A Niger élén álló katonai rezsim hivatalosan is megváltoztatta az ország nyelvpolitikáját: a francia nyelvet munkanyelvvé minősítették vissza, míg a hauszát – amely a legelterjedtebb nyelv az országban – nemzeti nyelvvé emelték. A döntést a „Charte de la refondation”, vagyis az újjáalapítás chartája tartalmazza, amelyet március 26-án hirdettek ki Niameyben, és amely átvette a felfüggesztett, 2010-es alkotmány szerepét.
Fotó: AFP
Niger új nyelvi rendet vezet be
A chartát Abdourahamane Tiani tábornok írta alá, aki 2023. július 26-án hajtott végre katonai puccsot az országban. Az új dokumentum 12. cikkelye szerint a nemzeti nyelv a hausza, míg a munkanyelvek az angol és a francia. Ezzel a francia, amely az előző alkotmány szerint hivatalos nyelv volt, csupán technikai szerepkört kapott. A dokumentum kilenc másik nyelvet is megnevez – például a zarma-songhai, fulfulde, kanouri, gourmantché és az arab –, mint „a Nigerben beszélt nyelvek”.
A változás nem csupán nyelvészeti kérdés: politikai és kulturális jelentőséggel is bír.
A rezsim korábban már kiléptette az országot az Frankofónia Nemzetközi Szervezetből (OIF), és olyan lépéseket tett, mint a francia nevet viselő utcák átnevezése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Franciaországgal.
A hausza nyelv dominanciája a mindennapi életben már korábban is nyilvánvaló volt: a lakosság nagy többsége beszéli vagy érti, különösen az ország déli részén található régiókban, mint Zinder, Maradi és Tahoua.
A francia ezzel szemben csupán a lakosság 13 százaléka által beszélt nyelv.
A februárban tartott nemzeti tanácskozások nyomán megalkotott charta nem csak a nyelvi kérdéseket rendezte. A katonai hatalom ideiglenességéről is rendelkezik: legalább öt évig maradnak hatalmon, amit a biztonsági helyzet alakulása függvényében módosíthatnak. Niger, Mali és Burkina Faso együtt már korábban is deklarálták, hogy a francia befolyás ellen közös politikai és katonai szövetséget hoznak létre, az úgynevezett Száheli Államok Szövetségét (AES).
A francia nyelv háttérbe szorítását sokan üdvözölték, de a közösségi médiában néhányan aggodalmuknak adtak hangot.
Egyesek szerint a nyelvi hierarchia átalakítása veszélyt jelenthet a nemzeti egységre, és felerősítheti az etnikai feszültségeket. A döntés ugyanakkor jól illeszkedik a junta szuverenista, Párizstól eltávolodó politikájába.
Borítókép: 2024. október 15-én, Niameyben egy hivatalos ünnepségen leplezik le az új táblát, amelyen a Charles de Gaulle sugárutat átnevezték Djibo Bakary sugárútra (Fotó: AFP)
