Az Európai Bizottság fenyegetőzik: mindenkinek végre kell hajtania a migrációs paktumot

Az Európai Bizottság nyílt üzenetet küldött a tagállamoknak: nincs kibúvó a „migrációs szolidaritás” alól, minden kormánynak végre kell hajtania az új szabályokat – akkor is, ha azok nyíltan szembemennek a nemzeti érdekekkel. A brüsszeli nyomásgyakorlás Magyarországot is célba vette, miután Orbán Viktor egyértelművé tette: hazánk nem hajtja végre a migrációs paktumot.

Brüsszel fenyegetőzik: mindenkinek végre kell hajtania a migrációs paktumot Forrás: AFP

Brunner ugyanakkor azt is elmondta, hogy valamiféle hozzájárulást minden tagállamtól elvárnak.

Kedvezményt kaptak azok az országok, amelyek saját bevallásuk szerint is „migrációs nyomás” alatt állnak. 

Ilyen kivételt élvez például Ausztria, Csehország és Lengyelország, amelyek a rájuk eső kvótánál kevesebb kötelezettséget teljesíthetnek. Az Európai Bizottság novemberben nyilvánosságra hozott értékelése szerint Magyarország esetében jelenleg nem áll fenn olyan mértékű migrációs nyomás, amely ilyen mentességet indokolna.

A korábbi brüsszeli tervekhez képest végül jóval alacsonyabb számról született döntés. Fotó: AFP

A Tanács hétfőn több készülő jogszabály részleteiben is állást foglalt, amelyeket később még az Európai Parlament véleményével összehangolva véglegesítenek. A brüsszeli székhelyű, migránsokat segítő szervezeteket tömörítő PICUM szakpolitikai munkatársa, Silvia Carta a Népszavának arról beszélt, hogy 

az új szabályozási irány egyre inkább biztonsági és rendészeti kérdésként kezeli a migrációt. Szerinte olyan megoldások kerültek napirendre, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna.

Idetartozik egy új „biztonságos országokat” tartalmazó lista is. Ennek lényege, hogy ha valaki ilyen, unión kívüli államból érkezik, a menedékkérelmét gyorsított eljárásban bírálhatják el. A tervek szerint ebbe a kategóriába tartozik majd többek között 

• Marokkó, 
• Banglades 
• és Tunézia is.

A jövőben az elutasított menedékkérők kitoloncolását is felgyorsítanák. Az új szabályok már nem írják elő, hogy a deportált személyt olyan országba kell visszaküldeni, amellyel személyes kapcsolata van. Ezzel kívánják jogi alapra helyezni azokat a terveket is, amelyek szerint Olaszország Albániában, Hollandia pedig például Ugandában hozna létre menekülttáborokat. Carta szerint a tagállami politikai irány egyre inkább abba az irányba halad, hogy a migrációs problémát az EU határain kívül „kezeljék”, és felgyorsítsák a kiutasításokat. Hozzátette: az Albániához hasonló külső megoldásokat inkább tartja látványos politikai üzenetnek, mint valódi, hosszú távú megoldásnak.

Borítókép: Migránsok Párizsban (Fotó: AFP)