Az egész térségre nézve biztonsági fenyegetéssel jár a frontról visszatérő ukrán katonák és fegyverek rendezetlen sorsa – írta lapunk korábban a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése kapcsán. Ukrajna uniós csatlakozása emiatt is komoly kockázatot jelent Magyarország és Európa számára.
Ukrajnában komoly problémát jelent a bűnözés. 2023-ban két és félszer annyi bűncselekményt (475 ezer) regisztráltak Ukrajnában, mint hazánkban (178 ezer).
Az Ukrán Jogtudományi Központ adatai szerint míg 2022-ben főként háborús bűncselekmények magas száma emelte elsősorban a statisztikát, de 2023-ban már a klasszikus értelemben vett bűncselekmények száma is jelentősen nőtt: a csalások száma két és félszeresére emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké 13 százalékkal, a lopásoké 18 százalékkal, míg az emberi élet és egészség elleni bűncselekményeké 47 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
2022-ben 85 285 bűnelkövetőt regisztráltak Ukrajnában, amely húszszázalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. 2023-ban ez a szám 108 271-re nőtt – ez 26 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, írja a Tényellenőr elemzése.
A közbiztonságot tovább nehezíti, hogy az elmúlt évek pénzügyi válsága miatt Ukrajna jelentős mértékben csökkentette a fogvatartottak számát. Ennek következtében 2023-ra – a 2013-as adatokhoz képest – az elítéltek mintegy kétharmada, hozzávetőlegesen 101 ezer fő, már szabadlábra került.
Ez a tendencia különösen fontos szempont lehet Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása esetén, mivel az EU tagállamaiban a visszaeső bűnelkövetők aránya általában 30 és 50 százalék között mozog. Ez alapján feltételezhető, hogy a szabadlábra helyezett korábbi elítéltek közül 30–50 ezren potenciálisan újabb bűncselekményeket követhetnek el. Amennyiben ezen személyek csupán tíz százaléka Magyarországon válna ismét bűnelkövetővé, a velük kapcsolatos fogvatartási költségek évente akár 25 milliárd forintos terhet is róhatnak a magyar államkasszára és a magyar közbiztonság romlása komoly veszteséget okozna Magyarország turizmusának is.
A Századvég számításai szerint, ha a jelenleg Ukrajnában elkövetett bűncselekmények csupán egy százaléka Magyarországra tevődne át, a jelenlegi közbiztonsági szint fenntartásához körülbelül ezer új rendőr és terrorelhárító felvételére lenne szükség. Ez éves szinten hozzávetőleg 13 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek.
Ukrajnában virágzik a fegyver- és drogkereskedelem
Ukrajnában régóta fennálló gondot jelent az illegális fegyverkereskedelem, amely az utóbbi években jelentős fellendülést mutat. Az ukrán fegyverkereskedők nem csupán kézifegyverekkel üzletelnek, hanem már a nagyméretű katonai eszközök feketepiaca is a látókörükbe került. Egyre több olyan eset lát napvilágot, amikor a Nyugat által Ukrajnának szállított fegyverek végül terrorszervezetekhez vagy bűnszervezetekhez kerülnek. A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) legutóbbi, a témáról szóló jelentése szerint ez komoly veszélyt jelent – írta a Global Initiative.
Lapunk arról is írt korábban, hogy a háború után sok ukrán katona kerülhet kilátástalan helyzetbe, így illegális megélhetés után néz majd. Ők vélhetően kedvezőtlen gazdasági és munkaerőpiaci helyzettel lesznek kénytelenek szembenézni.
Az általuk értékesített és feketepiacra kerülő fegyverek és a zsoldosnak álló katonák más válságövezetekbe jutva további térségeket destabilizálhatnak, ami újabb migrációs hullámot indíthat, minden eddiginél nagyobb nyomást helyezve a magyar határvédelemre.
A Tényellenőr szerint a legmegdöbbentőbb az az eset volt, amikor egy 23 mm-es légvédelmi ágyút, a Zu–23-2 -t próbálták meg eladni, 7500 dollárért. Az elemző intézet szerint ez a fegyver mérete és képességei alapján vélhetően már egy nagyobb fegyverpiacon került értékesítésre: terroristák vagy nem állami fegyveres csoportok számára adhatták el.
Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró szerint már a háború korai szakaszában megjelentek Lengyelországban, Romániában és Ukrajna egyéb szomszédos országaiban azok a fegyverek, amelyeket az Egyesült Államok eredetileg Kijevnek küldött segítségnyújtás céljából.
A mexikói Milenio TV tett közzé felvételeket arról, hogy egy, az Öböl-kartellhez (Cartel Del Golfo) köthető fegyveres egy svéd gyártmányú AT–4 páncéltörő rakétarendszert használ. Ezt a fegyvert az amerikai hadsereg ugyancsak használja, sőt Ukrajnának is szállítottak belőle.
Ukrajnában egy 2023-as becslés szerint az intravénás kábítószer-használók száma eléri a 317 ezret, ami 47-szerese a magyarországi aránynak. Ukrajna uniós csatlakozása után ha csupán minden századik ukrán intravénás szerhasználó Magyarországra költözne, az éves szinten körülbelül 3,5 milliárd forintos költséget jelentene az ellátórendszer számára.
Hatalmas probléma a járványveszély is
Ukrajna uniós csatlakozásával, a határok megnyitásával járványveszélyes helyzet is kialakulhat. Írtunk róla korábban, hogy a gyorsan terjedő, antibiotikumokra nem reagáló baktériumok aggasztó mértékben vannak jelen az ukránoknál, írta a Science .
A szakértő szerint Ukrajnában ugyan létezik védőoltásprogram, ám az nem egységes. Különböző típusú oltóanyagokat alkalmaznak az egyes területeken, és nem követik nyomon szorosan az átoltottságot, vagyis, hogy ki kapott vakcinát és ki nem. Így van ez a kanyaró vagy a járványos gyermekbénulás tekintetében is, ami szintén veszélyt jelent Magyarországra.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy jelentős biztonsági kockázatot jelentene Ukrajna felvétele az Európai Unióba.
Véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-tagságáról
