Az állásfoglalás szerint, amelyen előterjesztőként Magyar Péter neve is szerepelt, létrehoznának egy új bankot Ukrajna felfegyverzésének finanszírozására

Irgalmatlan összegeket juttatna Ukrajnának az a háborúpárti állásfoglalás, amelyen Magyar Péter neve is szerepelt előterjesztőként. A javaslat egyebek mellett azt sürgeti, hogy az EU finanszírozza az ukrán hadiipart, de például arra is buzdítja a tagállamokat, hogy külföldi fórumokon lobbizzanak Ukrajna nemzetközi támogatása érdekében. Lapunk cikksorozatban mutatja be, mit tartalmaz a dokumentum, amelyet az Európai Parlament Tisza Pártot is magában foglaló néppárti–baloldali koalíciója megszavazott.

Európai Parlament - Magyar Péter és Manfred Weber sajtótájékoztatója Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Cikksorozatunk második részében újabb botrányos pontjait mutatjuk be annak a háborúpárti állásfoglalásnak, amelyen Magyar Péter neve előterjesztőként szerepelt, és amelyet az Európai Parlament a szerdai plenáris ülésén elfogadott. Magyar sértetten és vádaskodva követelte a neve eltüntetését, ám a Tiszát magában foglaló Európai Néppárt végül megszavazta a dokumentumot, amely például fegyver- és lőszerszállítmányok küldését sürgette Ukrajnába. 

Emellett jóval több egyéb olyan felvetés szerepel a javaslatban, amelyektől Magyar Péter megijedt.

Magyar Péter Manfred Weber utasításait követi Ukrajna kapcsán Fotó: Bodnár Boglárka/MTI/MTVA/MTVA

A GDP-nk negyed százalékáról kellene lemondanunk Ukrajna javára

Az állásfoglalás gyakorlatilag azt sürgeti, hogy teljes egészében az unió állja Ukrajna felfegyverzését. Így például azt sürgetik, hogy minden tagország biztosítsa a saját GDP-jének legalább 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására, de emellett a dokumentum számos pontja járja körül, miképpen lehetne anyagi támogatásokat juttatni Ukrajnának az EU-s tagállamok kontójára. A javaslatban még arra is buzdítják a tagállamokat, hogy a saját forrásaik biztosítása mellett még lobbizzanak is Ukrajna érdekében: 

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan törekedjenek az Ukrajnának nyújtott lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás elérésére és fenntartására.

Az egyik bekezdésben arra szólítják fel az EU-t, hogy dolgozzon ki egy Ukrajna-stratégiát, amelyet elválaszthatatlanul összekapcsolnának az európai védelmi stratégiával. Ennek égisze alatt például azt akarják elérni, hogy az ukrán Védelmi Technológiai és Ipari Bázist (DTIB) integrálják az európai megfelelőjébe (EDTIB), miközben – további uniós forrásokból – támogatnák az európai védelmiipari tevékenységeket Ukrajnában. Azt is javasolják, hogy több milliárd eurós költségvetést különítsenek el az európai védelmi ipari program (EDIP) Ukrajnát támogató eszközeire. Ugyancsak sürgős pénzügyi támogatást kérnek a védelmi termékek időben történő szállításának biztosítására.

Az ukrán hadiipart is az EU-s tagállamokkal finanszíroztatnák

A közvetlen anyagi támogatások mellett jelentős beruházásokat valósítanának meg Ukrajna területén is. Ez a dokumentum azon részéből derül ki, amelyben méltatják az Ukrajnának nyújtott támogatás „dán modelljét”, amely közvetlenül az Ukrajnában előállított védelmi képességek beszerzését foglalja magában. A többi között azzal érvelnek, hogy „Ukrajna védelmi ipari kapacitása a becslések szerint nincs teljes mértékben kihasználva, és ez számos előnnyel jár mindkét fél számára, például azzal érvelnek, hogy olcsóbb lenne a felszerelés, gyorsabb és biztonságosabb a logisztika, valamint könnyebbé válna a képzés és a karbantartás”. Tehát gyakorlatilag pénzzel támogatnák az ukrán hadiipart is.

Mindemellett egy külön bankot is létrehoznának a „védelmi, biztonsági és rezilienciaépítési” költségek fedezésére. Terveik szerint a pénzintézmény alacsony kamatozású, hosszú távú kölcsönöket nyújtana Ukrajnának, amelyekből például az újrafegyverkezést, a védelmi modernizációt, sőt az ukrajnai újjáépítést is támogatnák. Még egy európai védelmikötvény-rendszer bevezetését is felvetik a nagyszabású katonai beruházások előzetes finanszírozása érdekében.

A dokumentumban vázolt elképzelések irgalmatlan költségeinek előteremtéséhez az EU-nak radikálisan csökkentenie kellene a meglévő támogatási programokat, például az agrártámogatásokat.

Nem véletlen, hogy Brüsszelben az elmúlt hónapokban már napirenden volt a mezőgazdaság támogatásának átalakítása. Múlt ősszel az Európai Parlament megkezdte a tárgyalását annak a jelentésnek, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről címmel. Utóbbi egyik meghatározó pontja, hogy 2027-től elsősorban a gabonatermesztők rovására csoportosítanák át a forrásokat.

A gazdáktól is elvonnák a forrásokat Ukrajna támogatására

Magyar Péter – aki az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagja – ebben a kérdésben is Ursula von der Leyen pártjára állt, szembefordulva a gabonatermesztő magyar gazdákkal. A Tisza Párt elnöke egy bejegyzésben azt írta: „ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelést (sic!) helyett.” Szerinte tehát az úgynevezett organikus gazdálkodást – magyarul a biogazdálkodókat – kellene támogatni a gabonatermesztés helyett. A területalapú támogatások formájában jelenleg évi 550 milliárd forint támogatás érkezik hazánkba. 

Nem meglepő, hogy Magyar Péter az Ukrajnának kedvező lépéseket támogat az Európai Parlamentben, hiszen Manfred Weber, a Tiszát is magában foglaló Európai Néppárt elnöke világossá tette: a frakcióhoz csatlakozó pártoknak Ukrajna pártján kell állniuk.