Azért is fizetniük kell a briteknek, amit nem is vesznek igénybe

A nézők ítéletet mondtak: a digitális szabadság legyőzte az állami médiát. A legfrissebb iparági adatok szerint a YouTube nézettsége Nagy-Britanniában immár meghaladja a BBC összes csatornájának együttes nézettségét. A történelmi őrségváltás ellenére a szigetország új, baloldali kormánya ragaszkodik a kötelező előfizetői díjhoz.

Illusztráció Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: AFP

Súlyos presztízsveszteséget szenvedett el a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC. A Broadcasters Audience Research Board (Barb) – amely évtizedek óta a televíziós nézettségmérés etalonjának számít a szigetországban – nyilvánosságra hozta a decemberi adatokat, amelyek sokkolták a londoni médiaelitet. A számok nem hazudnak: a Google tulajdonában lévő videómegosztó platformot, a YouTube-ot 51,9 millió ember nézte az év utolsó hónapjában, míg a BBC teljes kínálatára csupán 50,8 millióan voltak kíváncsiak – hívja fel a figyelmet a Breitbart amerikai hírportálra hivatkozva az Origo.

A YouTube-ot már több brit nézi, mint a BBC-t (Fotó: AFP)

Az eredmény különösen annak fényében megalázó a nagy múltú intézmény számára, hogy a december hagyományosan a televíziózás csúcsidőszaka. Karácsonykor és szilveszterkor a nagy műsorszolgáltatók prémium tartalmakkal, drága sorozatokkal és ünnepi műsorokkal bombázzák a nézőket, ám úgy tűnik, a britek többsége ma már inkább az internetes tartalomfogyasztást és a választás szabadságát részesíti előnyben a központilag szerkesztett műsorfolyammal szemben.

A BBC vezetése ahelyett, hogy szembenézne a valósággal és a megváltozott fogyasztói szokásokkal, a statisztikák kozmetikázásába menekült. A közszolgálati média azzal védekezik, hogy a Barb adatai a rövid, akár háromperces videókat is beleszámolják a YouTube nézettségébe. Állításuk szerint, ha csak a 15 percnél hosszabb tartalmakat vennék figyelembe, a BBC még mindig vezetné a mezőnyt. Ez a magyarázkodás azonban aligha nyugtatja meg azokat az adófizetőket, akik kénytelenek finanszírozni az egyre inkább visszaszoruló intézményt.

Az igazi felháborodást ugyanis nem a nézettségi verseny elvesztése, hanem a finanszírozási modell fenntartása okozza. 

A brit lakosságnak továbbra is kötelezően fizetnie kell az úgynevezett televíziós licencdíjat, amelyet a köznyelv csak tévéadónak nevez. Ennek összege idén várhatóan 181 fontra (több mint 80 ezer forintra) emelkedik. Az abszurd szabályozás értelmében ezt a sarcot minden olyan háztartásnak be kell fizetnie, amely alkalmas élő televíziós adás vételére, függetlenül attól, hogy a tulajdonos nézi-e a BBC-t vagy sem.

Ráadásul a nézők elfordulása a BBC-től egyáltalán nem véletlen. A közszolgálati műsorszolgáltató imázsa sokat vesztett a fényéből az elmúlt időszakban. A pártatlanság és a hiteles tájékoztatás álcája lehullt, több vezető is távozni kényszerült, illetve jogi eljárásokkal is kénytelen szembenézni a BBC.

A legnagyobb botrányt az váltotta ki, amikor kiderült, hogy Donald Trump amerikai elnök 2021. január 6-i capitoliumi beszédét úgy vágták meg, hogy azzal manipulálták a tartalmát. Trump óriási kártérítési pert helyezett kilátásba.

Georgia hatóságait azzal gyanúsította meg a BBC, hogy az újságírói által összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a kormány az első világháború idejéből származó vegyi anyagokat használt tavaly a kormány elleni tüntetések feloszlatására – ezt a vádat a georgiai tisztviselők határozottan tagadják.

A brit közszolgálati műsorszolgáltatóval szemben mindezek mellett az a vád is felmerült, hogy műsoraiban aktivisták megszólalásainak ad teret a szakemberekkel szemben. A nemrégiben bemutatott Birodalom (Empire) című történelmi dokumentumfilm-sorozat például a Tudorok korától az első világháborúig kíséri végig a brit gyarmati terjeszkedést. A produkció azonban nem a tárgyilagos történetírás, hanem a manapság divatos önostorozó narratíva iskolapéldája lett, ami miatt neves akadémikusok és történészek emelték fel a szavukat. A vádak szerint a sorozat „könyörtelenül negatív” képet fest a múltról, és szelektíven válogatja a tényeket, hogy azok illeszkedjenek a baloldali, antikolonialista világképbe.

A helyzetet tovább súlyosbítja a tavaly hatalomra került baloldali Munkáspárt hozzáállása. 

Míg a korábbi konzervatív kormányzat többször is felvetette a díj eltörlésének lehetőségét, az új baloldali kabinet egyértelművé tette: ragaszkodnak a központi beszedéshez. Sőt, a 2027-ben lejáró finanszírozási szerződés (charter) újratárgyalása kapcsán felmerült a rendszer kiterjesztése is. A folyamat már elkezdődött, hogy a rendszert egyfajta lopakodó „internetadóvá” alakítsák át. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis a brit állampolgárok akkor is büntethetővé válnak, ha bizonyos online tartalmakat – például bármilyen élő televíziós közvetítést – streamelnek engedély nélkül, még akkor is, ha azoknak az égvilágon semmi közük a BBC-hez. A bevételkieséstől rettegő állami média és a kormányzat már régóta fontolgatja egy nyílt internet-hozzáférési díj bevezetését, hogy pótolják a kieső fontmilliárdokat, amelyeket a nézők elvándorlása okoz.

A rendszer kíméletlenségét és a brit igazságszolgáltatás túlterheltségét jól mutatja, hogy a díjfizetés megtagadása ma az egyik leggyakoribb oka a büntetőeljárásoknak az Egyesült Királyságban. A statisztikák megdöbbentők: hetente több mint ezer embert rángatnak bíróság elé gyorsított eljárásban. Sőt, azokat a „megrögzött ellenállókat”, akik elvi okokból nem hajlandók fizetni a kéretlen és nem használt szolgáltatásért, szélsőséges esetben akár börtönbüntetésre is ítélhetik. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)