Ennél is komolyabb probléma, hogy a védelmi stratégiát a további központosításra használja fel Brüsszel. A brüsszeli hatóságok által hivatkozott „szolidaritás szelleme” inkább eufemizmusnak tűnik, hogy igazolja a katonai, ipari és stratégiai hatáskörök átvételét, amelyeknek a tagállamok hatáskörében kellene maradniuk – figyelmeztet a szerző, hozzátéve, hogy mindez tovább gyorsítja az európai szuperállam létrejöttét.
Mint írja, a tervezet melléklete szerint az idei év sürgős prioritásai közé tartozik a dezinformációs fenyegetések fokozott nyomon követése és kezelése, a pénzügyi szektor felkészültségének átfogó értékelése, valamint a felkészültségi képzés beépítése az oktatási programokba és az iskolai tantervbe.
Milyen társadalmat építünk, ha a gyermekeink nem történelemkönyvekkel, hanem útmutatókkal nőnek fel arról, hogyan éljünk túl egy biológiai támadást vagy egy digitális összeomlást?
– kongatja meg a vészharangot.
Brüsszel narratívájának legnagyobb paradoxona ugyanakkor az, hogy az egyre veszélyesebbé váló világra adott passzív reakcióként állítja be a törekvéseit, miközben elhallgatja, hogy ezeket a veszélyeket részben épp az EU politikája okozta vagy legalábbis súlyosbította.
A szerző szerint bár felelőtlenség lenne tagadni, hogy a világban sok a bizonytalanság, és fontos a felkészülés, az óvatosság és a tervezett riogatás nem ugyanaz. A felkészült és a megrémült társadalom közötti határvonal vékony, és ma úgy tűnik, hogy Brüsszel szívesen átlépi azt – húzza alá a European Conservative cikke.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Hans Lucas via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!