Négy kancellárjelölt csap össze a németországi választási kampány célegyenesében. Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jelöltje, Friedrich Merz kereszténydemokrata jelölt, Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) jelölt és Robert Habeck zöldpárti vezető vitázik élő adásban. – Mindent megteszünk az illegális migráció korlátozásáért – jelentette ki Olaf Scholz a vitán, aki szerint sikerült elérni, hogy kevesebb illegális migráns áramoljon be Németországba. Szerinte törekedni kell arra, hogy a tartózkodási joggal nem rendelkező személyeket visszaküldjék az érintett európai országokba.
A német kormány az egyetlen egész Európában, amely még mindig menekülteket hoz Afganisztánból Németországba, részben a nem kormányzati szervezetek segítségével, Baerbock asszony külügyminisztériumán keresztül, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül
– válaszolt Friedrich Merz.
A CDU/CSU, a Zöldek és az SPD a felelősek a mai problémákért, így a migrációs problémákért is
– reagált a vitában Alice Weidel. Olaf Scholz rögtön az első alkalmat megragadta arra, hogy megtámadja az AfD kancellárjelöltjét, és azonnal személyeskedésbe kezdett.
Nézd, ma este annyit sértegethetsz, amennyit csak akarsz. Ez engem egyáltalán nem érint meg. Több millió szavazót sértegetsz. Én csak ezeket a szavazatokat képviselem
– vetette oda Alice Weidel. – A választóitokra annyit apellálhattok, amennyit csak akartok. Az igazság az, hogy önök kívül állnak azon, amire ennek a Német Szövetségi Köztársaságnak érdemben szüksége van, mind a gazdaságpolitikában, mind a migrációs politikában. És ezért szeretném még egyszer világossá tenni, hogy nem lesz együttműködés ezzel a párttal. És tudják, mit hiányolok ebből a vitából? Azt, hogy soha nem a tartalomról van szó – fakadt ki Merz arra a kérdésre, hogy együttműködne-e az AfD-vel a választás után.
Robert Habeck zöldpárti vezetőnek az első húsz percben alig akadt mondanivalója, ezt követően egy kérdésre válaszolva hosszasan azt próbálta megmagyarázni, hogy a családegyesítéssel érkező migránsok száma elenyésző – tette mindezt annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikák másról árulkodnak.
Fókuszban az atomenergia
Ezt követően a gazdasági kérdések kerültek középpontba. Merz élesen bírálta Scholzot és Habecket.
Az energiaválság közepette a koalíció három atomerőművet leállított
– idézte fel a CDU vezére. Merz hangsúlyozta, hogy Németországnak ki kell lábalnia a két éve tartó recesszióból, mindenekelőtt a bürokráciát kell csökkenteni. Példaként említette az ellátási láncról szóló törvényt, amely Merz szerint egy „bürokratikus szörnyeteg”. Weidel csökkenő energiaárakat ígért:
A technológiai nyitottság révén az atomerőművek elviselhetnék az alapterhelést
– mondta Alice Weidel, aki szerint mindenkinek szabadon kell döntenie arról, hogy milyen fűtési rendszert szereltet be, és milyen autót vezet. Minden vállalatnak szabadon kell döntenie arról, hogy mit termel. Az Alternatíva Németországért határozott ígérete, hogy eltörli a megújuló energiákról szóló törvényt, amely démonizálja az atomenergiát és megköti az embereket annak kapcsán, hogy milyen energiaforrást használ.
Minden jelölt adócsökkentést ígér
Robert Habeck élesen bírálta a CDU kancellárjelöltjének tervezett adóígéreteit. Szerinte azok nyilvánvalóan finanszírozhatatlanok. Habeck szerint Merznek „évi kilenc-tíz százalékos gazdasági növekedésre” lenne szüksége a tervek finanszírozásához.
Ez vudu-gazdaságtan
– gúnyolódott Habeck, aki az elmúlt ciklusban gazdasági miniszter volt. Alice Weidel beszállva a vitába azzal vádolta a CDU-t, hogy a „puszta bejelentések politikáját” folytatja, de semmit nem valósít meg. – Az SPD és a Zöldek koalíciójával ez biztosan nem lehetséges. A választóknak jól meg kellene gondolniuk, hogy a CDU-ra szavaznak-e – mondta Weidel.
Az alacsony jövedelműek nagyon jó kezekben vannak nálunk
– mondta Alice Weidel. Olaf Scholz következett, aki arról beszélt, hogy az SPD enyhítené a középosztály terheit, a CDU és az AfD pedig a magas jövedelmek terheit, ami nem igazságos. Scholz kiemelte, az SPD a munkavállalók 95 százalékának adóterheit akarja csökkenteni. Cserébe a hozzá hasonló gazdagoknak több jövedelemadót kellene fizetniük. Scholz szerint ez évi négymilliárd euró bevételt hozna – igaz, megjegyezte, hogy ez még igen kevés lenne a többi állampolgár adókedvezményének finanszírozására.
A vita egy pontján megkérdezték Merzet, melyik párttal lenne hajlandó koalíciót kötni, ha a CDU/CSU megnyeri a választást. Merz nem zárta ki a Zöldekkel való koalíciót.
Orosz–ukrán háború
Alice Weidel az orosz–ukrán háború kapcsán arról beszélt, üdvözli, hogy J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke világos és egyértelmű üzenetet küldött a müncheni biztonsági konferencián.
Kijelentette, hogy támogatja a szólásszabadságot, és hogy nem szabad tűzfalakat építenünk, és nem szabad választók millióit kizárni. Világossá tette, hogy beszélnünk kell egymással. és azt is világossá tette, akárcsak Donald Trump, hogy Ukrajnában végre tűzszünetet kell kötni, és békét fognak teremteni. Ezt követeli egyébként az AfD már majdnem három éve. Rengeteg bírálatot kellett elviselnünk érte. De az ország és az európai kontinens emberei számára az a fontos, hogy végre béke legyen. És Donald Trump pontosan a megfelelő ember erre a feladatra
– fogalmazott Weidel, aki reagált az őt érd vádakra is, miszerint Oroszországhoz dörgölőzik a pártjával.
Vannak barátaink nyugaton és keleten. Beszélünk az amerikaiakkal és az oroszokkal, az ukránokkal és a kínaiakkal is. Mert Kína és az USA például Németország legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi partnerei. Ezért nagyon fontos, hogy beszéljünk velük, és nagyon jól kijöjjünk velük. Németország pedig sokkal jobban járna, ha semleges közvetítőként közvetítene a nemzetközi konfliktusokban. Mi békét akarunk teremteni, tűzszünetet akarunk Ukrajnában. És hála Istennek most Donald Trump van a kormányrúdnál, aki szintén ezt akarja
– reagált az AfD társelnöke. Robert Habeck erre válaszul azt mondta, az Egyesült Államok be akar avatkozni a német parlamenti választásokba. – Az a tény, hogy az amerikai és az orosz elnök beszélget egymással, nem érdemel kritikát. Én is beszéltem az orosz elnökkel, a háború előtt, a háború kitörése után, és most novemberben is – mondta Olaf Scholz, aki szerint tovább kell folytatni Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, még akkor is, ha az Egyesült Államok mást gondol.
Ukrajna demokratikus, szuverén nemzet kell, hogy legyen, amelynek feje felett nem születnek döntések. Mi, európaiak, ezt nem fogjuk hagyni. Ezért utazom holnap Párizsba, ahol barátokkal találkozom, hogy pontosan ezt a kérdést járjuk körül. És azt sem fogjuk hagyni, hogy bárki is beleegyezzen például abba, hogy Ukrajnát demilitarizálják. Ellenkezőleg, nagyon erős hadseregre van szüksége ahhoz, hogy ha békemegállapodás születik, akkor ne szállják meg újra
– fogalmazott a jelenlegi kancellár. – Ez a háború Oroszország nemzetközi jogot sértő agressziós háborúja, nemcsak Ukrajna ellen, hanem az egész politikai rend ellen, amit 1990 után közösen építettünk fel. És ezért vállalom azokat a fenyegetéseket, amelyeket már régóta hangoztat, amelyek elolvashatók és ellenőrizhetők. Nagyon, nagyon komolyan. Nem csak Ukrajnáról van szó. Nagy-Oroszország az, aminek a helyreállításáról álmodik Putyin, ennek része Lengyelország és a balti államok is – tette hozzá.
Scholz összecsapott Merzcel
Friedrich Merz válaszában azt mondta, az igazság az, hogy Scholz a védelmi erőket támogató gigaberuházás bejelentését követő első évben a védelmi költségvetés 300 millió euróval csökkent.
Ön többször is hagyta, hogy a védelmi minisztere követelései zátonyra fussanak. Ön még azt a javaslatát is elutasította, hogy a kötelező katonai szolgálatot darabonként építsék újra. Egyszerűen hagyták veszni, mert nem akarják. Azzal a politikával, amelyért az elmúlt három évben önök voltak felelősek, a védelmi politikában és a külpolitikában, nem fogunk kijutni abból a szerepből, amelyben most vagyunk. Ki kell jutnunk, erőssé kell válnunk Európában. És ha szabad megjegyeznem, ezek a találkozók az elmúlt napokban és hetekben Párizsban zajlanak. Az, hogy Emmanuel Macron vette át a gyeplőt, és a német kancellár ott legfeljebb óránként vendégeskedik, nem az a szerep, amit én Németországnak egy ilyen vitában elképzelek. Scholz úr, ez egy közvetlen támadás ön ellen
– vetette oda Merz. Scholz válaszként azt emelte ki, hogy az általa vezetett kormány az, amely hozzájárult ahhoz, hogy most többet költenek a Bundeswehrre. – Amikor 2018-ban pénzügyminiszter lettem, 37 milliárd volt. Most 80 milliárd, és ha hozzáadjuk a többi NATO-kiadást, 90 milliárd, akkor lehet matekozni, ahogy tetszik – fogalmazott. – Ha továbbra is el akarjuk érni a két százalékot, vagy még többet akarunk költeni, akkor ezt nem fogjuk tudni megtenni, ha nem találjuk meg a finanszírozás módját. Ugyanis 2028-ban további 30 milliárdra lesz szükségünk, ami nagyjából pontosan az a szám, amiről ön beszél. És ezt a 30 milliárdot csak akkor tudjuk majd finanszírozni, ha most úgy döntünk, hogy az adósságszabályaink reformjával lehetővé tesszük, mert különben nem lesz mozgásterünk – tette hozzá. Scholz ezt követően kemény matematikába fogott, majd azt mondta:
A meglévő költségvetésből 25 milliárd euró hiányzik. Ha továbbra is támogatni akarjuk Ukrajnát, akkor azt külön kell finanszíroznunk, különben a választások után csúnya ébredés vár ránk
– mondta.
Weidel ezután kiemelte, hogy a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállítása Ukrajnának Németország háborús részvételét jelentené. Habeck, aki időközben valamivel csendesebb volt, mint három riválisa, felemelte a hangját. – Ez hazugság. Egyikünk sem mondta, senki sem akarja a Taurus szállítást – jelentette ki Weidel irányába, annak ellenére, hogy
Scholz megvédi a migrációs politikájukat
Amikor Alice Weidel a lakhatási válság miatt bírálta a kormányzati munkát és ezt a migrációs krízissel hozta kapcsolata, Olaf Scholz azt mondta, szükség volt a migránsok beáramlására. – A sok munkás bevándorló nélkül sokkal magasabbak lennének a nyugdíjjárulékok az országban. A migráció volt az egyetlen módja a demográfiai változás következményeinek ellensúlyozására. És ezért ön nemcsak egy nő, aki a pártjával megosztja az országot, hanem a gazdasági jólét ellen is politizál – jelentette ki Scholz.
Végszó
A vita végén a kancellárjelölteknek egy percük volt összefoglalni álláspontjukat és programjukat a nézők számára. Olaf Scholz azt emelte ki, hogy mindenképpen biztosítani kell a magasabb minimálbért, a lakosság túlnyomó többségének adókedvezményeit és egy igazságosabb adórendszert. Úgy vélte, ez csak az SPD-vel érhető el.
Alice Weidel következett, aki azt mondta, az AfD újra virágzóvá és biztonságossá akarja tenni Németországot.
Megállítjuk az illegális migrációt a határaink biztosításával és az illegális bevándorlók és bűnözők következetes kitoloncolásával. Ezt egyébként a CDU évek óta megakadályozza. Mi vagyunk a világ legmagasabb energiaárú országa. Ezen is változtatni fogunk technológiai nyitottsággal, azaz alapterhelésre alkalmas atomenergiával, szénnel, gázzal és megújuló energiákkal, anélkül, hogy az adófizetőlnek ártanánk. Szinte világszerte mi vagyunk a legmagasabb adókkal és járulékokkal rendelkező ország, ezért csökkentenünk kell a munkavállalók és a vállalatok adóit. Eltöröljük a CO2-járulékot is
– fogalmazott a jobboldali kancellárjelölt.
Robert Habeck zárásként azt mondta, a kormány általában azt hiszi, hogy minden, amit eldöntött, jó és helyes, miközben a legtöbb álláspontja helytelen. – De a választási kampány után, február 23. után ki kell lépnünk a rituáléból. A helyzet túl komoly ehhez, ehhez túl nagy a nyomás Németországon és Európán. Hölgyeim és uraim, 55 éves vagyok. Egy olyan országban éltem le az életem, ahol a béke és a jólét örökre garantáltnak tűnt. Ez a garancia törékennyé vált. A választások után politikailag együtt kell dolgoznunk, meg kell oldanunk a problémákat. Azért kampányolok, hogy továbbra is Németország szolgálatában dolgozhassak, hogy gyermekeim és gyermekeik, és talán unokáim és unokáik is ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezzenek, mint amilyenekkel mi rendelkeztünk a múltban – fogalmazott Habeck, aki úgy bírálta a kormányzati intézkedéseket, hogy ő maga is részt vett benne.
Friedrich Merz kiemelte, február 24. után valóban meg kell oldani az ország problémáit.
Ezek közé tartozik a szabályozatlan migráció. Ezek közé a problémák közé tartozik országunk gazdasági gyengesége is, amely az elmúlt három évben recesszióba csúszott. Erre nincs szükségünk, tudunk jobbat is. Van egy nagyon jó programunk Németország számára. Olyan kormányt akarok vezetni, amely nem vitatkozik tovább. Olyan kormányt, amely újra bekapcsolódik Európába. Olyan kormányt, amely biztosítja, hogy Németország hangja újra hallassa a hangját Európában. Ez csak akkor lehetséges, ha gazdaságilag erősek leszünk. Egy utolsó szó az AfD-nek: ha változást akarnak, azt csak a CDU/CSU-val együtt tehetik meg
– mondta Merz a vita végén.
Borítókép: Alice Weidel, az AfD társelnöke, Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck miniszter a Bundestagban (Fotó: AFP)
