A kapcsolódás az európai rendszerhez szimbolikus jelentőségű és geopolitikai szempontból is mérföldkő. Az átállás előkészületei már évek óta zajlottak, de az orosz–ukrán háború kitörése után felgyorsult a folyamat. A három ország vezetői úgy vélték, hogy Oroszország az energiát fegyverként használhatná ellenük, ezért döntöttek a leválás felgyorsítása mellett.
Fotó: AFP
A szétkapcsolási folyamat szombaton kezdődött, amikor az utolsó orosz és belorusz vezetéket is leválasztották a balti áramhálózatról. Ezt követően a három ország egy napig úgynevezett „sziget üzemmódban” működött, mielőtt vasárnap végleg csatlakozott az európai és északi villamosenergia-hálózathoz Finnország, Svédország és Lengyelország felé.
„Elértük a célt,a miért olyan sokat dolgoztunk. Mostantól mi irányítjuk saját energiabiztonságunkat” – mondta Zygimantas Vaiciunas, Litvánia energiaügyi minisztere.
A balti országok az elmúlt években összesen 1,6 milliárd eurót költöttek az infrastruktúra fejlesztésére, hogy felkészüljenek az átállásra. Az új kapcsolatok részeként tenger alatti kábelek is épültek a Balti-tenger alatt, összekötve az érintett országokat az EU energiahálózatával.
Oroszország exklávéja bajba kerülhet
A balti országok leválása az orosz elektromos hálózatról hatással van Kalinyingrádra is, amelynek most saját energiatermelési kapacitásaira kell támaszkodnia. Oroszország az elmúlt években több gáztüzelésű erőművet épített a térségben, hogy felkészüljön erre az eshetőségre.
A leválás előtt a balti államok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, tartva az esetleges szabotázsakcióktól.
A régióban az utóbbi másfél évben legalább 11 víz alatti kábel rongálódott meg, köztük egy kulcsfontosságú észtországi áramvezeték is, amelyet egy orosz olajszállító hajó horgonya károsíthatott meg. A NATO válaszul új járőrmissziót indított „Baltic Sentry” néven, hogy növelje a Balti-tenger térségének védelmét.
Vilniusban ünnepeltek a balti államok vezetői Ursula von der Leyennel
A balti országok leválása az orosz hálózatról és csatlakozása az EU elektromos rendszeréhez évek óta tervezett lépés volt, amelyet végül a 2022-es orosz–ukrán háború gyorsított fel. A projekt összköltsége mintegy 1,6 milliárd eurót tett ki, amelynek jelentős részét az Európai Unió finanszírozta.
„Ma történelmet írtunk” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Vilniusban tartott ünnepségen. „Ez a szabadság, szabadság a fenyegetésektől és a zsarolástól.”
A ceremónián részt vevő Andrzej Duda lengyel elnök a lépést „igazán szimbolikus pillanatnak” nevezte, amely „biztonságosabbá és ellenállóbbá” teszi a balti térséget. A balti államok már 2022 óta nem vásároltak energiát Oroszországtól, azonban eddig a moszkvai irányítás alatt álló BRELL-hálózathoz tartoztak.
Borítókép: A három balti állam elnöke Andrzej Duda lengyel elnök és Ursula von der Leyen társaságában a vilniusi elnöki palotában 2025. február 9-én (Fotó: AFP)
