Oroszországtól tart a NATO

A NATO védelmi miniszterei ma Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású fegyverkezési programjának előkészületeit. A megbeszélések fókuszában a szövetség keleti szárnyának megerősítése és az elrettentő képességek fejlesztése áll – válaszul a romló globális biztonsági helyzetre és Oroszország egyre nyíltabb fenyegetéseire.

Az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtó Csoport és a NATO Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtó és Kiképző Csoportjának parancsnoka, Curtis Alan Buzzard amerikai altábornagy (balra), Boris Pistorius német védelmi miniszter (balról a második), Mark Rutte NATO-főtitkár (jobbról a második) és Christopher Cavoli, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának amerikai hadseregének parancsnoka Fotó: John Thys Forrás: AFP

A történelmi hasonlat nyilvánvaló üzenet a szövetség erejéről, még ha a birodalmak bukásának példáit ezúttal el is hallgatta. Rutte célja egyértelmű: a belső egység és a külső elszántság hangsúlyozása, írja az Origó.

Elrettentés és egységes fellépés: a brüsszeli tárgyalások tétje

A védelmi miniszterek számára ez az utolsó lehetőség, hogy egyeztessék álláspontjukat a három hét múlva Hágában esedékes NATO-csúcs előtt, ahol a szövetség új stratégiai irányvonalát véglegesítik. A fő kérdés: hogyan lehet egységesen és hatékonyan fellépni egy esetleges katonai agresszióval szemben.

Jelenleg a tagállamoknak hivatalosan GDP-jük legalább 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, ám ezt továbbra sem mindenki teljesíti. Donald Trump januárban váratlanul 5 százalékos célkitűzést javasolt, amit sokan először túlzónak tartottak. 

Rutte azonban láthatóan nem zárkózik el ettől, sőt: nyitva hagyja a lehetőséget, hogy ez a szám a jövőben akár irányadóvá váljon.

Új megközelítés: a katonai infrastruktúra is beleszámíthat

A NATO új megközelítése szerint a katonai célú infrastruktúra – például utak, vasutak, hidak – fejlesztése is beleszámíthatna a védelmi kiadásokba. Ez akár 1,5 százalékot is jelenthetne a GDP arányában, különösen fontos lehet olyan országok számára, mint Németország, amely kulcsszerepet játszik a logisztikai utánpótlásban. A maradék 3,5 százalékot így közvetlen katonai célokra – fegyverekre, lőszerekre, személyzetre – lehetne fordítani.

A javasolt 5 százalék mögött nem csupán költségvetési, hanem politikai üzenet is húzódik. Ha az európai tagállamok és Kanada teljesítik Trump elvárásait, talán elkerülhetők az újabb fenyegetések, miszerint az Egyesült Államok kivonulna Európa védelméből. Ugyanakkor egyre több vezető ismeri fel: fel kell készülni arra az eshetőségre is, ha az amerikai elkötelezettség csökken, és Európának önállóbban kell gondoskodnia a biztonságáról.

Boris Pistorius német védelmi miniszter (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)

Pistorius: Ne százalékokról, hanem szükségletekről beszéljünk!

Boris Pistorius német védelmi miniszter óvatosabban viszonyul az arányokra épülő vitához. Véleménye szerint a hangsúlyt a valós katonai szükségletekre kell helyezni, és „felnőtt módjára” kell megvitatni, hogy mi a ténylegesen megvalósítható. A mostani találkozón ezért olyan konkrét kérdések kerülnek előtérbe, mint a légvédelem fejlesztése, a gyors szállítási képességek, hosszú hatótávolságú fegyverek és modern drónrendszerek beszerzése. Németország esetében a hadsereg létszámának növelése is napirenden van.

A legnagyobb kérdés: Mi történik, ha Amerika kivonul?

A háttérben egy mindent meghatározó dilemma húzódik: mi történik, ha a jövőben az Egyesült Államok valóban visszavonul bizonyos szerepeiből a NATO-n belül? Jelenleg a szövetség katonai képességeinek jelentős részét Washington biztosítja. Ha ez változik, az európai tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy saját erejükből tartsák fenn a szövetség védelmi képességeit – vagy legalábbis pótolják a hiányokat egy válság esetén.

Borítókép: Az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtó Csoport és a NATO Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtó és Kiképző Csoportjának parancsnoka, Curtis Alan Buzzard amerikai altábornagy (balra), Boris Pistorius német védelmi miniszter (balról a második), Mark Rutte NATO-főtitkár (jobbról a második) és Christopher Cavoli, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának amerikai hadseregének parancsnoka (Fotó: AFP/John Thys)