Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat. A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon, ott majdnem nyolcezer ember után kutatnak a mai napig.
A térség többi országában lényegesen kevesebb embert nem találtak eddig meg: Koszovó 1700, Horvátország 1570, Macedónia kétszáz, Szerbia száz, Montenegró pedig hatvan ember után kutat.
Veljko Odalovic, az eltűntekért felelős szerbiai bizottság elnöke a szerbiai közszolgálati televízióban kiemelte: az eltűnteket nemzeti hovatartozástól függetlenül nyilvántartják, ennek pedig az az üzenete, hogy minden áldozatot egyformán tisztelnek. Az adatbázis segíti a keresést, egyben bemutatja a háborúk következményeit is – tette hozzá. Samira Krehic, a Nyugat-Balkánért felelős nemzetközi program vezetője szerint az adatbázis összeállításával sikerült túllépni azokon a nehézségeken is, amelyek a háború miatti nagyfokú elvándorlás következtében alakultak ki. Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.
Borítókép: Szerb harckocsi 1998-ban (Fotó: AFP)
