Ahogy arról lapunk is beszámolt, Donald Trump bejelentette, hogy vámmegállapodást kötött az EU-val. A megállapodás 15 százalékos alapvámot tartalmaz az EU legtöbb, az USA-ba irányuló exportjára. Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa válaszolt lapunk kérdéseire az EU–USA-vámmegállapodás kapcsán kialakult jogi viták ügyében. A szakértő elmondta, hogy az Egyesült Államokban két külön ügy került bíróság elé. Az egyik esetben felperesként egyszerre 12 demokrata vezetésű állam, egy másik ügyben pedig egy úgynevezett libertáriánus érdekvédelmi csoport érintett, amely többek között borkereskedőket és több más céget képvisel. A felperesek azt vitatják, hogy az Egyesült Államok elnökének joga van-e ilyen vámmegállapodásokat kötni.
Az alkotmány első cikkelyének nyolcadik paragrafusa sorolja fel a kongresszus hatásköreit, ami az első mondatban azt szögezi le, hogy
a kongresszus joga megállapítani a vámokat, adókat, különböző járulékokat, jövedéki dolgokat és így tovább
– magyarázta, majd elmondta, hogy ez az, amiből a per során kiindultak. Egy alsófokú bíróság már ezt az érvelést jóváhagyta. A kormányzat fellebbezett, majd egy másodfokú bíróság elé került az ügy, és ott a bírók helybenhagyták az elsőfokú ítéletet. Itt a két ügyet összevonták. Érdekességként kiemelte, hogy 7:4 arányban a helyben hagyott ítéletnél a hét bíróból, akik a kormányzat vámpolitikáját érvénytelennek nyilvánítják, hatot demokraták jelöltek, tehát elég erősen látszik a pártpolitikai háttér. Most a legfelsőbb bírósághoz fog kerülni az ügy:
a középfokú bíróság október 14-ig haladékot adott a kormánynak, hogy fellebbezzen
– mondta és azzal folytatta, hogy a Legfelsőbb Bíróságban 6:3 arányban a republikánusok által kinevezett bírók vannak, tehát ott esetleg megértőbb bírók lesznek. Kifejtette, hogy amiért az ügy zajlik, annak magyarázata, hogy 1917-ben hoztak egy törvényt, miszerint szükséghelyzetben az amerikai elnök a kongresszus megkérdezése és bejegyzése nélkül hozhat döntéseket.
És ennek alkalmazására volt is példa Franklin D. Roosevelt idejében, – az 1930-as években – háborús időkben
– emelte ki, majd egy 1977-ben hozott törvényre tért ki: a nemzetközi, kereskedelmi, gazdasági szükséghelyzeti törvényre, ami lehetőséget ad az elnöknek, hogy külső fenyegetés esetén a kongresszust megkerülve dönthessen a vámokról és egyéb financiális ügyekben.
Ez az, ami vita kérdése, mivel az akkori törvényt egy energiaválság idejében hozták
– hangsúlyozta a szakértő. Jelen pillanatban a Trump-adminisztráció arra hivatkozik, hogy most is szükséghelyzet van: az Egyesült Államok folyó fizetési mérlege negatív, az államadósság meghaladta a száz százalékot, többek között azért, mert Amerika gyakorlatilag az összes jelentősebb gazdasági partnerével szemben negatívumot tud felmutatni a kétoldalú kereskedelemben: például Dél-Korea, Japán, Kína, az Európai Unió, de még India esetében is.
Azzal érvel a kormányzat, hogy nemzetbiztonsági kérdés, hogy az Egyesült Államok ne legyen ennyire kiszolgáltatott helyzetben, ne növekedjen az államadósság, mert az többek között befolyásolja az adósságbesorolást, megemelkednek a kamatlábak, és így tovább
– részletezte. Elmondása szerint helyes az a meglátás, hogy a helyzetet kezelni kell, mert veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. Ennek alátámasztásául elmondta, hogy a kongresszusi költségvetési bizottság kimutatta, hogy tíz év alatt négybillió dollárt tudna lefaragni az államadósságból ilyen eszközökkel az Egyesült Államok.
Hivatalos források szerint az USA államadóssága 37 billió dollár felett van, vagyis minden amerikai emberre jut 109 ezer dollár (36,8 millió forint).
A Trump-adminisztráció arra hivatkozik, hogy 2025 első hét hónapjában 136 milliárd dollárral többet szedett be az Egyesült Államok a vámokból, mint korábban, tehát az elképzelés működik, kezdik ledolgozni a mínuszokat. Itt tart jelen pillanatban az ügy, most a Legfelsőbb Bíróság döntésére kell várni. Mind a két oldal meglehetősen végletesen nyilatkozik:
Kormányzati emberek, Trumppal az élen, azt hangoztatják, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság a korábbi ítéletet helyben hagyja, akkor az Egyesült Államok katasztrofális gazdasági helyzetbe fog kerülni
– mondta. Az ellenkező oldal képviselőről elmondta: ők azzal érvelnek, hogy ez egy olyan alkotmányellenes hatalomkoncentráció, ami jellemző a Trump-adminisztrációra, például a Nemzeti Gárda bevetése és tervezett bevetése kapcsán, másodsorban nincs gazdasági vagy nemzetbiztonsági szükséghelyzet, harmadszor pedig ez a gazdaságpolitika szembemegy az évtizedes amerikai gazdaságpolitikával, ami a szabadpiacra, vagyis alacsony vámtételekre épült.
