Kína visszavágott, vízumkorlátozásokat vezet be Tibet miatt

Újabb fordulatot vett a Peking és Washington közötti diplomáciai konfliktus. Kína vízumkorlátozásokat jelentett be több amerikai állampolgárral szemben, válaszul az Egyesült Államok korábbi szankcióira, amelyek a tibeti területekhez való hozzáférést korlátozó kínai tisztviselőket célozták.

2025. 04. 15. 19:00
Hszi Csin-ping kínai elnök Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai külügyminisztérium közlése szerint azok az amerikai személyek érintettek, akik „rosszindulatúan viselkedtek” Tibethez kapcsolódó ügyekben. Bár a konkrét neveket nem hozták nyilvánosságra, a lépés egyértelmű válasz azokra a vízumkorlátozásokra, amelyeket Washington két héttel korábban rendelt el azon kínai hivatalnokok ellen, akik a tibeti területekhez való külföldi hozzáférést korlátozták. A diplomácián túl a gazdaságban is éleződik a feszültség Kína és az USA között. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Hszi Csin-ping elnök ázsiai körútra indult, hogy szövetségeseket szerezzen az amerikai vámok ellen.

Kína vízumkorlátozásokat vezet be amerikaiak ellen
Kína vízumkorlátozásokat vezet be amerikaiak ellen
Fotó:  AFP

Az USA szerint Kína akadályozza a hozzáférést Tibethez

Az Egyesült Államok azt rója fel Pekingnek, hogy rendszeresen akadályozza amerikai diplomaták, újságírók és nemzetközi megfigyelők bejutását Tibetbe és a tibeti régióba. A washingtoni külügyminisztérium korábban „korlátlan hozzáférést” követelt ezekhez a területekhez. Peking ugyanakkor visszautasítja a bírálatokat. Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: 

Tibet Kína belügye. Az Egyesült Államok a kínaiak elleni vízumkorlátozásokkal visszaél, ezzel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és az államközi kapcsolatok alapvető normáit.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Tibet „nyitott” a világ felé, és Kína szívesen fogad minden baráti szándékú látogatót, aki utazni vagy üzletelni kíván a régióban. Ugyanakkor hozzátette: 

Kína határozottan ellenzi, hogy bármely ország a vallás, kultúra vagy emberi jogok nevében beleszóljon a tibeti ügyekbe.

Tibet 1950 óta áll kínai ellenőrzés alatt, Peking ezt az időszakot a „békés felszabadítás” időszakának nevezi, amely szerintük véget vetett a feudális jobbágyrendszernek. Ezzel szemben a száműzött tibeti közösségek és több nemzetközi emberi jogi szervezet az elnyomás és az asszimiláció szimbólumaként tekint Kína tibeti politikájára.

A jelenlegi szabályok szerint Tibetbe külföldi turisták csak csoportosan, előzetes engedéllyel utazhatnak.

A diplomatáknak és külföldi újságíróknak pedig külön jóváhagyást kell kérniük a helyi hatóságoktól, hogy beléphessenek a területre.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.