Szergej Lavrov: A háború elhúzódásáért nem Oroszország, hanem a Nyugat a felelős + videó

Az Ultrahang legfrissebb adásában Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere volt Király Tamás vendége. A beszélgetésben a többi között a budapesti tárgyalások, az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval folytatott egyeztetések, az orosz–ukrán háború kilátásai, valamint a magyar–orosz kapcsolatok kerültek szóba. Lavrov részletesen beszélt az isztambuli béketárgyalások kudarcáról, a nyugati befolyásról, az orosz területi igényekről és arról is, miért tartja képmutatónak a Nyugat vádjait az „elrabolt ukrán gyerekekről”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Fotó: SERGEI ILNITSKY Forrás: POOL

Szergej Lavrov felidézte: a háború elején Oroszország készen állt a tárgyalásra, ám az ukrán fél külső nyomásra elállt ettől.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Fotó: EVGENIA NOVOZHENINA/POOL

„A művelet megindítása után az ukránok tárgyalásokat kértek. Megegyeztünk, több fordulót tartottunk Belorussziában, majd Isztambulban. Ott az ukrán küldöttség egy dokumentumot nyújtott be, amely a szerződés alapjául szolgálhatott volna. Elfogadtuk, alá is írták. Aztán Boris Johnson közölte velük, hogy ne tegyék, hanem folytassák a harcot Oroszország ellen, amíg le nem győznek minket” – mondta Lavrov.

A tárcavezető szerint ez volt az a pillanat, amikor a Nyugat „megölte a béke esélyét”. Lavrov úgy fogalmazott, a háború elhúzódásáért nem Oroszország, hanem a Nyugat felelős, amely szerinte mindent megtesz, hogy „Ukrajnát eszközként használja Oroszország gyengítésére”.

A külügyminiszter élesen reagált a háborús bűnökkel, különösen a gyerekek elhurcolásával kapcsolatos vádakra is.

A hazugság és a propaganda mennyisége megdöbbentő. Halljuk, hogy Oroszország több tízezer gyermeket rabolt el. Az isztambuli tárgyalásokon kértük, adják meg a listát az eltűntekről. Végül kaptunk egy 339 nevet tartalmazó jegyzéket. 339, nem tízezer, és közülük sokan felnőttek voltak, sokuk Európában tartózkodik. Mégis továbbra is azzal vádolnak, hogy gyerekeket rablunk

 – mondta Lavrov.

A miniszter szerint a Nyugat által hangoztatott „visszavonulás az 1991-es határokig” irreális, hiszen az orosz ajkú lakosság nagy része már nem tekinti magát ukránnak.

„Ha az 1991-es határokon belül hagyjuk ezeket a területeket, mi történik azokkal az emberekkel, akiket Ukrajna éveken át nyíltan másodrendűnek, sőt fajnak nevezett? Zelenszkij még a háború előtt azt mondta, hogy aki orosz kultúrához tartozónak érzi magát, az költözzön Oroszországba a gyerekei biztonsága érdekében. A donyecki, luganszki, zaporizzsjai és herszoni emberek valójában csak megfogadták a tanácsát – visszatértek Oroszországba” – fogalmazott.

Lavrov beszélt Odessza helyzetéről is, miután korábban Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a város „ősi orosz település”.

„Odessza helyén egykor egy kis falu volt. Nagy Katalin építtette át, ő hozta létre a kikötőt, az utakat, a gyárakat. Ezért mondta az elnök, hogy Odessza orosz város. Az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, de amikor a város alapítójának, Nagy Katalinnak az emlékművét a kijevi rezsim eltávolította, az UNESCO hallgatott. A francia főigazgató egy szót sem szólt” – mondta a külügyminiszter.

Lavrov kijelentette: Oroszország céljai nem változtak, és a béke csak akkor lehet tartós, ha a Nyugat befejezi Ukrajna felfegyverzését.

Meg vagyunk győződve arról, hogy a nép megmentéséhez meg kell védenünk azokat, akik mindig is az orosz kultúrához tartoztak – akik oroszul beszéltek, oroszul tanították a gyerekeiket, orosz filmeket néztek. A jogfosztás és az orosz történelem eltörlése már jóval a hadművelet előtt elkezdődött. A NATO terjeszkedése, a bázisok kiépítése és az orosz nyelvű közösségek üldözése voltak a kiváltó okok. Ezt mindenkinek meg kell értenie

 – mondta.

Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugat és Ukrajna részéről képmutatás, amikor pusztán a háború befejezéséről és a tűzszünetről beszélnek, miközben nem hajlandók szembenézni a konfliktus valódi okaival. Úgy fogalmazott: „Az emberek csak azt kérdezik, hogy mikor fejezik be a háborút, mikor lesz tűzszünet. Ez nem őszinte, ha úgy vesszük. Egy őszinte vita az lenne, ha mindenekelőtt azt mondanák az ukránoknak, hogy állítsák vissza a nyelvi jogokat.”

Szerinte Ukrajna sorra hozza az alkotmányt és a nemzetközi egyezményeket sértő törvényeket, amelyek diszkriminálják a nemzeti kisebbségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat is. Hozzátette: „Nincs egyetlen olyan nemzetközi egyezmény sem, amely kimondaná, hogy vannak olyan nyelvek, amelyek fontosabbak másoknál. Olyan ez, mint Orwellnél: minden állat egyenlő, de egyesek egyenlőbbek, mint mások.”

Lavrov arról is beszélt, hogy nagyra értékelik Magyarország szerepét a kisebbségi jogok védelmében, és külön kiemelte: „Többször beszéltem Szijjártó Péterrel, és ő biztosított arról, hogy Magyarország minden nemzeti kisebbség jogaiért küzd.”

A külügyminiszter úgy vélte, Brüsszelben „senki sem akar emlékezni” arra, hogy Magyarország elérte: az ukrán uniós csatlakozási fejezetekben szerepeljen a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna nem vonja vissza az alkotmányát és a nemzetközi egyezményeket sértő intézkedéseket, addig nem lehet szó valódi békéről.

Szükségünk van egy ütközőzónára, mert az ukránok folytatják az orosz területek bombázását és drónozását. A békéről csak akkor beszélhetünk, ha megvédjük azokat az embereket, akik mindig is az orosz kultúrához tartoztak

 – jelentette ki.

Júliusban Szergej Lavrov exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek. Az orosz külügyminiszter az orosz–ukrán háború mellett a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokat is értékelte:

– Oroszország a korábbiakban is, most is nyitott az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére. Ennek azonban valóban a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről. Nincs szükségünk olyan szünetre, amelyet a kijevi rezsim és külső patrónusai a csapatok átcsoportosítására, a mozgósítás folytatására és katonai képességük megerősítésére használna fel.

Fenntartható rendezés nem lehetséges a konfliktus kiváltó okainak elhárítása nélkül. Mindenekelőtt meg kell szüntetni Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket. Legalább ilyen fontos az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása azokon a területeken, amelyek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt maradnak, mivel 2014 után az mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát.

Szükséges a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luganszki Népköztársaság, a Zaporozsjei és a Herszoni terület Oroszországba való befogadásával kialakult új területi realitások nemzetközi jogi elismerése. Ezen területek lakói népszavazáson, szabad akaratnyilvánítással határozták meg sorsukat. Napirenden szerepel Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, az oroszellenes szankciók feloldása, az Oroszország elleni bírósági keresetek visszavonása és a Nyugaton jogtalanul lefoglalt eszközök visszaszolgáltatása – mondta Tóth Tamás Antalnak Szergej Lavrov.

Mutatjuk az Ultrahang teljes adását: 

Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: Pool/Sergei Ilnitsky)