Európa háborúra készül, 4. rész – Több uniós vezető már a nukleáris fegyverekről beszél

A nők tömeges sorozása, Ukrajna támogatása nyugati katonákkal, orosz területekre mért csapások – a sok közül csak néhány háborúpárti kijelentés a uniós tagállamok vezetőitől. A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be az európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordozhatja. Összeállításunk negyedik részében arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború folytatását és kiterjesztését szorgalmazó nyilatkozatok önbeteljesítő jóslatként működhetnek és veszélybe sodorhatják az egész kontinens biztonságát.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2025. március 22-én meglátogatja a lengyel határőrség katonáit Fotó: Aleksander Kalka Forrás: NurPhoto/AFP

Ezt követően pedig azt fejtegette, hogy az ukránoknak képesnek kell lenniük csapást mérni orosz területekre, az utánpótlási vonalakra és az Ukrajna támadására készülő katonai egységekre. Landbergis mindezt annak sürgetésével tetézte: „a nyugati katonai kiképzőknek vissza kell térniük Ukrajnába, hogy felgyorsítsák az új erők kiképzését”. 

Harci lázban a britek

Az Egyesült Királyság politikusainak nyilatkozatai ugyancsak arról tanúskodnak, hogy a szigetország vezetése háborús lázban ég. Így például Keir Starmer miniszterelnök arról beszélt a minap, hogy szárazföldi egységeket és légierő-kapacitást – „csizmákat a földön és repülőgépeket a levegőben” – egyaránt készek bevetni az ukránok oldalán. Rob Magowan altábornagy, a brit védelmi vezérkar helyettes vezetője pedig kijelentette: azonnal a tettek mezejére lépnének, amennyiben Oroszország további kelet-európai országokat támadna meg. 

– Ha a brit hadsereget ma este harcba hívnák, ma este harcba szállna 

– hangoztatta Magowan a brit parlament védelmi bizottsága előtt. 

A pánikkeltésből a különböző elemzőközpontok is kiveszik a részüket. A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat például azzal riogatott egy februárban közzétett jelentésében, hogy Oroszország európai uniós országok ellen is képes lehet háborút indtani a következő esztendőkben. A dokumentum készítői úgy vélték: amennyiben Oroszország a NATO-t katonailag gyengének vagy politikailag megosztottnak érzékeli, akkor öt éven belül akár nagyszabású háborút is indíthat a kontinensen. Kétéves távlatban pedig azt tartják elképzelhetőnek, hogy Oroszország a Balti-tenger térségében kezdeményezhet egy regionális konfliktust. 

Önbeteljesítő jóslat

– A háborús pánik azonban önbeteljesítő jóslattá válhat – erre már Bart Cammaerts professzor, a London School of Economics kommunikációs szakértője figyelmeztetett. Szavai szerint történelmi példák támasztják alá, hogy amikor a nemzetek „a béke érdekében” készülnek a háborúra, gyakran éppen ez vezet konfliktushoz. Ennek fényében intő adat, hogy az Atlantic Council felmérése szerint a biztonsági szakértők több mint 40 százaléka véli úgy, 2035-re többfrontos háború alakulhat ki a legnagyobb hatalmak között. 

Megőrzött józanság

Mindeközben az európai népesség többsége még őrzi a józanságát. A háborús készültség kapcsán két nagy merítésű nemzetközi felmérés is készült tavaly. A YouGov kutatása azt találta: a vizsgált hét nyugat-európai országban jelentősen nőtt azok aránya, akik Ukrajnában tárgyalásos megoldást részesítenek előnyben, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy Oroszország bizonyos ukrán területek felett megőrizné az irányítást. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának a 15 európai országra kiterjedő felmérése szerint pedig a többség vélekedik így.