Von der Leyen titkai sorra kerülnek napvilágra

Ismét hazugságon kapták az Európai Bizottság botrányt botrányra halmozó elnökét. Ursula von der Leyent nem bírja ki, hogy ne róla szóljanak a hírek és hogy ne terjessze tovább az oroszok elleni hisztériát. Pár napja azt állította, hogy orosz hekkerek támadták meg a gépét, a jelek szerint azonban ez nem igaz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Hans Lucas via AFP

Ahogy a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Financial Times vasárnap este állította azt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének repülőgépét állítólag orosz GPS-zavarás érte Bulgáriában, ezért a személyzetnek papírtérképre kellett hagyatkoznia a leszállásnál. A történet azonban hamar megdőlt és kiderült szó sem volt orosz GPS-zavarásról. A brüsszeli kommunikáció ismét elcsúszott a valóságon: az elnökasszony repülőútja semmiben sem tért el a normálistól, a feltételezett orosz fenyegetésről pedig kiderült, hogy abból semmi nem igaz.

Von der Leyen titkai sorra kerülnek napvilágra (Fotó: AFP/

Von der Leyen és a Pfizer-botrány

Ursula von der Leyen néhány hetente-havonta a figyelem középpontjába kerül és már-már botrányhős viselkedésével vonja magára a figyelmet. Július végén írtunk róla, hogy ítéletet mondott a bíróság Ursula von der Leyen felett, pontosabban: akkor járt le a fellebbezési határidő a biztossági elnök és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltás ügyében hozott bírósági ítélet kapcsán. Az ügy előzménye, hogy Albert Bourla, a Pfizer amerikai gyógyszergyártó vezérigazgatója és az Európai Bizottság elnöke 2021-ben – a beszerzési eljárásrend megkerülésével – sms-ben egyeztetett eurómilliárdos vakcinavásárlásról.

NGO-kat pénzel az Európai Bizottság

Június végén korrupciós bomba robbant Brüsszelben – élén Ursula von der Leyennel – aki nemcsak jogszabályokat hoz, hanem a jelek szerint közvetve saját maga érdekében is lobbizik. Méghozzá úgy, hogy közpénzből civil szervezeteket (NGO-kat) fizet, akik aztán az Európai Parlament képviselőit próbálják meggyőzni a brüsszeli narratívák elfogadásáról. Az NGO-k akár évi hétszázezer eurót is kaphattak a brüsszeli kasszából – hogy aztán ezt a pénzt olyan kampányokra fordítsák, amelyek a zöld megállapodás elfogadtatását szolgálják vagy hogy, pereket indítsanak európai ipari szereplők ellen… és ez csak a jéghegy csúcsa… Amikor egy EP-képviselő, Dirk Götting rákérdezett a bizottságnál, pontosan mely NGO-k kaptak támogatást és milyen összegekben, a bizottság azt mondta, hogy körülbelül kilencezer szerződés van érvényben, de ezeket nem tudják átadni, mert „túl sok van belőlük”, és „évekbe telne” összeszedni.

Vagyis a rendszer átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, és még a képviselők se látják, mire ment el a közpénz.

Ukrajna pénzt és fegyvert kap, az európai adófizetők pedig a számlát

A júliusban közzétett 2028–2034 időszakról szóló költségvetési tervezet alapján mintegy 366 milliárd eurót szán Ukrajna támogatására az Európai Bizottság, ez az összeg a teljes költségvetés forrásainak nagyjából húsz százaléka. Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban kemény kritikákat fogalmazott meg az Európai Unió jelenlegi működésével szemben, különös tekintettel az EU költségvetésére. Úgy véli, az új büdzsé valójában „egy ukrán költségvetés”, hiszen annak mintegy 20-25 százaléka Ukrajnába megy; további 10-11 százalék pedig a korábbi uniós hitelek kamataira. A miniszterelnök azonban a legnagyobb problémát nem is a számokban látja, hanem abban, hogy a költségvetés továbbra is lehetőséget ad arra, hogy az EU politikai alapon „zsarolja” a tagállamokat, például a források visszatartásával.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)