelőzi a második helyezettet, Elisabeth Borne-t, aki három jogszabály esetében összesen tizenegy alkalommal vette hasznát a 49.3-as pontnak, valamint Raymond Barre, Jacques Chirac és Edith Cresson kormányfőket, akik egyenként „csak” nyolcszor éltek a szabály adta lehetőséggel.
A francia alkotmány arra is lehetőséget ad, hogy egyetlen törvénnyel kapcsolatban többször is alkalmazzák a 49.3-as pontot. Ezzel leglátványosabban Manuel Valls élt, két törvény esetében hat alkalommal.
Azonban az alkotmányos „kerülőút” kétélű kard is lehet, hiszen bizalmatlansági indítványból is be lehet nyújtani többet. És ez még akkor is veszélyes, ha ezek a szavazások ritkán járnak a kormány bukásával.
A Szocialista Párt tartózkodik a bizalmatlansági szavazáson, így ha a frakciófegyelem adott lesz, akkor marad a kormány
– jósolja Soós Eszter Petronella.
A bizalmatlansági indítvány elbukott
A francia szocialisták végül hétfőn úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet szövetségesük, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország azért nyújtott be, mert Francois Bayrou miniszterelnök alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkét a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadásához.
Borítókép: Francois Bayrou francia miniszterelnök (Fotó: AFP)
