Magyar–izraeli kapcsolatok: stabil partnerség Tel-Avivval

A magyar–izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek. Az elmúlt évek politikai és gazdasági eseményei lehetővé tették a két állam még szorosabb együttműködését, így az addig is stabilnak tekinthető szövetséget még magasabb szintre sikerült emelni. Mára a közel-keleti országok közül Izraellel tartja fenn Magyarország a legszorosabb kapcsolatrendszere egyikét, mely a jelenlegi háborús helyzetben is megmutatkozik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében áttekintést nyújt az izraeli gazdaság helyzetéről, valamint a bilaterális viszony gazdasági vonatkozásairól is.

Izrael nemzeti lobogója áll, a háttérben a budapesti Budai Vár látható 2025. április 2-án, az izraeli miniszterelnök látogatásának előkészületeiként Fotó: Kisbenedek Attila Forrás: AFP

(Fotó: Oeconomus)

Izraelben az elmúlt évek során dinamikus növekedésnek indult a beáramló FDI volumene. 2022-ben az UNCTAD adatai szerint az országban elhelyezett tőkebefektetések összege elérte a 27 760 millió USD-t. A legfőbb befektető Izraelben az Amerikai Egyesült Államok, a beáramló FDI több mint 50 százaléka jellemzően innen származik. Elsősorban a fém- és elektronikai termékek gyártása, valamint a szolgáltatási szektorban az informatikai és kommunikációs vállalkozások, valamint a tudományos területek érintettek. A kihelyezési oldalon Izrael a legtöbb tőkét Hollandia felé küldi, ahol a vegyipari termékekkel foglalkozó társaságok mellett a pénzügyi szolgáltatási ágazatokba áramlik a tőke.

Magyarország az 1948-as eseményeket követően hamarosan fel is vette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítanunk. 

Az 1989-es demokratikus fordulatot és rendszerváltást követően a keleti blokk országai közül az elsők között kezdtük el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai kapcsolatokat, amelyek mára számos területet lefednek:

• együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem;
• a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók;
• az antiszemitizmus elleni globális fellépés;
• a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködések fokozása.

(Fotó: Oeconomus)

A gazdasági együttműködések fejlődését jól jelzi, hogy a 2000-s évek óta folyamatosan és nagymértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. A kétoldalú külkereskedelmet is ez a magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya. 2021-ben 424 millió dollár értékben szállítottunk termékeket Izraelbe. A hazánkba érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. 

A Magyarországra érkező izraeli termékimport értéke 2021-ben 224 millió dollár volt. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, az európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.

(Fotó: Oeconomus)

A két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es év tekinthető eredményesnek. 2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti ország részéről. Magyarországon főként a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár Zrt., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártás területén (Cardo Bútor- és Matracgyártó Kft.) találkozhatunk izraeli befektetőkkel. 

A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, K+F, tudás- és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg mint potenciális befektetők. A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi célokra is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd. harci drónokat gyártanak majd Magyarországon. Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, melyeket részben Nyírtelken gyártanak.

Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedek során. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így a jelenleg kialakult háborús helyzet kapcsán is Magyarország a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot.

Borítókép: Izrael nemzeti lobogója, a háttérben a budai Várral 2025. április 2-án, az izraeli miniszterelnök látogatásának napján (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)