A február 16-i politikai vita valódi üzenete a koalíciós lehetőségek és a jövőbeli kancellári forgatókönyvek körül forgott. A négy politikai vezető: Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jelöltje, Friedrich Merz kereszténydemokrata jelölt, Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) jelölt és Robert Habeck zöldpárti vezető különböző politikai nézeteket képviseltek, de egy központi téma kialakult: az Afd kizárása bármilyen koalícióból.

Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója lapunknak úgy fogalmazott:
A legfontosabb megállapítás az volt, hogy a vita során kialakult egy összpárti koalíció a jobboldali Afd ellen. Friedrich Merz többször kizárta, hogy az Afd-vel bárminemű koalíció jöjjön létre. A vita során a moderátor próbálta kényelmetlen helyzetbe hozni Alice Weidelt, különösen az adófizetés helye kapcsán, mivel élettársa Svájcban él, de nem sikerült nyilvánvaló fogást találni rajta.
A legnagyobb politikai üzenetet Friedrich Merz, a CDU/CSU frakcióvezetője fogalmazta meg, amikor világossá tette, hogy a választások után vagy a szociáldemokratákkal, vagy a Zöldekkel, vagy mindkettővel alakítana kormányt, jegyezte meg a szakértő.
A közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU 30 százalékon áll, míg Scholz pártja 15 százalékon. Ennek ellenére az elemzők úgy vélik, hogy a valódi politikai törésvonal a választások után jöhet.
Ha valóban a baloldali pártok több mandátumot szereznek, mint a CDU/CSU, akkor Olaf Scholz maradhat kancellár
– tette hozzá Bauer Bence, kihangsúlyozva, hogy ezt a végkimenetelt a német állampolgárok nem akarják.
Bár a vita nem hozott drámai meglepetéseket, a jövőbeli kormányalakítással kapcsolatos lehetőségek továbbra is bizonytalanok maradnak. A választások végkimenetele alapvetően meghatározhatja, hogy melyik politikai tábor alakíthatja meg Németország következő kormányát.
Borítókép: Kancellári vita Németországban (Fotó: AFP)