Magyar–izraeli kapcsolatok: stabil partnerség Tel-Avivval

A magyar–izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek. Az elmúlt évek politikai és gazdasági eseményei lehetővé tették a két állam még szorosabb együttműködését, így az addig is stabilnak tekinthető szövetséget még magasabb szintre sikerült emelni. Mára a közel-keleti országok közül Izraellel tartja fenn Magyarország a legszorosabb kapcsolatrendszere egyikét, mely a jelenlegi háborús helyzetben is megmutatkozik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében áttekintést nyújt az izraeli gazdaság helyzetéről, valamint a bilaterális viszony gazdasági vonatkozásairól is.

Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány2025. 04. 02. 17:59
Izrael nemzeti lobogója áll, a háttérben a budapesti Budai Vár látható 2025. április 2-án, az izraeli miniszterelnök látogatásának előkészületeiként Fotó: Kisbenedek Attila Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mai modern izraeli államot 1948. május 14-én alapították, lakosságát pedig főként azok a zsidó vallásúak és leszármazottaik teszik ki, akik a második világháború, valamint a holokauszt után a térségbe tértek vissza. Népességében jelentős az arabok száma is, 2022-ben a teljes lakosság (9,6 millió fő) 21,1 százalékát tették ki. A Közel-Kelet országai közül az egyik legfejlettebb gazdaságú állam, ahol a technológiai és ipari high-tech megoldások is magas színvonalat képviselnek. Földrajzi helyzete ugyan nem kedvez a mezőgazdaságnak, sem az egyes ipari szektoroknak, mégis sikerült önellátóvá válnia az agrártermelés szempontjából. Kivételt csak a marhahús és a gabonafélék jelentenek, ezekből importra szorul az ország.

(Fotó: Oeconomus)

Mivel az ország ásványi kincsekben szegény, az ipar szerkezete sajátos jegyeket mutat. A legfontosabb iparágak között van a csúcstechnológiai termékek gyártása, a fémfeldolgozás (főként importnyersanyagokból), a katonai és védelmi felszerelések gyártása, a textilipar, az élelmiszeripar, valamint az építőipar is. Jelentős bevételi forrást biztosít a turizmus, ami főként a tengerparti városokra és történelmi-vallási emlékhelyekre koncentrálódik. Az ország gazdasági lehetőségeire nagy hatással van a földközi-tengeri térségben néhány éve feltárt új gázlelőhelyek kitermelése is. Az erre vonatkozó regionális együttműködések már 2016-ban megindultak, ekkor Izrael Jordániával kötött megállapodást, továbbá ezt követően Egyiptommal hozott tető alá hasonló szerződést gázszállításra vonatozóan.

(Fotó: Oeconomus)

Exportjában az elektronikai berendezések, szoftverek, számítástechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, gyümölcsök, vegyi anyagok, haditechnikai eszközök, valamint csiszolt gyémántok teszik ki a legnagyobb arányt. Elsődleges exportpartnere az USA, az Egyesült Királyság, Hongkong, Kína és Belgium. Importjában főként a nyersanyagok, hadi eszközök, termelőeszközök, üzemanyagok, gabonafélék és egyéb fogyasztói javak szerepelnek. Fontos beszállító partnere az USA, Kína, Svájc, Németország, az Egyesült Királyság és Belgium is.

(Fotó: Oeconomus)

Izraelben az elmúlt évek során dinamikus növekedésnek indult a beáramló FDI volumene. 2022-ben az UNCTAD adatai szerint az országban elhelyezett tőkebefektetések összege elérte a 27 760 millió USD-t. A legfőbb befektető Izraelben az Amerikai Egyesült Államok, a beáramló FDI több mint 50 százaléka jellemzően innen származik. Elsősorban a fém- és elektronikai termékek gyártása, valamint a szolgáltatási szektorban az informatikai és kommunikációs vállalkozások, valamint a tudományos területek érintettek. A kihelyezési oldalon Izrael a legtöbb tőkét Hollandia felé küldi, ahol a vegyipari termékekkel foglalkozó társaságok mellett a pénzügyi szolgáltatási ágazatokba áramlik a tőke.

Magyarország az 1948-as eseményeket követően hamarosan fel is vette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítanunk. 

Az 1989-es demokratikus fordulatot és rendszerváltást követően a keleti blokk országai közül az elsők között kezdtük el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai kapcsolatokat, amelyek mára számos területet lefednek:

  • együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem;
  • a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók;
  • az antiszemitizmus elleni globális fellépés;
  • a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködések fokozása.
(Fotó: Oeconomus)

A gazdasági együttműködések fejlődését jól jelzi, hogy a 2000-s évek óta folyamatosan és nagymértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. A kétoldalú külkereskedelmet is ez a magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya. 2021-ben 424 millió dollár értékben szállítottunk termékeket Izraelbe. A hazánkba érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. 

A Magyarországra érkező izraeli termékimport értéke 2021-ben 224 millió dollár volt. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, az európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.

(Fotó: Oeconomus)

A két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es év tekinthető eredményesnek. 2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti ország részéről. Magyarországon főként a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár Zrt., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártás területén (Cardo Bútor- és Matracgyártó Kft.) találkozhatunk izraeli befektetőkkel. 

A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, K+F, tudás- és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg mint potenciális befektetők. A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi célokra is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd. harci drónokat gyártanak majd Magyarországon. Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, melyeket részben Nyírtelken gyártanak.

Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedek során. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így a jelenleg kialakult háborús helyzet kapcsán is Magyarország a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot.

Borítókép: Izrael nemzeti lobogója, a háttérben a budai Várral 2025. április 2-án, az izraeli miniszterelnök látogatásának napján (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.