Starmer megígérte, hogy felkészülnek az orosz fenyegetésre, csak azt nem tudni, miből

Európa háborús fenyegetettsége nő, de a brit kormány továbbra is csak szavakban készül a lehetséges harcokra. Hiába ígéri a brit miniszterelnök a brit haderő megerősítését, a legújabb stratégiai védelmi tervek finanszírozására nem különítettek el új forrásokat. Így az orosz fenyegetésre adott brit válasz könnyen elégtelen lehet.

A brit kormány egyelőre csak ígérget Fotó: FINNBARR WEBSTER Forrás: POOL

A brit védelmi politika évtizedek óta a célokat kijelöli, de a forrásokat nem rendeli hozzájuk. A miniszterelnökök hangzatos beszédeket tartottak a fegyveres erők megerősítéséről, de ritkán mutatták meg, honnan jön majd a pénz a drága haditechnikai fejlesztésekre. Az erőről szóló ígéretek üresek maradnak, ha nem társulnak hozzájuk pénzügyi források és katonai kapacitások – ami hatalmas fenyegetést jelenthet az országra, különösen az egyre növekvő orosz fenyegetés fényében. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette ugyan a stratégiai védelmi felülvizsgálat (SDR) eredményét, tele grandiózus kifejezésekkel – például egy „csatára kész, páncélba öltözött nemzet” képével –, de új pénzforrást nem rendelt a megvalósításhoz. A nagy kérdés azonban az, hogy a britek költségvetése elbírja-e majd a növekvő védelmi kiadásokat, mivel már a betegellátás is az összeomlás szélére sodródott az Egyesült Királyságban. A fenyegetések pedig csak sorjáznak.

A brit miniszter megígérte, hogy felkészülnek a növekvő orosz fenyegetésre, csak azt nem, hogy miből (Fotó: Finnbarr Webster)

• Európa nemzetei sorra növekvő orosz fenyegetésről számolnak be,
• Nagy-Britannia is bejelentette, hogy lépéseket tesz, azért hogy felkészüljön egy esetleges orosz támadásra,
• A stratégiai védelmi felülvizsgálat fontos hiányosságokra derített fényt a briteknél,
• Levonták a tapasztalatokat az orosz–ukrán háború kapcsán: a drónok elengedhetetlen részévé váltak a modern hadviselésnek,
• Egy dolog aggasztó és erre több angol médium is fegyelmeztetett: a tervek jól hangzanak, de pluszforrások nélkül csak tervek maradnak.

Egyelőre tehát csak üres ígéreteket kaptak a britek: 2027-re a GDP 2,5 százalékát fordítanák védelmi kiadásokra, és csupán egy „ambíciót” fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a háromszázalékos szint elérése a végcél a következő parlamenti ciklusban, vagyis 2034-ig.

Orosz fenyegetés: háborúra készülnek Európa nemzetei

A The Telegraph cikke szerint a brit miniszterelnöknek mindenekelőtt vállalnia kellett volna, hogy legkésőbb 2029-re a GDP három százalékát védelemre fordítják – ez egyre inkább európai konszenzusnak számít. Minden NATO-tagállam, amely Oroszországgal határos, már most minimumnak tekinti a három százalékot. Lengyelország már több mint négy százalékot költ, jövőre pedig öt fölé tervezi emelni a védelmi kiadások mértékét. Észtország, Lettország és Litvánia is három százalék fölött jár, és öt százalék felé tartanak, míg Finnország célja szintén a három százalék elérése 2029–re.

Starmer valóban biztos abban, hogy Moszkva nem fog NATO-tagállamot megtámadni vagy egy nagyobb háborút indítani Európában 2034 előtt?

Erről sokan eltérő véleményt fogalmaztak meg: például a német Carsten Breuer tábornok a héten arra figyelmeztetett, hogy Oroszország akár már 2029-re képes lehet egy NATO-ország elleni támadásra. Az elemzők ezt jósolják – nekünk tehát 2029-re készen kell állnunk – mondta a tábornok. Arról, hogy melyik ország mikor számol egy lehetséges orosz támadással itt olvashat bővebben:

Sok tanulságot levonhatunk Ukrajna révén

Az orosz–ukrán háború egyértelmű tanulságokat hordoz: a létszám számít. A legfejlettebb technológia vagy kiberképesség sem pótolja azt a kegyetlen realitást, hogy a nagy intenzitású háborúk emberáldozatokkal járnak. A hadseregnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy elviseljék a veszteségeket, és képesek legyenek újraépíteni harci erejüket.

Aggodalomra ad okot, hogy a csaknem hetvenmilliós Nagy-Britannia képtelen fenntartani egy 82 ezer fős hadsereget – pedig ez csak a 2015-ös védelmi áttekintés szerény célja volt. Jelenleg a kiképzett katonák száma 73 ezer alatt van, és tovább csökken.

Eközben az orosz hadsereg havonta harmincezer új katonát toboroz. Ha a brit kormány valóban komolyan venné a helyzetet, mindent megtenne a hadsereg létszámának növeléséért – már az iskolákban és egyetemeken is népszerűsítve a katonai karriert. Ehelyett John Healey védelmi miniszter hétfőn megerősítette: 

a brit hadsereg létszáma további négy évig nem fog emelkedni.

A brit kormány egyelőre csak ígérget

A jelentésben az áll, hogy Nagy-Britannia „legfeljebb” 12 új atomtengeralattjárót épít a 2030-as évek végéig. Ez örvendetes, ám a „legfeljebb” szó árulkodó: a kormányok ezt a kifejezést akkor használják, amikor tudják, hogy nem fogják megépíteni a maximális számot, de szeretnék azt a benyomást kelteni, hogy talán mégis. 

A drónok alapfelszereltségnek számítanak a modern hadviselésban

Ukrajna nemrégiben megbénította Oroszország nukleáris fegyverarzenáljának légi komponensét: felfegyverzett drónjait küldte az ellenséges orosz bombázók megsemmisítésére. 

Korábban pedig a Fekete-tengeri flotta kényszerült elhagyni a szevasztopoli kikötőt tengeri drónok támadásai miatt. A frontvonalon a drónok váltak a legfontosabb eszközökké – egyesével vadásszák le a katonákat, és ellehetetlenítik a harckocsik és a páncélozott szállítójárművek bevetését.

A tanulság világos, ha Nagy-Britannia valóban képes akar lenni arra, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, több drónra van szüksége.

Healey bejelentette, hogy megduplázzák a drónokba történő befektetést, levonják a tanulságokat Ukrajna háborújából és még inkább a csúcstechnológiára összpontosítanak majd.

Csúcstechnológia a felségvizeken és az égen

A jelentés szerint a legyártandó új brit repülőgép-hordozók lesznek az elsők Európában, amelyek hibrid technológiát képviselnek majd – vagyis emberi irányítással és autonóm módon is képesek lesznek működni. A tervek szerint a Királyi Haditengerészet hibrid haderővé alakul, amelyben hagyományos hajók és autonóm egységek egyaránt szolgálnak majd és ugyanilyen terveket fogalmaztak meg a brit légierő vonatkozásában is.

A Királyi Haditengerészet HMS Prince of Wales repülőgép-hordozója, a flotta zászlóshajója (Fotó: NurPhoto/Nicolas Economou)

A védelmi áttekintés szerint a hadsereg tízszer halálosabbá válik majd, mivel meglévő alakulatainak munkáját drónrajokkal egészíti ki.

A nagy bejelentések mögött viszont most is elmaradt a finanszírozás kérdése. A drónok önmagukban nem jelentik a komoly elköteleződés bizonyítékát – ehhez több pénz és ember is kellene. Keir Starmer azzal, hogy nem tette meg a szükséges lépéseket – amelyeket több európai szövetséges már megtett – a The Telegraph szerint elszalasztotta a lehetőséget, hogy bebizonyítsa, valóban érzi a történelmi pillanat súlyát.

Borítókép: A brit kormány egyelőre csak ígérget (Fotó: AFP)