Az erőmű területén tett látogatása során Hrincsuk elmondta, hogy a támadás megrongálta a 2019-ben telepített masszív kupolát, amelyet azzal a céllal építettek, hogy megakadályozza a radioaktív anyagok kiszivárgását. A csernobili atomerőművet az orosz–ukrán háború elején elfoglalták az oroszok, majd Ukrajna visszaszerezte felette az irányítást.
Ukrajna dolgozik a javításon
A betonszarkofágot fedő acélkupolát 2019-ben helyezték a megsemmisült reaktor fölé, hogy egy újabb burkolattal védjék a külvilágot a sugárzástól.
Sajnos a támadás után az ív részben elveszítette a funkcióját. Úgy gondolom, májusra már meglesznek azok az elemzési eredmények, amelyeken most dolgozunk… Aktívan dolgozunk a helyreállításon. Az ívet természetesen helyre kell állítani, hogy semmilyen körülmények között ne fordulhasson elő szivárgás, hiszen a nukleáris és a sugárbiztonság garantálása az első számú feladat
– mondta a miniszter. A helyszínen egy 0,8 megawattos naperőmű is megkezdte működését, amely részben biztosítja a kizárási zóna, azaz az erőmű körüli tiltott övezet energiaellátását. A naperőmű átadását két közelgő nemzetközi konferencia elé időzítették, amelyek a nukleáris biztonság és az energetikai jövő kérdéseivel foglalkoznak. A február 14-i orosz dróntámadás következtében lyuk keletkezett a szerkezet külső burkolatán, és a robbanás a belső térben is kárt okozott. Oroszország a támadás tényét provokációnak minősítette, és elutasította a vádakat.
A védőszerkezet az 1986-os robbanás után sietve megépített szarkofágot zárja körül.
Hrincsuk hozzátette, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint azok a tudományos intézmények és cégek, amelyek a védőív telepítésében is részt vettek, most is közreműködnek a helyreállítási elemzésekben.
Évek óta mondjuk, hogy a kizárási zónát meg kell újítani. Ez a terület Ukrajna más részeinél sokkal jobban alkalmas a megújuló energia fejlesztésére
– hangsúlyozta a miniszter.
Borítókép: A csernobili erőmű sérült kupolája 2025 februárjában (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború
