Például a Google és a Microsoft az elmúlt időszakban évente öt-hat millió eurót (kb. 1,9 milliárd forint) fordított uniós lobbizásra, míg a Facebook és az Apple esetében az összeg évente három-négy millió euró (kb. 1,15–1,5 milliárd forint) között mozgott. Ezek a vállalatok rendszeresen találkoznak európai parlamenti képviselőkkel és bizottsági tisztviselőkkel, hogy az érdekeiket képviseljék, például a digitális piac szabályozása kapcsán, írja a Tűzfalcsoport elemzése.
Ez a gyakorlat azonban visszás helyzeteket eredményezhet, különösen akkor, ha a találkozók nem kellően átláthatók. A 2022-es brüsszeli korrupciós botrány során kiderült, hogy Eva Kaili, az EP egyik alelnöke jelentős pénzösszegeket fogadott el Katarból az ország imázsának javítása érdekében. A házkutatások során mintegy 1,5 millió euró (kb. 575 millió forint) készpénzt találtak nála, ami rávilágított a lobbitevékenység és a korrupció veszélyes kapcsolatára.
A „Katargate” mellett más korrupciós ügyek is megingatták az Európai Parlament hitelességét. 2024 szeptemberében nyilvánosságra került, hogy Roberta Metsola, az EP elnöke – akit korábban a korrupció elleni harc élharcosának tartottak – magyarázkodásra kényszerült férje, Ukko Metsola lobbitevékenysége miatt. Ukko Metsola a Royal CaribbeanGroup uniós lobbistájaként tevékenykedett, miközben a felesége olyan környezetvédelmi törvényeket írt alá, amelyeket ő is befolyásolt.
Brüsszel tehát lényegében a korrupció melegágya, és mindez ráadásul legalizált formában zajlik. Az EP-képviselők rendszeresen találkoznak nyugati multinacionális cégek lobbistáival, akik saját üzleti érdekeiket próbálják érvényesíteni az uniós jogszabályok alakításában. Jellemzően olyan kérdésekben, mint például az adatvédelem, a digitális piac szabályozása, a gyógyszeripar vagy éppen energetikai kérdések. Ezek a cégek közvetlenül meg tudják határozni a politikai döntések irányát.
Utánanéztünk annak is, hogy Magyar Péter emberei milyen tevékenységet folytatnak Brüsszelben. Az Európai Parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint Dávid Dóra a Tisza Párt egyik legaktívabb képviselője, ha a multinacionális cégek képviselőivel kell találkozni. EP-képviselőként gyakran vesz részt egyeztetéseken digitális nagyvállalatokkal.
Dávid az elmúlt hónapok során szinte valamennyi jelentős amerikai technológiai nagyvállalattal találkozott, többek között a Google, az Apple, a Zoom, a Qualcomm, a Spotify, az Adobe, az Airbnb, a Snap Inc., a TikTok (Bytedance), a YouTube (Google), a Meetic Group (Match Group),egy Intel-leányvállalat (OVH Groupe), valamint a Wolt Enterprises képviselőivel is egyeztetett. A találkozók pontos tartalmáról nem áll rendelkezésre részletes információ, csupán az események címeiből lehet következtetni.
Egy azonban biztos: ezek a cégek évente több millió eurót költenek lobbira Brüsszelben: a Google és az Apple hat- és hárommillió eurót, a Microsoft nyolcmillió eurót. Ezeknek a nagyvállalatoknak dedikált lobbistájuk is van Brüsszelben, akik folyamatosan EP-képviselőkkel és bizottsági tagokkal találkoznak.
Nem meglepő, hogy Dávid rendszeresen kapcsolatot tart ezekkel a vállalatokkal, hiszen korábban a Meta (Facebook) londoni irodájában dolgozott jogtanácsosként. Ezen a poszton 2020 szeptemberétől EP-képviselővé választásáig főként digitális szabályozási, adatvédelmi és termékfejlesztési jogi kérdésekkel foglalkozott. Érdekes módon a Google, az Apple és a Meta is általában digitális szabályozási és adatvédelmi ügyekben próbál meg engedményeket kicsikarni magának a brüsszeli döntéshozókból.
Ezek a találkozók Dávid Dóra esetében akár fel is vethetnék az összeférhetetlenség kérdését, hiszen kérdéses, hogy egy korábbi Meta-alkalmazott mennyire képes pártatlanul képviselni az európai fogyasztók érdekeit, miközben folyamatos kapcsolatban áll olyan nagy digitális cégekkel, mint az Apple, a Google vagy a TikTok.
Kollár Kinga EP-képviselő is előszeretettel találkozik multinacionális pénzintézetekkel, például a Raiffeisen Bankkal, a Revoluttal, a Generali biztosítóval, a MastercardEurope-pal és a Prime Collateralised Securitiesszel. Ezek a cégek szintén milliókat költenek lobbitevékenységre, és gyakran az ő érdekeik érvényesülnek pénzügyi kérdésekben.
Lakos Eszter találkozói szintén érdekesek. Ő a kutatási, energiaügyi és ipari bizottságban ül, és rendszeresen egyeztet nagy amerikai multinacionális cégekkel, többek között az Intel Corporation, az ExxonMobil, a General Electric, a Qualcomm, a Johnson & Johnson, a Mastercard Europe, valamint az európai Airbus képviselőivel. Emellett jelentős gyógyszeripari cégekkel is találkozott, például a dán Novo Nordiskkal.
Lakos Eszter a külföldi multinacionális cégeken túl találkozott egy német szervezettel is, a Stiftung Wissenschaft und Politikkal az európai szuverenitás és az európai autonómia kérdésében. A Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP), magyarul Tudomány és Politika Alapítvány egy német kutatóintézet, amely nemzetközi politikai és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Fő feladata, hogy a német Bundestagot és a szövetségi kormányt tanácsokkal lássa el kül- és biztonságpolitikai ügyekben, a saját gyakorlati kutatásai alapján. Ezt a német alapítványt szinte kizárólag a német kormány pénzeli, és olyan tanulmányokat írnak, amelyben azt bizonygatják, hogy az Európai Unióban vissza kell állítani a német hegemóniát. Az alapítvány szponzorjai között természetesen találunk multicégeket is, például a British Petroleumot vagy a Deutsche Bankot.
A Tűzfalcsoport megnézte több EP-képviselő naptárját és az Európai Parlamentben nem szokványos, hogy mezei EP-képviselők ilyen aktívan találkoznának nagy multicégek képviselőivel. Marad a kérdés továbbra is, hogy Magyar Péter emberi vajon miért egyeztetnek ennyit multik képviselőivel.
