A miniszter úgy látja: az Európai Bizottságnak „sokkal határozottabban kellene küzdenie az antiszemitizmus ellen, stratégiáit felül kellene vizsgálnia, és sokkal több, jobban finanszírozott programot kellene indítania” ebben az ügyben. Az antiszemitizmus elleni európai küzdelem középpontjába a zsidó élet előmozdítását kellene állítani, az európai zsidó közösségeknek biztonságos életet kell garantálni, megerősíteni őket, és támogatni abban, hogy „zsidóként élhessék életüket mindenhol a maguk sokszínűségében”.
Az antiszemitizmussal szembeni hiteles európai küzdelemhez elengedhetetlen az Izrael állammal fenntartott stratégiai partnerségen és a kölcsönös megértésen alapuló párbeszéd is – szögezte le végül Bóka János az MTI-nek.
A krakkói konferencián elmondott előadásban a miniszter egyebek mellett úgy fogalmazott: talán soha nem fogjuk megtudni, „ki, mikor, hol és miért találta ki az antiszemitizmus fogalmát, de kétségtelen, hogy Európa az évszázadok során több mint eleget tett ennek a fogalomnak az újraalkotásáért és átfogalmazásáért”.
A zsidógyűlölet több formáját sorolva Bóka János leszögezte: „az antiszemitizmus pusztán azért gyűlöli a zsidókat, mert zsidók, és ez a jellemző a kezdetektől fogva nem változott”.
Változott viszont az antiszemitizmus szótára, szimbolikája és a mögötte álló ideológia, valamint annak képviselői, hordozói és támogatói is újak – folytatta a miniszter, hozzátéve: az egyik ilyen áramlatot az iszlamizmus különböző változatai befolyásolják, amelyek az európai bevándorlással függenek össze. Egy másik ága „a radikális baloldali aktivisták különböző mozgalmaiból nőtt ki, akik láthatóan megunták a klímaváltozás elleni küzdelmet, de sajnos soha nem fáradnak bele abba, hogy az emberiséget egyszerűsítő módon elnyomókra és elnyomottakra osszák, azonosítva most a zsidókat az elnyomókkal”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!