Noha a bruttó számok enyhe növekedést mutatnak, a valós érték – a háztartások vásárlóerejének megfelelően – jelentősen csökkent a magas infláció, az emelkedő kamatok és az ingatlanpiac stagnálása miatt, írja a Brussels Signal.
Az átlagos vagyon 11 százalékkal csökkent 239 200 euróra, de ez az érték torzul a nagyon gazdag háztartások miatt, így kevésbé tükrözi a társadalom egészének helyzetét – állítják a tanulmány szerzői.
A középosztály szenved, a vagyoni egyenlőtlenség stagnál
A jelentés szerint nem nőtt a vagyoni egyenlőtlenség, sőt, a leggazdagabb tíz százalék részesedése a teljes vagyonból kissé csökkent: 2021-ben még 56 százalékot birtokoltak, 2023-ban pedig már „csak” 54-et. A Gini-együttható – amely a vagyoni egyenlőtlenséget méri – gyakorlatilag változatlan maradt: 72,4 százalék.
Ugyanakkor a Bundesbank megjegyzi, hogy ha figyelembe vesszük a nyugdíjrendszerekből és hasonló állami ellátásokból származó jövőbeli követeléseket is, akkor a vagyoni különbségek csökkennek. Ilyen számítások szerint a Gini-együttható akár 58 százalékra is csökkenhetne, különösen a szegényebb háztartások esetében, akiknek ezek az állami jogosultságok jelentősen javítják a pénzügyi helyzetét.
